A Nap Fiai, 1970 (8. évfolyam, 3-4. szám)

1970-03-01 / 3-4. szám

tak fel a mai hazánkba,­­ míg a kusi, turáni, puli, susai, ordas,árpád, emesu, urul törzsei a turáni Birodalmat alapították meg és az előindi­­ai betelepülést hajtották végre. A Fóth-ivadékok a Cannae-i csata után /Kr.e.216-ban/ jöttek Pannóniába /Tacitus 91.fej./. Ebben a nagyobb vonalú szumár-magyar vonatkozásba kapcsolódnak a hun-avar,turáni kérdések, valamint Urul indiai királyunk Kr.e. 371-339 évek közti birodalma. A magyar szellem történelmi logikája így elfogadja - mint törté­nelmi tényt - Nimród törzs­szervező és birodalmat alapító személyisé­gét és egyéniségét, vagyis már nem rege, nem legenda és nem mithosz a magyarság Nimród népével és birodalmával való történelmi kapcsolata. Ez utóbbi állítást a Dárius-tábla felirata is igazolja. A fenti tények szószerinti idézete mindenkit meggyőzhet afelől, hogy dr.Bobula Ida és szelényi Imre nem a sötétben tapogatózik akkor, amikor a szumér-magyar kérdést bátran és merészen a világ elé tárja. Munkájuknak az az óriási jelentősége, hogy olyan leletekre hivatkozhat­nak, melyek főleg angolok olaj és egyéb kulturális maradványok feltá­rása érdekében folytatott ásatások alkalmával kerültek felszínre. Va­gyis nem férhet kétség hozzá, hogy felfedezéseik nem magyar eredetűek, senki sem foghatja még azt a hamis vádat sem rájuk, hogy kutatásaik e­­redményeit Trianon megdöntésére igyekeznek felhasználni, noha jól le­het, ezek a leletek eleve megdöntötték pl. az u.n."Dákó-román"oláh el­méletet, ami nagyon fontos lesz egykor majd a nagy Magyar­ Per tárgya­lásánál egy igazságos Európarendezés alkalmával... De maradjunk szigorúan a tárgyunknál. Szelényi tanár még Bobula Ida dr-nál is tovább megy, mikor ősha­zai életünkre nézve a nagy római levéltárból ilyen adatokat mutat ki.­­"Maximius írja a XXIII.kötetében, hogy két "pannon-vérű római császár volt még: Maximiliánus és Jusztinián". Maximiliánus "pannon törzseket telepített a Dráva és Száva közé, mert a harcokban megritkultak". Adataink vannak, hogy az akkori Pannónia, Salzburgtól 6 mérföld­re kezdődött és a mai Sankt Pöltennél végződött.Vita volt a salzburgi püspök hatásköre körül. A vatikáni levéltár adatai 32 pannon vértanút örökítettek meg. Amikor Lajos germán herceg behívta Kr.u.863-ban Szt. Methód és Cyrill görög hittérítőket, hogy a vad cseh 15 törzset keresz­telsék meg, akkor már Esztergomban érsekségünk és Nyitrán püspökségünk ▼olt.

Next