A Nap Fiai, 1970 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1-2. szám
- 1*4 /«1025-1116»/ Is utódaik alatt, fokozatosan elkezdődött az eddig üresen álló gyepfősáv benépesítése. Az első telepesek németek és tótok voltak. Ez utóbbiak,akiket csak a magyar nyelvhasználat nevezett ”tót”-nak, valójában Sziléziából bevándorolt “fehér horvát"-ok voltak, utolsó maradványai az avarok által a Balkánra áttelepített horvátságnak./iRacki»/.Fentiek bizonyítására Kálmán/irály törvényei, SO.cikkelyét idézzük» r.Az összes mások földjén dolgozó szabadok és vendig jövevények s mint a tótok, vagy a többi idegenek, a szabadok dénárját fizessék". Azaz a betelepült/átok,mint honan érkezett vendég, jövevények, nem kerültek jobbágy sorba, hanem mint idegenek, a kiváltságokkal rendelkező/hospesek" /söpört fába soroltattak. Felvidékünkre a fehér horvátok után, akiket valószínűleg idővel /ás. kisebb északi szláv betelepülő csoportok is követtek - Robert Károly király 1370-ben, a Dráva - Száva közti Tótországból, erdőirtó délszláv "tótokat és vendeket" telepített fel a Vág és Nyitra völgyeibe és a bányavárosokba./» Iványi»/. A "siculus de Vagh-ok, vagyis a vágvölgyi székelyek eltótosodása, valószínűleg már ekkor elkezdődött.Utána több évszázadon át, nem esik sok szó jó felvidéki titokról. Újabb adatokat csak a XV. századtól kezdődően hallunk róluk, amikor Mátyás adózás szempontjából összeíratta az adóköteles portákat, amelyek alapján a felvidéki utótok akkori létszámát maximálisan negyed millióra becsülhetjük. Pl.: Az 1795 évi adóösszeírás alkalmával Mátyás király halála után nem sokkal, Trenopén,Turócz, Árva, Liptó és Zólyom vármegyékben, kb. 13*000 kmf. nagyságú területen 7180 fő volt az adófizetők száma. Azaz időközben kilencszeresére nőtt a közben tiszta tóttá lett 5 megye adózóinak a száma./*Dr.Karácsonyi»/# A mai tót-szlovákjaink későbbig tekintélyes tömegei, így bizonyíthatóan nem a honfoglalás utáni századok, csekély száma szláv jövevényeinek leszármazottai^ hanem ez annak a nagyfokú és valóságos népvándorlás jellegű áttelepülésnek volt a következménye, amelyet a torok hódítok indítottak el akkor, amikor déli hazájukból kiszorították a horvátokat, a szlovéneket és az Adriai tengerparti vlachokat. # _A török háborúk megindulása után, rövidesen a Száva_- Száva közének lakossága, szinte teljes egészében kicserélődött. A támadás először Magyarország legdélibb megyéit, köztük az ősi Szerém, Pozsega és Verőcze megyék színmagyar lakosságát érte, akiket a török vagy kiirtott, vagy pedig elhurcolt rabszolgának. Az elnéptelenedett szerémségi megyékbe később a Balkánról felmenekült horvátok és rácok települtek be. A horvátok, akik a Száva - Kulpa és az Adriai tenger mellett fekvő hegyes őshazájukat egy ideig még sikeresen védeni tudták, amikor a török támadások ereje növekedett, ősi lakhelyeiket fokozatosan feladva, feltelepültek a Dráva-Száva közé. Tótország,vagyis a Zágráb,Kőrös,Varasd térség lakói, akik főként szlavónok, vagyis a honfoglaláskori gannon-szlávok leszármazottai voltak, a rájuk zúduló horvátság nagy tömegei elől