Adelaidei Magyar Értesítő, 1981 (14. évfolyam, január-december)
1981-08-01
lyen más kihágás,ne ismerje el amivel a rendőr hibáztatja,hanem rögtön tagadja.Legtöbben elismerik a vádat és mentőkörülményeket hoznak fel abban a reményben,hogy a rendőr talán elengedi análkül hogy feljelentést tenne ellene.Ez teljesen rosz politika és hogy miért rossz,ahaz ismerni és megérteni kell az angol igazságszolgáltatás alapelveit. Az angol jogrendszerben mindenki ártatlan amíg bűnössége be nincs bizonyítva.A vádló feladata a kihágás elkövetésének a bizonyítása.Nem a vádlottnak kell az ártatlanságát bizonyítani.A vádlottól a rendszer nem kívánja,hogy saját maga ellen nyújtson bizonyítékot, tehát beismerés szükségtelen és kimondottan káros.A szolgálatban levő rendőr feladata a kihágást észrevenni vagy kikutatni, és a feljelentést megtenni.Egy felsőbb rendőrhatóság dönti el,hogy emeljenek-e vádat a bírósághoz a polgár ellen vagy nem.Ha a medernek bevallotta mentegetőzések közepette, hogy elkövette a hibát,akkor a vádemelés biztos,mert a bizonyíték kézben van a polgár saját szájából az ő személyes vallomásán keresztül. De ha a polgár jogával élve megtagadja a választ a rendőr kérdésére,vagy még jobb,ha kimondottan tagadja,hogy elkövette a kihágást,akkor a rendőrnek van problémája A rendőr akkor tudja,hogy a vádat neki kell bizonyítani és a vádlottal nem számíthat segítségre.És ez így van rendjén;emlékszünk a rendszer az,hogy aki vádol,annak kell bizonyítani és a vádlottnak nem kell maga ellen bizonyítékot szolgáltatnia.Ha az utcai rendőr jelentésében az van,hogy a polgár rögtön tagadta az ügyet,akkor a felsőbb rendőri hatóság sok esetben nem emel vádat mert nem biztosak hogy a pártatlan bíró előtt megfelelő értékű bizonyítékot tudnak nyújtani. A tanulság tehát az,ha meg akarja az ügyet úszni,ne mentegetőzzön és ne ismerjen be,hanem rögtön határozottan tagadjon.Tagadni minden körülmények között lehet,akármilyen reménytelennek néz ki a helyzet.Őszinteségért senki jó pontot nem kap,csak a rendőr munkáját könnyíti meg. Tagadja,ha a rendőr hibáztatja és a mentő körülményeket tartja meg a bíróság részére. Ha mégis vádat emel a rendőrség és bebizonyították a kihágást, a vádlott ellen,a bíró feladata a mentő körülményeket figyelemé venni. Súlyosabb ügyben minden esetben tanácsos a hallgatás jogával élni és kijelentenie rendőrnek,hogy rögtön kivan az ügyvédjével tanácskozni.Ez esetben a rendőrnek nan szabad további kérdésekkel erőszakoskodni. Következő a rendőrségi kutatás kérdése. Az angol jogban az általános szabály az,hogy az állampolgár házat annak váraként tekinti. elterülő vidéke annyira benépesedett a kunok németek,magyarok és a beszivárgott vlachoktól,hogy a király hűbéres vajdaságot szervezett belőlük 1324-ben.A vajdaság neve előbb Ungro-Vlachia volt,majd később Munteniara változtattak. A negyedik esfoglalás: Nagy Lajos király uralkodásának első évében 1342-ben szervezte meg Moldvát az előbb felsorolt népekből és a két hűbéres vajdaságban két újabb római katolikus püspökséget létesített.Az elsőt Szeret (Siret ) városában 1371-ben a másodikat Kurtea de Argesen-ben 1382-ben. Mindkét püspökség felállításánál nagy számú magyar csoport települt a vajdaságokba. Nagy Lajos leánya Hedvig,aki a lengyel király felesége volt,férje figyelmét Moldvára irányította,mire az a pápát rávette,hogy Moldvában van(Bia) újabb püspökséget alapítson.Ez meg is történt 1410-ben,s ezen ötödik püspökség alapításakor ismét újabb nagyszámú magyar települt Kunországba..A püspökségek püspökeinek tudjuk a neveit,a püspökségek csak 2-300 év múlva tűntek el a Milkoi kivételével,amely csak 1520 tájáig létezett. Az ötödik bevándorlás. A XV.század elején,amikor Jó Sándor és felesége Losonczy Margit,katolikus magyar asszony vajdaságukba fogadták a huszita menekülteket, újabb magyar bevándorlás történt.Ekkor alapítottak Húsz várost,majd ugyancsak a husziták alapították meg később a Dnyeszterparti CSÖBQI ÖRCSÖK nevű városkát és a szomszédságában három falut. A hatodik áttelepülők Mátyás -rablu idején , amikor a török veszély elhárítására a fekete sereg megszervezésekor a székelyek ősi joguk sérelme miatt-amikor Báthory István vajda a fekete sereg érdekében kegyetlenkedéshez folyamodott,nagy számú székely vándorolt át Moldvába. Mi történt a csángó-magyarokkal? 1588 körül Santa (Chiop) vajda a bakói Ferenceseknek ajándékozta Terebes falut,ahol 56 magyar katolikus lakott.Ugyanennek a vajdának az 1591-ben tartott összeírása szerint 26.000 magyar katolikus lakott Moldvában. A tizenhatodik százd végén az összlakosság 42%%-a még mindig magyar!(vatikáni adatok) A lelkigondozásra Róma csak olaszul beszélő papokat küldött.Ezek a plébániákat "lanyhán" szolgálták Gondoskodásuk kizárólagosan vallási jellegű volt, különösen az 1600-as évek elejétől kezdve. 1622-től a XX.századig EGYETLENEGY magyar nyelvet beszélő misszió-prefektusuk sem volt! Mind az 50 prefektus neve föl van jegyezve és közöttük egy magyar név sincs.Az ez időből származó prefektusi jelentések a Vatikán"Pro~2A