Adelaidei Magyar Értesítő, 1977 (10. évfolyam, január-december)
1977-11-01
klubszemle Októberi Szabadságharc megünneplése. Klubunk Kulturális Szakosztálya a Délausztráliai Magyar Egyesületek Szövetsége megbízásából október 30.-án nagytermünkben műsorral egybekötött Szabadság-Ünnepélyt rendezett. Főbejáratunk előtt tavaszi szél lengette magyar zászlóinkat, melynek langyos lehelete felmelegítette a magyar sziveket.Az Osmond-Terrace-i Sétányon fürtökben érkeztek Honfitársaink és csakhamar vidám magyar szó vegyült madarak csiripelésébe, a fekete rigók fütty harsonájába. Nagytermünkben halk induló zene szólt, s a bejárat két oldalán hosszú asztaloknál magyar könyveket árusítottak. Még egy ideig hallatszott a székek hurcolása, hogy a kissé későn érkezők is helyet kaphassanak, majd néma csend lett... A tagegyesületek ékes zászlói vonultak be népi ruhát öltött ifjúsági kísérettel. Elöl a Római Katolikus egyházi zászló, a Református Evangélikus egyház zászlója, követve a Leány- és Fiúcserkészcsapat,MHBK. zászlóitól, majd az ünnepélyt rendező Magyar Klub zászlója zárta be a sort és együtt helyezkedtek el a színpad két oldalán. A jelenlévők állva maradva közösen elénekelték a Magyar Hiszekegyet. A rendező Magyar Klub és a Délausztráliai Magyar Egyesületek Szövetsége nevében Berekally István üdvözölte a nagyszámú ünneplő közönséget, köztük a Németországból ausztráliai látogatásra érkezett Szabadságharcos Írót, Tollas Tibort a Nemzetőr című négy nyelven megjelenő havilap főszerkesztőjét és több verseskötetet kiadott költőt, D. Jessop szenátort,Herendi Jánost a Délausztráliai Magyar Szövetség elnökét, valamint egyházi és társadalmi magyar egyesületeink vezetőit. Műsorunk keretében Hanák Ágnes, a Klub Iskola és MHBK Ifjúsági Csoport tagja szavalta el szép magyar beszéddel Major József: "Emlékezzetek" című verset. Az ünnepi Beszédet kifinomult, előadó készséggel és lelkesedéssel Tollas Tibor mondta. Amint a függöny szétnyilt- Tollas Tibor is láthatta a 300 főnyi derék magyar tömeget, akik azért jöttek el, hogy a közös magyar érdekeket keressék, mely emigrációs magyarságunkat összekötötte és igy együtt ünnepelhessünk. Ünnepi Beszédében három évszázad magyar Szabadságharcáról beszélt és azokhoz fűződő három személyről emlékezett meg. "Tavaly - mondotta-1976-ban ünnepeltük Rákóczi Ferenc születésének 300 éves évfordulóját . " Ebből az alkalomból Rodostóban járt,meglátogatva a házat, melyben száműzetése alatt a "Fejedelem" lakott. "Nem a Nemzet száműzte őt - mondotta - hanem elnyomói, s párjait hálából haza is vitették." Zágoni Mikes Kelemen egyik emigrációs leveléből idézett : "Lassan már egy szilvafa árnyékában is elférünk." Akik maradtak nem alkudtak meg Rákóczival az élen, aki emelt fővel hangoztatta: "Szabadságért kiáltó szó vagyok és leszek utolsó leheletemig." Majd visszapillantva az 1848-49-es Szabadságharcra és Kossuth Lajosra, aki Turinban viselte száműzetését, Kossuth szomorúan jegyezte meg: "Virág helyett tövis jutott,a hazátlanság tövise." Pedig az ő tevékenykedése sem volt hiábavaló, mert járta a Világot és hirdette a Magyarság szabadság szeretetét. Elvetette a Szabadság magvait, mely végül az 1867-es Kiegyezéshez vezetett. Megemlékezve a 21 évvel ezelőtti eseményekről amikor a "Pesti Ifjak" csodát műveltek és szembe szálltak elnyomóikkal. "Minden Szabadságharcnak voltak hősei és menekültjei"-mondotta. Legutóbbi Szabadságharcunk legkimagaslóbb egyénisége, Mindszenty bíboros volt és három évvel ezelőtt ide is ellátogatott. Mindszenty mondotta: "Legyetek hűek Istenhez és ragaszkodjatok Magyar Hazátokhoz. "Ezt a hűséget tartsuk meg mi is - mondotta - és a három Hős: Rákóczi, Kossuth és Mindszenty szelleme hasson át bennünket" "Mi minden csapást kibírtunk és ezt is ki fogjuk bírni". "De ne felejtkezzünk meg az otthon maradt Hőseinkről sem, a szótlanságra kárhoztatottakról sem.?? "Nekünk itt külföldön kell fenntartanunk a Szabadság-Eszméket. Szerkesszünk újságokat és minden nemzetnek saját nyelvén mutassuk meg a kommunizmus igazi arcát." "Pillantsunk vissza Trianonra, amikor a csehek, oláhok és más szlávok hazug irodalommal vezették félre itélő bíróinkat." Megemlítette még, hogy az 56-os Szabadságharc 25 éves évfordulója alkalmából egy könyv fog megjelenni:"Mit adott Magyarságunk a Világnak" ciíjmel, melyet majd el kell helyeznünk ismert könyvtárakban, eljuttatnak vezető egyéniségekhez. Két biztatást is adott, melyből valaki megjósolta 1984-re a Szovjet rendszer bukását? Szolzsenyicinnel történt személyes beszélgetése során került napvilágra, hogy a 56-os események Magyarországon voltak azok, melyek Oroszországban is felrázták a gondolkodókat. A Mindszenty emlékiratokat is kinyomtatták oroszul is és eljuttatták a Vasfüggöny mögé. Olyan erős volt Szabadságharcunk, hogy ereje még az elszigetelt keletre is eljutott. Ives de Daruvár, "Trianon" könyvét ma már Japánban is olvassák. A másik biztatás az, hogy a mi Szabadságharcunk bomlasztotta meg a francia szélsőbaloldal sorait is