Adelaidei Magyar Értesítő, 1976 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1-2. szám
FLÓRIÁN TIBOR: Édes anyanyelvem1jFurg Úgy szeretem ezt a nyelvet — melyet nekem az Isten adott, — hogy gyönyörűséggel ejtem ki minden szavát. Nem is tudom milyen sorrendbe rakjam őket, hogy kifejezzem velük önmagamat és kimutassam hódolatomat? S elkezdem áhítattal mondani: Isten, szeretlek, élet, szabadság, föld, anya, szél, fenyő, hó, dicsőség, magyarok ,asszony, hold, álom, Anna. Zene helyett sokszor ezt hallgatom, és nem tudom otthagyni azt a nőt, vagy férfit, akinek ajkán hangszerré válik, melyen csodálatos dallamokat tud eljátszani. De milyen kevesen vannak, akik értenek ehhez a "királyi művészet”-hez, akik úgy őrzik és alakítják a szót, hogy megérzem nemes alkatát, szobrász faragta testét, mellyel úgy emelkedik ki a környezetből, hogy egyszerre elföd mindent. Mást nem is látok, csak őt. Érzem súlyát, — mintha két paraszt tartaná a vállán — parancsoló erejét, mellyel visszatarthatom a vizeket, keménységét, mely úgy sújt, mint a kő, és halálra sebzi ellenségedet. Érzem komoly fönségét, nagyszerű és biztos lendületét, mellyel a magasba tör. Mintha dómba lépnék olyan áhítatot érzek boltozata alatt. Micsoda költők emelték, és micsoda mérnökök építették, kiket megihlettek a századok. Érzem könnyű szárnyalását is, amint elszáll fölöttem. Tisztaságát, fehéren világit, mint a hó, és megmutat minden lábnyomot, mellyel beletapostak. Érzem melegét, minden szelídségét, ahogy körülvesz engem. Úgy tud simogatni, mint egy anya, befed és megóv szeretetével. Vigasztal téged — én népem — magányosságodért, és oly zenével tölti be a lelkedet, hogy csodálnak érte a csillagok, és megszeretnek az emberek. A puszták szelével és a tűzzel rokon. Villámok cikáznak benne, és ott sóhajtanak mélyen: a Hortobágy, a messzi, ősi puszták, elhagyott testvérek titkos üze-É nete a századokon át. Benne nyög föl Muhi, Mohács és a boldog Pusztaszer. Világos égeti testét és szörnyű sebeit a Körösök, a Szamos, a Tisza, Vág, a Hernád, Csele, Sajó és a Maros öntözik. Szomját és rettentő vágyait a Duna nem tudja oltani, de min Isten könyörületes könnycseppje ragyog rajta a Balaton. Benne nyújtóznak és könyörögnek a havasok, Erdély hegyei, a Kárpátok, Bakony, a Tátra ormai, Pilis, Kékes és a Pozsálló. Benne sírnak a fűzfák és a fenyvesek, mert nemcsak test, hanem léleké. Tiszteld tehát és tanuld dallamát, értsd meg őt, hogy megérthessenek keletre és nyugatra mindenütt. ο7Д1ιПШ', A munka nyelve ez és az imádságé, a költészeté és az elmélkedésé. Imádkozzál vele és dolgozzál, építsd magasra őt, — mint a templo-Flórián Tibor 1908 április 12-én született Selmecbányán, de négy éves kora óta Erdélyben élt. A Tamási Áronék csoportja, a '*Tizenegyek'" után következő, un. harmadik erdélyi írónemzedék tagja. Reményik Sándor “ Pásztortíz” c. folyóirata köré csoportosult irodalmi körhöz tartozott Kolozsvárott. Több kötete jelent meg otthon és az emigrációban. Verseiből román, olasz, angol és német nyelvre fordítottak. A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság, az Erdélyi Irodalmi Társaság, a kolozsvári Pázmány Társaság, a volt Erdélyi újságíró Szövetség, az Országos Magyar Sajtókamara, a Külföldi Újságírók Szövetsége, a Magyar Helikon Társaság, a Vörösmarty Irodalmi Kör, az Árpád Akadémia és a Nemzetközi PEN Club Emigráns Szakosztályának tagja. 19Ц) óta él az Egyesült Államokban. Amerikai állampolgár. 1950-től 1973. április 30-án történt nyugdíjazásáig a Szabad Európa Rádió New York-i magyar osztályának tagja volt. Jellegzetesen erdélyi magyar költő, aki egy idegen mot, hogy hozzád jöjjenek messziről, és úgy kiálts, beszélj és bátoríts általa, hogy megtartsanak és fölemeljenek: a föld, az idő és az emberek. nemzet 22 éves elnyomása alatt — a két világháború között — tanulta meg, hogy miként kel védenie fajtáját, miként kell óvnia az anyanyelvet és a magyar kultúrát az idegen befolyástól. Ezt az otthoni magatartását folytatta idekint is és írásainak javarészében arra törekedett, hogy a kivándorolt, vagy kimenekült magyarság magatartását körvonalazza és az anyanyelv fönntartásáért, a magyarságtudat megőrzéséért szálljon síkra. Egyik legfontosabb tétele “Nincs többféle magyarság ,anyaországi, erdélyi, felvidéki, burgenlandi, kanadai vagy amerikai magyarság Szerinte “bárhol is éljenek magyarok, egyetlen testhez, a magyarság testéhez tartoznak és ennek a testnek szenvedéseit, vágyait, céljait, örömét egyformán kell érezniük." Az Új Világ minden egyes munkatársa nevében sok szeretettel köszöntjük Flórián Tibort íróink között. Adélaidei, Hagyar sírtesitő , 1976 Január