A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1930-1931
Egyetemünk alapításának és fejlődésének főbb mozzanatai
Egyetemünk alapításának és fejlődésének főbb mozzanatai. Egyetemünket Pázmány Péter bíbornok és prímás alapította meg hittudományi és bölcsészettudományi karral Nagyszombaton 1635. május 12-én s tanulmányi ellátását a jezsuitákra bízta. Az egyetem alapítólevelét II. Ferdinánd 1335 október 18-án kiadott aranybullás privilegiális levelével erősítette meg. Ünnepélyesen az alapító maga nyitotta meg 1635 november 13-án, az egyetem első rektorának, Dobronoky Györgynek közreműködésével. A meglevő két karhoz Lósy Imre és Lippai György prímások gondoskodása folytán 1667-ben a jogtudományi kar járult. A jogi karon négy tanszék szereztetett s a megnyitás 1667 január 16-án történt. Az ilymódon kialakult egyetemet Mária Terézia királynő hathatós oltalmába vette s az 1748 évi XII. törvénycikk alapján 1769 július 17-én a földvári apátság jószágaival ajándékozta meg. Ugyanez év december 14-én a három meglevő karhoz az orvosi kart kapcsolta s a most már teljes egyetemet 1770 október 27-én átszervezte. A Jézus-társaságnak 1773-ban történt feloszlatása után Mária Terézia a jezsuiták vagyonát jórészben az egyetemnek adományozta, így a túróci prépostság javadalmait, valamint a bozóki prépostság jószágainak felét. Az ezekről szóló denacionális levelet a nagy királynő 1775 február 15-én adta ki. Az 1777 február 10-én kelt legfelsőbb elhatározással az egyetem Nagyszombatról Budára helyeztetett át, s bár itt az előadások megkezdődtek, az ünnepélyes megnyitás csak 1780 június 25-én ment végbe. Ekkor hirdették ki az egyetemnek 1780 március 25-én kelt