Adelaidei Magyar Értesítő, 1977 (10. évfolyam, január-december)

1977-01-01

rA hosszú karácsonyi szünidő alatt az ALap vagyona csak 110 dollár­ra­ gyarapodott,árain nem lehet csodálkozni,hiszen a legtöbben nyar­alt­ak,ut­azt­ak,s csak nehezen lehetett volna ve­lük összeköttetést találni. A.­031 azonban,hogy az 1977-es munkaév m megkezdődött,az ALap barátai is újult erővel vetik magukat munkába. Ez­t il az új munkához szükséges lel­kesedést adó tény az, hogy azok közül,akik már tavaly is hozzájárultak az Alaphoz,az utóbbi pár nap alatt minden felszólítás nél­kül több mint tizen küldtek ill. személye­sen átadtak öttől tizenöt dollárig terjedő összegeket, mert kötelességüknek érezték, hogy ne csak egyszeri, hanem évenkénti rend­szeres hozzájárulással támogassák ezt a fontos intézményt, melynek 2000 dolláros segítségével az elad könyv, a Quest for a New Central Europe" napvilágot látott s melynek további hathatós segítségére máris több értékes kézirat vár. Ismételten azzal a kéréssel fordulok a Délausztrál­iában élő magyarokhoz, hogy ne várják meg, míg valaki megközelíti őket és kér, hanem postázzák adományukat elmém­re (5 Fletcher St. Netley, 5037) s azokat haladéktalanul levélben nyugtázom.Energi­­ámat más,hasonlóan fontos dolgokra fordít-­­ hatnám,ha nem kellene az idén ismét több száz mérföldet autóznom, számtalan tele­fonhívást csinálnom s mintegy száz óra sza-­­badidőmet arra fordítanom, hogy Délausztrá­­lia ismét "kitegyen magáért!" Mert valljuk be őszintén, a fentiek nélkül az itteni gyűjtés is siralmas képet mutatott volna! Akik már egyszer adtak, tudom, ismétel­tem adni fognak. Ezzel szemben reménykedés­­sel várom azok jelentkezését, akik eddig még nem tették annak tanúbizonyságát, hogy magyarnak lenni nemcsak szép és jó, nem­csak hetyke büszkeség, hanem áldozathozás és kötelesség is! Herendi János az A.M.Sz. elnöke Cserkészhirek. A cserkészmunka február 19.- én, szombaton d.u. fél 3-kor kezdő­­­dik a Dunrtone Grove-on fekvő otthonban (bejárat a Nelson St.­­ról). A parancsnokok felhívást intéznek mindazon szülőkhöz,kiknek vannak cserkész­­korú (6-12), magyarul értő s legalább kicsit beszélő gyermekei,hogy írassák be azokat a cserkészcsapatokba.Nagyobb létszámmal mun­kájuk sokkal eredményesebb lenne.Ha a cser­készvezetők szívesen feláldozzák idejük nagy részét mások gyermekei javára,akkor a magyar szülők is áldozhatnak egy keveset saját gyermekeik érdekében. Szeretettel várjuk az új jelentkezőket! KÖNYVKIADÓ ALAPUNK 22 ♦KÖZÉRDEK« DR. TERNOVSZKY FERENC HAZAI JOGSZABÁLYOK Miután a kiván­doroltak kapcsolata szülőhazánkkal, Magyarországgal, ritkán szakad meg véglegesen, lépést kell tartanunk azokkal az otthoni jogszabályokkal, ame­lyek még mindig vonatkozhatnak reánk. Házasságkötés. A Családjogi törvény előírja, hogy a házasságkötési szándékot 30 nappal megelőzően be kell jelenteni! Ez alól a 30 napos várakozási idő alól különös méltánylást érdemlő esetben a tanács igazgatási osztálya felmentést adhat. A házasulóknak igazolniuk kell, hogy házasságkötésüknek nincs törvényes akadálya. Ha kül­földi állampolgár kíván otthon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a reá vonatkozó külföldi jog szerint házasság­­kötése nem ütközik akadályba. Ez például azt jelenti, hogyha egy arab egy magyar nőt akar elvenni, nem aka­dálya a házasságkötésnek, hogy otthon Arábiában már van felesége, hiszen a reá vonatkozó törvények szerint a többnejűség nem házassági akadály! Talán nem is árt ha ezzel a magyar leányaink tisztában vannak itt is, mert előfordult már, hogy egy magyar fiatalasszony csak a férj házába költözve tudta meg, hogy több feleség is van. A külföldi állampolgár személyazonosságát az útle­velével igazolja. 1974 január 1 óta, minden 25 éven aluli házasulandó részére, ha élt is már házasságban, kötelező a házasságkö­tés előtti orvosi tanácsadáson való részvétel. Ezen az or­vos olyan biológiai, egészségügyi, erkölcsi tudnivalókra hívja fel a házasulandók figyelmét, amelyek szükségesek a harmonikus emberi kapcsolatok kialakításához, kiegyen­súlyozott családi élet megteremtéséhez és családtervezés­hez! — Sajnos itt Amerikában, már csak a válás előtt mennek el a házassági tanácsadóhoz. A menyasszony nyilatkozhatik, hogy a házasságkötés után milyen nevet kíván viselni. A házasulandók közösen nyilatkoznak arról, hogy a házasságukból született gyer­mekek milyen családi nevet viseljenek. Ez azt jelenti, hogy olyan családok, ahol a családi név kihalna fiúgyer­mek hiányában az anya jogán az a név maradhat fenn. A külföldön kötött házasságot be lehet jegyeztetni a budapesti V. kerületi Tanács VB. Igazgatási Osztályán, amely a házasfelek kérelme alapján anyakönyvezi a kül­földön kötött házasságot. A kérelemhez csatolni kell az eredeti házassági anyakönyvi kivonatot és hiteles fordí­tását. örökösödés. Az otthoni öröklési jogszabályok eltérnek az ittenitől, örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. Ha pedig nincs örökös, akkor a magyar állam örö­köl. A törvényi öröklés akkor kap szerepet (legtöbb eset), amikor nincs végrendelet. A vagyonáról — bizonyos kor­látozással, mint a kötelesrész, — mindenki szabadon ren­delkezik. Ha ezt elmulasztja, akkor másodlagosan a tör­vény előírja, hogy ki örököljön. Törvény mondja ki azt is azonban, hogy nem örökölhet a házastárs, ha az örökha­gyó halálakor a házassági életközösség már nem állott fenn és a körülményekből nyilvánvaló, hogy visszaállítá­sára nem volt kilátás. Törvényes öröklésre elsősorban az örökhagyó gyer­mekei jogosultak egyenlő arányban; ha valamelyik gyer­mek kiesik, helyette ennek a leszármazó! Ha nincsenek leszármazók, akkor az örökhagyó házastársa örököl.

Next