A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1931-1932
Egyetemünk alapításának és fejlődésének főbb mozzanatai. Egyetemünket PÁZMÁNY PÉTER bíbornok és primás alapította meg hittudományi és bölcsészettudományi karral Nagyszombaton 1634 május 12-én s tanulmányi ellátását a jezsuitákra bízta. Az egyetem alapítólevelét II.Ferdinánd 1635 október 18-án kiadott aranybullás privilegiális levelével erősítette meg. Ünnepélyesen,az alapító maga nyitotta meg 1635 november 3-án,az egyetem első rektorának,DOBRONOKY GYÖRGYNEK közreködésével. A meglevő két karhoz Lösz IMRE és LIPPAI GYÖRGY prímások doskodása folytán 1667-ben a jogtudományi kar járult. A jogi karon négy tanszék szerveztetett s a megnyitás 1667 vár 16-án történt. Az ily módon kialakult egyetemet Mária Terézia királynő hathatós oltalmába vette s az 1748 évi XII.törvénycikk alapján 1769 július 17-én a földvári apátság jószágaival ajándékozta meg. Ugyanez év december 14-én a három meglevő karhoz az orvosi kart kapcsolta s a most már teljes egyetemet 1770 október 27-én átszervezte. A Jézus-társaságnak 1773-ban történt feloszlatása után Mária Terézia a jezsuiták vagyonát jó részben az egyetemnek adományozta, így a túróci prépostság javadalmait,valamint a bozóki prépostság jószágainak felét.Az ezekről szóló denacionális levelet a nagykirálynő 1775 február 15-én adta ki. Az 1777 február 10-én kelt legfelsőbb elhatározással az egyetem Nagyszombatról Budára helyeztetett át,s bár itt az előadások megkezdődtek,az ünnepélyes megnyitás csak 1780 június 25-én ment végbe.Ekkor hirdették ki az egyetemnek 1780 március 25-én kelt . 1'"