Adelaidei Magyar Értesítő, 1983 (16. évfolyam, január-december)
1983-09-01
ÖTÖDIK LECKE Négy hónap múlt el a magyar nyelv tanulásának megkezdésétől. Az előző lecke 28 szavával együtt kereken 100 szót tanultál,a nagyobbak nyelvtani alapismereteket szereztek a 14 betűs magyar ábécéből eddig 34-et ismertél meg,a hátralévő 10 betű /ö,ő,ü,ű,z, zs,dz,dzs/ tulajdonképen csak 8,mivel a rövid és hosszú ö,ő,illetve ü,ü betűk kiejtése azonos. Biztos észrevetted,hogy a múltkori leckébe a „leány",„nyár",„nyelv"„nyit" és „nyúl" szavakban becsempésztünk egy betűt,melynek kiejtését nem magyaráztuk, de tanítód biztosan megmondta,hogy azt pontossan úgy ejtik ki,mint az angol „пеш''-t,tehát semmi kiejtési nehézséged nem lesz.Annál nehezebb lesz a 8 új betű kiejtése,ezért azok megtanulását inkább a két jövő leckére halasztjuk. Most használjuk fel ezt a leckét arra,hogy 24 új szót tanuljunk,és röviden ismételjük el az eddig tanult nyelvtani alapelemeket. A tanult szavak ismételt és ismételt olvasásával és mondásával gyakorold a két legfontosabb dolgot : a kiejtést és a hangsúlyt Nagyon sokat gyakorold és tanitód vigyázzon hogy az „a" betűt ne ejtsd „e"-nek és az^e^ betűt ejtsd ki szépen nyíltan. Ennek a két magánhangzónak a helyes kiejtésétől függ a későbbi szép magyar beszéd. Na, és persze a hangsúlytól,amire szintén nagyon vigyázzon a tanítód. Sokat ismételd azokat a mássalhangzókat is,melyeket eddig nem ismertél,a „c",„gy",„ly"-t,mivel az angolban nem léteznek így írva:/just,young/. Emlékszel,hogy a tárgyak és élőlényeknek a nevét„főnév"-nek hívjuk. A főnevek elé névelőt szoktunk írni. Határozott névelő:„a" „az" /a gyerek,az iskola/,határozatlan névelő:..egy gyerek,egy iskola".Az előző leckékben tanult száz szóból 70 főnév volt.Reméljük mindnyájatoknak,akik tanultok már rég megvan az irkája és ha még nem tettétek volna meg,most írjátok az irkátokba határozott névelővel az összes főneveket. Azt is tanultuk, hogy a főneveken kivül vannak olyan szavak,melyek cselekvést,történési állapotot fejeznek ki. Ezeket a szavakat„igéknek neveztük. A tanult szavak közzül 19 igét ismertél meg.Ezeket is írd szépen az irkába de nem harmadik,hanem első személyben:ugrálok,guritok,jajgatok,stb. Észrevehetted, hogy a leírt igék között van kettő,amelyik „ik"raggal végződik:iszik,dolgozik. Ezeket hívjuk „ikes igék"-nek.Az ikes igék ragozása másképp történik,mint az iktelen igéké: nem azt mondom,hogy nem iszok,én dolgozok, hanem azt,hogy én iszom,én dolgozom.A második személy pedig nem „sz"betűvel képződik hanem „dl"raggal.Tehát: te iszol,te dolgozol Többes számban: mi iszunk,ti isztok,ők isznak, mi dolgozunk,ti dolgoztok,ők dolgoznak. Tehát az igegyek: isz-,dolgoz-,a ragok pedig: ok,-ol,-ik,-unk,-tok,-nak. Ezeket a szabályokat ismerni kell,de az nem jelenti azt,ha ismerjük és kívülről megtanuljuk,akkor már beszélni is tudunk. Ezért kell szavakat tanulni,sokat hallgatni magyar beszédet és beszélni, beszélni , beszélni ! Biztos észrevetted,hogy a harmadik leckében a „szív"szó kétszer szerpel.Azt gondolhatta, hogy tévedésből írtuk kétszer pedig ez szándékosan történt..Tudniillik,ennek a szónak két értelme van: egyszer főnévként szerepel /a dolgozó szív/,másodszor igeként/én szívok te szívsz,ő szív/.De volt néhány szó,melyet valószínűleg tanítód sem tudott eldönteni, hogy főnév vagy ige akar lenni: dob,sír,fog, fél,nyúl. A dob lehet főnév,amin dobolunk,de lehet ige, dobunk labdát, a sír lehet ige,amikor a gyerek sír,de lehet főnév,ahova leeresztik a koporsót,a fog főnév,amivel rágunk,ige ha valamit fogunk,a fél főnév,ha valaminek a fele,ige amikor félünk valamitől, nyúl főnév,ha a tapsifülesről van szó,de ige ha valamiért nyúlunk.Ezeket a kétértelmű szavakat homonimáknak hívjuk. Menjünk tovább az ismétléssel.Azt mondtuk, hogy egy főnévből és egy igéből álló értelmes mondásokat „mondatának éspedig „egyszerű mondatának nevezünk. Mondtuk,hogy „A beteg énekel" ez egy mondat.Ez a mondat mind nekünk valamit.Kiről,mit mond?A betegről, akiről szó van a mondatban az „alany"/subject/Mit csinál az alany/ebben az esetben a beteg/?Énekel. Az „énekel"ige állít valamit az alanyról,azt állítja,hogy a beteg énekel.A mondatnak azt a részét,amellyel az alanyról közlünk,állítunk valamit „állítmány"-nak /predicate/nevezzük. Tehát egyelőre csak ennyit jegyezzünk meg az egyszerű mondatokról,hogy két részből állanak: az alanyból,akiről szó van és az állítmányból ,amellyel az alanyról közlünk,állítunk valamit. Aragokról azt mondtuk,hogy ezek a szó végéhez ragasztott betűk,/hangok/ melyekkel a szavakat alkalmassá tesszük,hogy mondatokká alakuljanak.Pld: A betegek énekelnek.Az-ek és a -nak ragok,a főnevet és az igét alkalmassá tettük,hogy több betegről állítsuk,hogy énekelnek 1A_j^3ol£_allalmazását_11£agozás^nak_jTe::