Márkus Dezső: A házassági jog és az anyakönyvi törvény kézikönyve (Budapest, 1895)

I. 1894:XXXI. t.-cz. a házassági jogról

XXXI. TÖRVÉNYCZIKK a házassági jogról. (Szentesítést nyert 1894. évi deczember hó 9-én. — Kihirdettetett az „Országos Törvénytárában 1894. évi deczember hó 18-án.) I. FEJEZET. Eljegyzés. A törvény nem terjeszkedik ki az eljegyzés részletes és kimerítő szabályozására. Feleslegessé teszi ezt egyrészről az a körülmény, hogy az eljegyzés mint házasságkötésre vonatkozó kölcsönös ígéret, jogi ter­mészeténél fogva szerződésnek tekintendő, melynek általános elvei arra is alkalmazandók, másrészről, hogy már magában az eljegyzés czéljában s a jegyesi viszony természetében is támpontot találhat a bíró egyes kérdések eldöntésében. Fennálló jogainknak az eljegyzésre vonatkozó rendelkezései e tör­vény életbelépésével polgárjogi hatályukat veszítvén (148. §. 3. bek.), e kérdés a szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint lesz meg­oldandó, a­mennyiben azok az eljegyzés lényegével és természetével összeegyeztethetők. A­mi különösen azt a kérdést illeti, hogy oly szemé­lyek között, kik között az eljegyzés időpontjában valamely házassági akadály állott fenn, jöhetett-e létre érvényes eljegyzés, a biró rendszerint csak akkor fogja megfontolás tárgyává tehetni, midőn az eljegyzés vagyon­jogi következményei felett ítél s az is vitássá vált, vájjon volt-e a jegyes­nek alapos oka a visszalépésre, vagy sem. Ilyenkor az eset körülményei­nek, különösen a házassági akadályok természetének, felmenthető vagy felmenthetlen voltának s annak figyelembevételével, hogy az akadály a visszalépés időpontjában még fennállott-e vagy sem, fog a bíró a felett határozni, jött-e létre a felek között esetleg feltételesen oly eljegyzés, a­melytől való visszalépésnek a törvényben meghatározott következményei beállhatnak. Abból ugyanis, hogy az eljegyzés a leendő házasságkötésre irányul, feltétlenül csak az következik, hogy nem ismerhető el érvényesnek azok­nak eljegyzése, a­kiknek házassága valamely felmenthetlen akadályba ütközik, mert az oly házassági ígéret, melyet a jegyesek a törvény feltét­len és el nem hárítható tilalma következtében nem teljesíthetnek, czéltalan és jogilag­ megengedhetetlen s mint ilyen, semmi joghatálylyal nem bírhat. Ellenkezőleg,ha a házasság akadálya elhárítható, nem volna elfogadható indoka annak, hogy az esetben, ha a jegyesek a házasság megkötését­­ azon időpontra kívánják elhalasztani, midőn a házassági akadály elhárít­ . Márkus: Házassági jog. 1

Next