Adelaidei Magyar Értesítő, 1977 (10. évfolyam, január-december)
1977-05-01
Krúdy Gyula művei alapján Huszárik Zoltán filmet készített Szindbádról Ősbemutatója Nyíregyházán volt a Krúdy Moziban október 20-án. Több mint egy hónappal megelőzték az országos vetítés kezdetét. Tiszteletadás volt ez, hogy éppen az író szülővárosában és születésnapjának előestéjén léptek vele a nyilvánosság elé. A közönség aggodalommal várta a film bemutatását, hiszen annyi jó magyar irodalmi mű bosszantóan rossz filmjei után nem várhattak örömöt és lelkesedést. De Krúdy művei kiválóan alkalmasak a filmre. Bennük a hagyományos időrend helyett a múlt és a jelen állandóan váltogatják egymást. Szindbád végiglátogatja régi szerelmeit, minden nőnek szinte ugyanazokat a szavakat, kegyes hazugságokat mondja, mégis mintha mély titkokat közölne az élet végső értelméről. Szindbád sokféle környezetben bukkan fel polgári otthonokban, tabáni kiskocsmákban, felvidéki kisvárosok ódon hangulatú utcáin, cukrászdákban és templomi kórusban. Ki ez a Szindbád? Szeretik úgy emlegetni, mint afféle modern Casanovát De Szindbád nem egyszerűen kalandor. Nagy szakértője az ételek ízének is, mégsem csupán üres ételélvező. Aki — a kritikusok szerint — gáláns kalandokat vár a filmtől, az csalódni fog benne. Szindbád alakját a filmen Latinovits Zoltán formálta meg s mintha egyenesen Krúdy könyveiből lépne a nézők elé. Nem megfelelő a filmnek ez a vidéki ősbemutatója, hiszen kevés olyan írónk van, akinek alkotásaiban ennyire elevenen élne a szülőváros képe, mint Krúdy művészetében. A régi dzsentri réteget ábrázolja, a hóbortos különcöket, kincskeresőket és babonás családi legendák szövögetőit. — A Nyírség az a hely — írja —, ahol legtovább volt agaruk és vizslakutyájuk a tönkrement gavalléroknak és ahol mindig emlékeztek a régi uraságra, elkótyavetyélt tekintélyre, ősi birtokra és fennhéjázó nemességre. Itt mindenki a múltjából akart megélni. Máshol már beletörődtek az emberek, hogy vége a régi világnak, dolgozni, tanulni, igyekezni kell, hogy megélhessenek. De ezen a mocsaras, ködös, szegény, kidöbbedett tájon még mindig kártyáztak, ittak, vetélkedtek, cifra kocsin jártak, hajdút tartottak, párbajoztak, barátkoztak, hangosak voltak a kurjantásaik, de már mindenki tudta, hogy vége a régi világinak. Krúdy saját életét jellemzi a nyírségi dzsentry puskás, csizmás, kutyakorbácsos, hétszilvafás uraival, ő töltötte életét kocsmákban és kéteshírű szalonokban, s a kommunizmus most szereti idézni ezt a krúdyas, furcsa, hetyke, legénykedő, virtuskodó, ásítozó, unatkozó Magyarországot Még a földrajzi neveknek is más jelentést ad. Nagykállót, ahol Krúdy apja kezdetben vármegyei főügyész volt, elragadja a Kátay családtól és a posztókészítéshez szükséges kállómalom emlékét őrzi nevében. Dehát Nagykálló mindig katonai erősség volt, nem pedig a posztókészítő ipar központja. Hajmeresztő szláv magyarázatokat talál ki a kommunizmusnak hódoló mai „tudomány”. Budapestről ezt tanítják. A Boda személynévből keletkezett Buda elnevezése. Hogy ez a Beda nevű személy azonos lenne Attila hiún király testvéröcscsével, erre semmiféle hiteles forrás nem mutat De Pest elnevezése tiszta szláv eredetű. Magyarra fordítva mészégető kemencét jelent Hogy egy embert Pestynek, Szegedinek vagy Szerdahelyinek neveznek, ennek analógiáját sok más nyelviben megtaláljuk. De hogy egy helységet Gyulának, Mórnak, Örsnek, Csabának, Szálaknak, Szoboszlónak, Izsáknak, Idának, Majsának, Sámsonnak vagy Fábiánsebestyénnek nevezzenek, az ritkán fordult elő a magyar nyelvterületen kívül. Az új ipari központoknak a kommunisták szeretnek új neveket adni így Dunaújváros régi neve Pentele volt, mely a Pantaleon keresztnévből származik. Pét neve a Péter személynév egykori becéző formájából keletkezett Inota szintén