A Nap Fiai, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1-2. szám

-31­ Toldi első részével, a Toldi népies hangú eposzával megpályázza a Kisfaludy Társaság által kitűzött pályadíjat. A Társaság Íté­lő­bizottsága egyöntetűen Arany János Toldiját tünteti ki az el­­ső díjjal, sőt még a kitűzött aranyat önkéntesen 20 aranyra e­­melték fel. Ez alkalommal Arany János nemcsak az első díjat nyerte el, hanem bírálnak bámulatát ás tiszteletét is. A Toldi a magyar népszellem művészileg tökéletes alkotása. A délibábos kalászt termő magyar rónát eleveníti meg előttünk teljes valóságában az író. A mű stílusa és hangja népies, egy­szerű, becsületes tiszta erkölcsű embereket rajzol meg a Toldi­ban az író. Arany ebben az alkotásában megírta mindazt, amit a magyar nép évszázadokon át gyűjtött és érlelt a lelkében. A mű főhőse a puszták daliás termetű fia, Toldi Miklós.Toldi nemes származású, nemes érzésű,­ nemes szítvn parasztként nevelke­­kedett ifjú, akit a költő változatos kalandokon vezet keresz­tül. Súlyos megpróbáltatásokon megy át, véletlenül bűnbe esik, majd bűnét jóvá téve megtisztul, majd legyőzi a nemzetünk het­­venkedő ellenségét, a cseh bajnokot, végül a hős tetteiért Nagy Lajos király lovaggá üti. Ezen népies eposz erőssége, hogy az í­­ró a nép ajkán fennmaradt szájhagyományokat öntötte művészi formába és csoportosította a legendás magyar főhős, Toldi Miklós köré. Az egyszerű falusi jegyző ezzel az alkotásával egyszerre a nemzet legünnepeltebb költője lett. A nemzet nagyjai,költői szá­zával keresték fel üdvözlő leveleikkel.Petőfi Sándor, az akkori és minden idők legnagyobb lírai költője a "Toldi" olvasása után tollat ragadott és így üdvözölte az ismeretlen szerzőt: "Még más levelenként kapja a borostyánt,neked mindjárt egy e­gész koszorút kell adni". Arany János nagy sikere után egymást szinte követve adta ki kisebb nagyobb elbeszélő költeményeit. A tervbe vett Toldi tri­lógiát megvalósította. Megírta a Toldi Szerelmét és a Toldi Es­téjét. A Toldi szerelme a középkori lovagvilág igazi romantikus eposza. A főhős Toldi férfi korát, rajongó szerelmét, lelki küz­delmét tárgyalja az író művészi finomsággal, majd a lovagkor ka­landjait, harcait idézi elénk igen szemléltető módon. A Toldi estéjében az író Toldi hanyatlását mutatja be. A lel­áldozó mágikus fénnyel világítja meg a késői őszi tájképet, a­­melyben az őszbecsavarodott Toldi áll. Toldi nem tud együtt ha­ladni az ifjakkal, s úgy érzi, hogy már nem való az új emberek

Next