Engel Aurél: A részvénytársaság alapszabályai (Budapest, 1906)
ELŐSZÓ. A jelen dolgozat épp úgy, mint a részvénytársasági közgyűlési határozatoknak megtámadásáról 1904-ben megjelent munkám mutatvány kíván lenni a részvényjog egész anyagának feldolgozásából, a melylyel hosszabb idő óta foglalkozom. Az említett 1904. évi dolgozatom a K. T. 174. §-nak, a jelen dolgozat pedig a K. T. 157. §-nak magyarázatát kívánja szolgáltatni. A dolgozatoknak külön kiadásával elsősorban azt a czélt tartom szem előtt, hogy — azon esetre, ha módomban lesz az egész anyagnak ily keretben való feldolgozását végig vinni — tájékozást szerezzek a joganyag feldolgozásának módszerére, ennek helyes vagy helytelen voltára nézve. Igyekezetem oda terjedt, hogy a czélszerűségi okokból külsőleg betartott kommentár alak daczára egyrészt a dogmatikus szempontokat el ne hanyagoljam, másrészt az egyes jogintézményeknek a gyakorlatban kifejtett állását is megvilágítsam. Voltaképpen való jogforrásunknak, a régi német jognak, behatóbb tárgyalása ez által sok helyütt éppúgy mellőzhetetlenné vált, mint bizonyos kiterjeszkedések külföldi jogi és gazdasági intézményekre, így pl. hibának tartanám, ha az angol „audit“ és „accountancy“ intézményeit valamivel behatóbban nem tárgyaltam volna, mert meggyőződésem szerint ezen intézmények jelzik az irányt, amelyben a részvényjognak egyik legnehezebb problémája: az ügyvezetés ellenőrzésének kérdése előbb-utóbb nálunk is, egyebütt is legczélszerűbben lelhet megoldást. A fennálló jog kritikájából kiindulva ezenfelül