személytől kapta nevét. A régi okiratok még Jonatának írták, ami a Jonathán név egyik változata. Százhalombatta népvándorláskori temetőitől, sok fedélre emelt sírhalomról kapta a nevét Most jelent meg Magyarországon Ladó János érdekes könyve, a Magyar utónévkönyv, mely 1827 anyakönyvezhető női és férfi utónevet sorol fel. Mindegyiknek leírja eredetét jelentését rövid történetét, becéző neveit és valamennyi névnapját. Keresem a legközelebbi Ilona Napot, hiszen anyámat is így hívták. Már a trójai háborúban is zengett a szép spártai királyné, Heléna neve, hiszen miatta tört ki a harc. Ez a név dalolt egy-egy Árpádházi királykisasszony lovagja ajkán, ez volt a neve Görög Ilonának, Magyar Ilonának, népköltésünk tündérszép hősnőinek, Vörösmarty kibombánatú Szép Ilonkájának. Rózsaként viruló, elpusztíthatatlan egyéniségű nevünk az Ilona. Görög őse, a Helena talán világító napot, vagy inkább fénylő holdat jelent, nem tudjuk pontosan. Rokonai, a nálunk se ismeretlen spanyol-olasz Elina, a németlengyel Héla, az angol-francia Helén. A könyv jó tanácsokat ad az egyhangú (János János, Kádár Ádám), a kémikus (Mendel Vendel) és az ellentmondó (Szőke Barna, Tompa Zseni) névkapcsolatok elkerülésére. Fényességei Hanák! Milyen bájosan lehet becézni neveteket Mikor is van legközelebbi névnapotok? Talán január 4-én. Boldog névnapot kívánok! Már óvni kell a szép magyar szót is. Hiánycikk lett. A fehérgyarmati járási tanácsban egy szatmári parasztember így sorolta fel panaszait: ,— Ha az illetékesek nem tudnák, hát hallják meg, hogy a Szatmárban élő öregek még szívesen szipákolnának a csutlikpipából, de nem lehet vásárolni, nincs a boltban. De a hozzávaló pipadohány sem! Amikor megkezdődött az iskolai év, az édesanyák elmentek vásárolni a gyerekeknek. Csakhogy nem kaptak se dörzsgumit (nem radírt mondott), se számolópálcikát Nem tudom elhinni, hogy ne gyártott volna ezekből eleget az ipar. Ludas talán a kereskedelem. Úgy vélem! A szláv befolyás és az oroszok terrorisztikus magatartása egyre nagyobb méreteket ölt. Egyik kedves barátom a közelmúltban rokonlátogatáson járt odahaza. Pesten elment a Korvin Áruházban, hogy egy-két inget vásároljon magának. Azt hallotta, hogy Magyarországon olcsóbb az ing, mint Amerikában. A fehérneműt a harmadik emeleten árulták, tehát kereste a liftet Sok ember állt előtte, mert egyszerre csak tíz személyt számított. Beállt a sor véére. Akkor jött egy kövér, idegenült öltözött hölgy és ment egyenesen be a liftbe. A várakozók kiabálni kezdtek, hogy álljon be a sor végére. De a szovjet aszszony oda se hederített a kiáltásoknak. Mikor megtudták, hogy orosz, kórusban kezdték kiabálni: „Állj a sor végére! Eredj haza Oroszországba!” A szovjet asszony végignézett a felháborodott tömegen és a maga nyelvbicsakló orosz nyelvén fölényesen ezt mondta: — Mit kiabáltok? A törökök 150 évig voltak Magyarországon! A bűnös keleti világ eseményei arra mutatnak, hogy a Szovjet már megérett az utolsó ítéletre. kanadai magyar ÚJSÁG __ Nyíregyházy Pál: Növekvő szláv befolyás Magyarországon 24 Fűry Lajos legújabb könyve, a több mint 800 oldalas történelmi regény A BÉCSI SZÍNJÁTÉK Lángoló szabadságszerelem, magyar tragédia, sorsdöntő ütközetek, önfeláldozás, árulás, császárhűség, nemzetiségi ébredés, szerelem, vallási ellentétek, kegyetlenkedések kavarognak a regény oldalain. Élethalál harc folyik a hatalmas osztrák birodalom magyartgyűlölő udvara és a két hatalomtól kizsákmányolt, halálos sebeiből vérző Magyarhon között. Hatalmas akaratok, történelmi nevek állnak szemben egymással. Amikor végre leszáll a por a bécsi ütközet után a könyv utolsó fejezetében és a török megverve visszavonul — jobban megérti az olvasó a magyarság veszteségeit, kudarcait, tragédiáját — és a mindig újra éledő dacát, országot építő hitét.