Ráth György (szerk.): Az országbirói értekezlet a törvénykezés tárgyában (Pest, 1861)
Második kötet - Negyedik fejezet. Az országbirói értekezlet részletes tanácskozmányai
megváltoztatni, de magának az ítéletnek fölfogására nézve is adhat oly szempontokat elő a fölebbező fél, melyekre nézve szükséges az ellenészrevételeket megtenni, mert az ítélet s annak indokainak fölfogása, magyarázása sokszor igen fontos arra nézve, hogy bizonyos irányt adjon a fölebbviteli bíróságnak. Nem csekély tekintetű dolognak tartom tehát, hogy az ítélet s annak indokai fölfogására nézve a másik fél is előadhassa észrevételeit, mert csak ez által látom a felek között jogvédelem tekintetében a tökéletes egyensúlyt fölállítva. (Közfölkiáltás : Maradjon a szerkezet.) Az 57-ik (100.) §-ra nézve (lásd ezen munka 1-ső kötetének 233. lapján olvasható 117. §-t). Széher Mihály : E §-ra nézve nem vagyok tisztában. Átalában nem tudom fölfogni, hogy eddig minő stádiumok állapíttattak meg a fölebbezésre az albizottmány által. Ezt tartom az igazságkiszolgáltatás legnagyobb akadályának. A fellebbezés és végrehajtás körében forog minden. Én úgy fogom föl az albizottmány munkálatát, hogy az ítélethozásig, a pernek ítélet által leendő befejezéséig, semminemű fölebbfolyamodásnak, — legalább birtokon belől — nincsen helye. Ha az 57-ik §. igy áll:,,a fölebbfolyamodás beérkeztével, a birósági percsomóban létező összes periratok a fölebbviteli bírósághoz eredetiben fölterjesztendők“, — ekkor például én biztosítást nyerek, és az ellenfélnek joga van birtokon kívül fölfolyamodni, összepakolják az iratokat, felküldik a fölebbviteli bírósághoz, s ez által megakasztatik a per. A fölebbezésnél a birtokon belüli és kívüli helyzetre különös figyelemmel legyünk, máskép ezért nem érünk. Erre nézve fölvilágosítást kérek. Rudnyánszky Béla : Talán azt lehetne mondani : ,,a szükséges periratokat.“ Széher Mihály : Azon eszmét szeretném kifejeztetni, vagy külön §-ban vagy betoldva ebbe, — nem vagyok jártas e munka mechanikumában, — hogy a pernek ítélettel leendő befejezéséig, egyátalában ne legyen fölebbvitelnek helye, legalább semminemű birtokon belüli fölebbezésnek. Szabó Imre : Mi a biztosítási végrehajtást illeti, számtalan eset volt váltójárásoknál, hogy felperes igazolván követelésének a per folyta alatti veszélyeztetését, a biztosítás elrendeltetett, s az ellenfél e végzést fölebbezte , de azért az a per folyamát nem gátolta legkevésbbé sem, minthogy csupán azon adatok, melyek a biztosítási kérdés megbírálására szükségesek voltak, terjesztettek