A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1902-1903
Történeti visszapillantás
TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS. A királyi magyar tudomány-egyetemet eredetileg Pázmány Péter bibornok-primás 1635 május 12-ikén, Hittudományi és Bölcsészettudományi karral, Nagy-Szombatban alapította és a Jézustársaságra bizta. Alapítványlevelét II. Ferdinánd római császár és magyar király 1635 október 18-án kelt aranypecsétes kiváltságlevelével megerősítette, és a nagyszombati főiskolát a római szent birodalom és más egyetemek szokásos jogai s szabadalmaival császári és királyi hatalmánál fogva felruházta. Ünnepélyes megnyitása az alapító bibornok által azon évi november 13-án Dobronoky György nagyságos rector alatt történt. A Hittudományi és Bölcsészettudományi karhoz 1667-ben a Jogtudományi járult, mely Losy Imre és Lippai György prímásoknak e czélú hagyományaiból, végrendeleti végrehajtóiknak január 2-án kelt oklevelével, négy tanszékkel alapíttatott és azon hó 16-án ünnepélyesen megnyittatott. A három karból állott egyetemet Mária Terézia királynő oltalma és igazgatása alá vette, kir. kegyúri jogánál fogva az 1748. évi XII. t.-cz. értelmében 1769 julius 17-én a földvári apátság jószágaival megadományozta, a fennállott karokhoz az orvosit kapcsolta, a tanszékek, tantárgyak számát öregbítette és egyetemünknek új tanterv szerinti átalakítását 1769 deczember 14-én elrendelte. Az új intézkedések 1770 október 29-én kiadatott szabályzat nyomán, az 1770—71. tanév kezdetén léptek életbe, a midőn az Orvosi kar is megkezdette tanításait. A Jézus-társaságnak 1773-ban történt feloszlatása után, melynek tagjai a Hittudományi és Bölcsészeti tanszékeket látták el, Mária Terézia 1774 augusztus 19-én kelt elhatározásával azon rend nagy-