Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári peres eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző törvényhozásokra (Budapest, 1875)
III. rész: A bizonyítási eljárás
megfelelőleg az eljárás következő volt: a bizonyító fél előterjesztette azon tételeket, (melyek majd articuli, majd capituli név alatt fordulnak elő) melyekre tanúját kihallgattatni kérte, ezen tételek közöltettek az ellenféllel, ki a maga tanúi részére szintén terjesztett elő hason tételeket. E tételektől megkülönböztetendők a kérdőpontok, melyek a tételekben foglalt egyes pontokra nézve részletes kérdéseket tartalmaztak, s a bíróságnak a tanúállító ellenfele által oly végből adattak át, hogy a tanú ezek szerint hallgattatván ki, a tételre igennel vagy nemmel adandó felelet elkerültessék, s lehetővé tétessék arról meggyőződni, hogy a fél valóban bír-e tudomással a dologról. E kérdőpontok nem közöltettek az ellenféllel, hanem titokban tartattak. Ugyanazon tételre négy ízben állíttathattak tanúk, a negyedik esetben azonban az előállítást a fél által arra nézve leteendő eskünek kellett megelőzni, hogy a tanúbizonyítékot nem a per elhúzása czéljából hívja fel. A tanúvallomások kihirdetése, a felek jelenlétében ünnepélyessen történt, s a vallomások felett a felek által teendő észrevételekre határidő tűzetett ki. ") Ezen eljárás a XIII. században Németország majd minden törvényeiben elfogadtatott az 1508. évben kiadott »Kammer- Glerichtsordnung«-nak, a tanúkihallgatásra vonatkozó szabályai is egészen a canoni jog után alakultak,* 2) sőt a mai német perjog eljárásának is ez képezi alapját. A német perjog szerint ugyanis a tanúkihallgatási eljárás a tanúk bemutatásával veszi kezdetét, melynek megtörténte után a tanúk — mind együtt és egyszerre — a felek jelenlétében meghiteltettek, a meghiteltetés után a felek kilépni tartoznak, s a tulajdonképi kihallgatás veszi kezdetét. A tanúk mindegyike külön — a többi tanú távollétében —hallgattatnak ki. Először az általános kérdésekre, azután az egyes tételekre, s minden tételhez tartozó külön kérdőpontokra. Ezen tételek s kérdőpontokhoz, a bíró szigorúan ragaszkodni tartozik, különösen nem áll jogában oly ténykörülményekre intézni kérdést a tanúkhoz, melyeknek a tételekben nincs nyoma, csak netáni két .) Mittermayer: id. ért. 73. s küv. 1. 2) E rendszabály határozatát kimerítő részletességgel leírja Mittermayer, id. értekezésében 76. szüv. 1.