A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 23. KÖTET (1937-1943)

1937. – 1. szám: Thallóczy Lajos emlékezete írta Károlyi Árpád l. tag

apát a pénzügyi közigazgatáshoz helyezték vissza Budára — és ennek a városnak az élén növekedett föl Thallóczynk s itt végezte gimnáziumi éveit is. Az egyetemen, noha jog­tudományi előadásoknak is szorgalmas hallgatója volt, ösz­tönös vonzalom késztette őt a történet­ szakos tanulmá­nyokra, amelyek során a Schwartner-féle pályadíjat is sike­rült elnyernie , majd tanári és doktori diplomával távozott az egyetemről, ahol holtig tartó barátságot kötött Szinnyei Józseffel és Fejérpataky Lászlóval. Neve ekkor már nem volt ismeretlen a hazai múlttal foglalkozók berkeiben , mert a Századokban és Történelmi Tárban már több cikke jelent meg, melyek között az I. Apafi Mihály udvaráról­ szóló méltán keltett iránta figyelmet. E dolgozatai révén közeli összeköttetésbe került Thaly Kálmán­nal, Szilágyi Sándorral és a Történelmi Társulattal. Míg amazoknak előbb kedvence, utóbb pedig atyai barátságuk és sírig tartó meleg rokonszenvük részese len, a Történelmi Társulatot fiatal évei lelkes buzgóságával fáradhatatlanul szolgálta. Szilágyi Sándornak a Társulat kiadványai szer­kesztésében jobbkeze volt ; élénk részt vett a Társulat­­ minden mozgalmában s mikor Szilágyi Sándor a Magyar Történelmi Életrajzok című nagy vállalatot megindította, Thallóczy a legelsők közt támogatta azt azzal a jól megírott biográfiával, amelyet Csömöri Zay Ferencről,s a XVI. szá­zadnak ez igazán európai szabású magyarjáról, a kitűnő diplomatáról, jeles hadvezérről és derék magyar történetíró­ról készített. E szép életrajzi mű megjelenésekor Thallóczy már évek óta tisztviselője volt, a Jauler Gyula vezetése alatt megifjo­dott Országos Levéltárnak, ahol teli tüdővel szívta magába azt a történeti levegőt, amely éltető elemévé vált. Ennek az elsőrangú nemzeti és tudományos intézetnek céljait teljes odaadással szolgálta és itt rakta le alapjait a nemes barát­ságnak, mely őt Pauler Gyulával és Csánki Dezsővel össze­kapcsolta.­ ­ I. Apafi Mihály udvara. Századok, 1878. 2 Csömöri Zay Ferenc. 1505—1570. Bpest, 1885.

Next