Adelaidei Magyar Értesítő, 1973 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1973-10-01 / 10. szám

De addig, Gyökért­elan,­­teert­ő­s é­des embere ás­­ mindig érzem. majd Hogy testvérem­ a pesti srác Ki ott fekszik az aszfalt alatt Ki akkor Halt meg, mikor újra romba dőlt a pesti ház, S a Murray-­part­on született életemnek nem közömbös Ha a­­Tiszáról sir egy hegedű Vagy magyar bajnok áll a győztes dobogón Valahol egy olimpián. Minden meg nem­ született magyar magzat nékem is fáj ! Az éhen halt biafrai csecsemő mögött a székelyt látom az érdé­sét elfelejtse várh­­lyi télben Újsághír nélkül, reménytelenül... A jövő az enyém, mondjátok. ■ Itt az alkalom! És én azt kérem, milyen jövő? Kettő­:­ életem kér észt utján Sok mindent talán hiába vártok el tőlem De halljátok, A nyelv még itt él az ajkamon! S hadd mondjam el most néktek százak és ezrek hitét A világon szétszórt magyar ifjak márciusi üzenetét : Egy társadalom inog A bizonytalan gyáva világ remeg most alattunk, És mi. Lehet talán hogy Pilvax kávéház­ nélküli modern márciussal­­,Ro degrével, vagy anélkül, Ékezettelenül, vagy akcentussal, -­lléha talán, úgy hogy nem is értétek meg minket -De mi magyarok maradunk... -000- Melbourne,1976.már­cius. GLORIA VIGTIS_- DICSŐSÉG A LEGYŐZÖTTEKNEK címmel Tollas Tibor szer­kesztésében egy páratlanul érdekes antológia jelent meg Münchenben Szabadságharcunk a világirodalomban 1948-1949* A világ történetírói politikai beállítottságuk,nemzeti elfogultságuk szerint köteteket írtak a Magra­? Negyvennyolcról.Mi most e könyvben a kor hűséges kró­nikásait, a költőket, és művészeket szólaltatjuk meg.Nem mi magyarok beszélünk magunkról,hanem a világ költői és művészei mondják el he­lyettünk versekben,képekben és zenében vallomásaikat szabadsághar­cunkról.­Harminc nemzet 300 költeményét eredeti nyelven és magyar fordításban, külföldi művészek­ 100 alkotását és több mint harminc ze­neművét találja itt az olvasó .Közülük sok ismeretlen volt eddig az irodalom,művészet és zenetörténet számára is. - A nyugati nemzetek nagy viszhangja mellett a kötet meglepetése a Kárpátmedencében ezer éve sorsunkban osztozó történelmi társnépek neves költőinek őszinte együttérzése a szabadságért küzdő magyars­ággal.Ezzel ösztönösen rak­ták le lelki alapköveit Kossuth és társai Duna-konföderációs tervé­nek. Számunkra mindez örömteljes felfedezés,mely nemcsak a múltba,ha­nem egy reménybe,i­­jesebb jövőbe is mut­at. Az irodalmi esten ez a nagy­szerű munka vásárolható lesz-­­ mnnt TM­b 1973 Oktober

Next