A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 11. KÖTET (1901-1903)

1903. – 9. szám: Emlékbeszéd Fodor József r. tag felett Hőgyes Endre r. tagtól

36 N­ŐGYES ENDRE: hasonlították össze a születési arányszámot a halálozásival, pedig világos, hogy a­hol többen születnek, többen is halhatnak el, a­nélkül hogy rontanák a szaporodási arányszámot. (Körülbelül ugyanezeket mondta el Bodor a Pesti Naplóban is rögtön a Weszelovszky akadémiai előadása után »Megjegyzések Weszelovszky akadémiai előadására« czímű czikkében.) 26. Még egyszer Weszelovszky dr. ur előadásáról. Gyógyá­szat 1873. »Államorvos« mell. 75. sz. Mikor Fodor a halálozási arány Magyarországon czímű czikké­ben megtámadta Weszelovszky akadémiai előadását,­­Weszelovszky védekezett, hangsúlyozva, hogy a felhasznált külföldi adatokat a kül­földiek készpénznek vévén, ő is hiteleseknek tekintheti azokat. Vála­szában Bodor kimutatja, hogy azok az adatok igenis hibásak voltak s bár tisztelettel viseltetik W. szándékával szemben, melylyel adatai alapján közegészségügyünk javítását sürgeti, de kellemetlennek tartja, hogy az inkriminált előadás oly nagy tekintélyű fórum, mint az akadémia előtt tartatván, annak külföldön is hire ment, s bizony­sokat rontott, alaptalanul, amúgy sem túl jó culturális hírnevünknek. 27. Az olasz tengeri egészségügyi intézetek és általános uyitási nézetek a vesztegzárak tárgyában. Orv. Heitl, 1873. Ilanok­ Zsigmond bécsi tanár hasonló czímű német munkáját ismerteti és bírálja. Különösen azt hangsúlyozza, hogy a vesztegzár csak tudományos szempontból bír jogosultsággal, gyakorlati szem­pontból azonban nem. A szárazföldi vesztegzár különösen tarthatatlan, mert szigorúan keresztülvinni lehetetlen, módosítva, enyhítve pedig haszontalan zaklatássá válik. A tengeri vesztegzárat még inkább el lehetne fogadni, de itt is fennáll a szárazföldivel szemben hangoztatott kifogások legnagyobb része. 1874. 28. a) A közegészségtani tanszék, és központi észlelde. Orv. Heiil. 1874. 28. b) Ugyanaz németül. Deutsche Vierteljahrsschrift für öffentliche Gesundheitspflege. Tudomása szerint Magyarország az első az államok között, mely egy egységes vezetéssel bíró intézet életbeléptetését tervezi, s azért közli szerző tervezetét járványok exact vizsgálatának organisa­tioját és kivitelét illetőleg. A tervezet 5 pontból áll. 1. Az orvos­növendékek theoreticus és practicus kiképzése. 2. Járványstatistika organisatioja. 3. levegő és talajvizsgálatok Budapesten. (A talaj physikai és vegyi vizsgálata, talajvíz, talajlevegő, ivóvíz, athmo­sphaerikus viszonyok, eső, légnyomás, szél, ózon.) Megfigyelő állo­mások létesítése 26 magyar városban. 5. Hygien. és aetrologikus vizs­gálatok a helyszínen azon városokban, a­melyekben a 2. pont alapján

Next