Adelaidei Magyar Értesítő, 1977 (10. évfolyam, január-december)
1977-10-01
klubszemle Klubunk életében igen jelentős fordulat részesei és tanúi voltunk október 8.-iki klubvacsoránk során. Az esemény lefolyását Értesítőnk munkatársa ismerteti túloldalon. Történelmi visszapillantásunk során idézek Elnökünknek a zeneszünetében elhangzott beszédéből. „Hölgyeim és Uraim! A világ tele van tervezőkkel és álmodókkal - de sok terv csak álom marad. Vannak azonban olyan álmok is, amelyek megvalósulnak. Magyar közösségünk tagjainak,akik az 1950-es évek elejétől ide emigráltak is voltak álmai. Mindjárt kezdetben összetömörültünk,egyesületet formáltunk Mindszenty Egyesület néven, de az érdeklődés néhány év múltán ellanyhult és az egyesület elsorvadt.Az első évtizedben a sport tartotta össze a magyarokat a Budapest football csapat és a Budapest kosárlabda club sikerein keresztül. Egyidejűleg megalakult a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége is és vallásos vonalon a Regnum Marianum és a Protestáns csoport. Voltak azonban, akiknek az álma egy minden intézménytől független magyar klubház létesítése volt. A célok és nézetek itt eltértek, mert voltak, akik a ház fő céljának a sport /football,/ támogatását látták, mások viszont a clubházat magyar kulturális és társadalmi központnak képzelték el." -A célok fölötti viták idején ez az álom nem valósulhatott meg! -„1962-ig tartott, míg az első komoly lépést megtették,amikor Nyirő Zoltán gyűjtésének az eredményeként 446 dollár került a klubház céljaira zárolva a bankba.Aztán 1964- ben Zsolt István vette föl a zászlót és további 753 dollár gyűlt a klubház bankszámlájára." Csak két évvel később,1966-tól kezdett az álom valóra válni,amikor mint azt 16 éves évfordulónk alkalmával részletesen közöltük, amikor a gyűjtés már kimondottan és félreérthetetlenül egy általános kulturközpont-klubházra indult meg.„1968 szeptembere volt,mire az Osmond Terraces ingatlant megvásárolhattuk 2100 dollárért, 13.000 dollárt kölcsön véve. Az első évek tele voltak mindenféle nehézséggel de szerencsére nem volt hiány az áldozatos klubtagokban,akik rengeteg önkéntes munkájukkal,szinte fillér nélkül,használható klubházzá építették át az öreg épületet. Sőt, nagytermünk építésébe is bele mertek kezdeni,de befejezni már nem bírták,se padlója, se mennyezete nem volt.Egy borpincér cég ígért egy kölcsönt,de amikor az összeg kellett volna, folyósítását megtagadták... 1972-ben a klubnak volt 12ooo dollárnyi adóssága főleg építési anyagokért, havonta fizetendő folyószámlára vásárolva és kifizetésre várva-a 13.000 dolláros kölcsön visszafizetése is esedékes volt.A problémák tornyosultak,a jövő bizonytalan volt.-1972 végén választotta meg a közgyűlés azt a vezetőséget,amely vezetésemmel ma is részt vesz a Club,közben megnagyított választmányában. Nekem is megvoltak az álmaim és a vezetőség velem álmodott : sürgősen rendezni adósságainkat egészséges anyagi helyzetet teremteni,befejezni a clubházat,hogy az nemcsak jelentős jövedelmi forrásá változzon,hanem egy olyan magyar kulturális és társadalmi központtá váljon, ahol minden magyar megtalálhatja a helyét,békés,egymást megbecsülő együttműködésben. 1972 Decemberében 50.000 dolláros kölcsön fölvételét ajánlottam-a Club értéke akkor 80000 dollár volt-a vezetőség egyhangú határozata alapján ez meg is történt.De nem értett egyet velünk mindenki,egy rendkívüli közgyűlésen kellett tervünket megmagyaráznunk és bizalmi szavazatot kaptunk."Nem tartott soká,mire mindenki belátta,hogy elnökünk kölcsönjavaslata mesterfogás volt!„Az elmúlt 5 évben megközelítettük álmunk valóraváltását .Klubunk ma világszerte az egyik legjelentősebb magyar központoknak. Amire mindnyájan büszkék lehetünk az összmagyarság és a helyi ausztrál társadalom előtt egyaránt.Klubunk vezetése írott szabálylyaink pontos betartásával,legális-demokratikus-parlament ez is alapon történik.Klubunk vezetésében minden magyar részt vehet,ha hajlandó elvállalni a reá háramló önkéntes munkát és együtt tud működni a többiekkel.Se szeri se száma a különböző munkáknak,amelyeket egy ilyen nagy klub adminisztrálásánál el kell végezni. Ezeket a munkaköröket mind áldozatos,önkéntes magyar asszonyok és férfiak töltik be évről évre,éveken át ellenszolgáltatás nélkül.Nem tudhatunk elég köszönetet mondani Nekik! Az álmunk már majdnem valóra vált,de még nem egészen.Hátra van még a befejező fázisa programmánknak és ez az 50000 dolláros kölcsönünknek a visszafizetése,önkéntes munkások erejéből épült és működik ez a klub,de erre az összegre is szükség van,hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljunk adósságunktól.Az elmúlt 5 évben sohasem volt anyagi problémánk és nem lesz a jövőben sem,ha most programurunkra reá tesszük a koronát kifizetve adósságunkat.Az Adelaide-i magyarság és az a sok jó ember,aki itt dolgaik már jz egy évtizede és akik fizetik tagdíjaikat,adományaikat és rendezvényeinken keresztül támogatnak bennünket,megérdemlik,hogy legyen egy tehermentes közös vagyonuk. Szerencsére sok nagylelkű tagunk van,akik vagy munkát,vagy pénzt, vagy mindkettőt bőségesen szentelnek most már mindannyiunk álmának a megvalósítására! " Szívmelengető érzés volt ezt az estét együtt tölteni azokkal a kedves tagtársainkkal,akik bízva bennünk elindulásunkkor alapító tagjainkká váltak vagy adományukkal, vagy munkájukkal. Adja a Jóisten,hogy minél tovább élvezhessék bizalmuk és munkájuk gyümölcsét ,KLubunkat ! ____ys.