Adelaidei Magyar Értesítő, 1983 (16. évfolyam, január-december)

1983-09-01

ÖTÖDIK LECKE Négy hónap múlt el a magyar nyelv tanulásá­nak megkezdésétől. Az előző lecke 28 szavá­val együtt kereken 100 szót tanultál,a na­gyobbak nyelvtani alapismereteket szereztek a 14 betűs magyar ábécéből eddig 34-et is­mertél meg,a hátralévő 10 betű /ö,ő,ü,ű,z, zs,dz,dzs/ tulajdonképen csak 8,mivel a rö­vid és hosszú ö,ő,illetve ü,ü betűk kiejté­se azonos. Biztos észrevetted,hogy a múlt­kori leckébe a „leány",„nyár",„nyelv"„nyit" és „nyúl" szavakban becsempésztünk egy be­tűt,melynek kiejtését nem magyaráztuk, de tanítód biztosan megmondta,hogy azt pontos­­san úgy ejtik ki,mint az angol „пеш''-t,te­hát semmi kiejtési nehézséged nem lesz.An­nál nehezebb lesz a 8 új betű kiejtése,e­­zért azok megtanulását inkább a két jövő leckére halasztjuk. Most használjuk fel ezt a leckét arra,hogy 24 új szót tanuljunk,és röviden ismételjük el az eddig tanult nyelvtani alapelemeket. A tanult szavak ismételt és ismételt ol­vasásával és mondásával gyakorold a két leg­fontosabb dolgot : a kiejtést és a hangsúlyt Nagyon sokat gyakorold és tanitód vigyázzon hogy az „a" betűt ne ejtsd „e"-nek és az^e^ betűt ejtsd ki szépen nyíltan. Ennek a két magánhangzónak a helyes kiejtésétől függ a későbbi szép magyar beszéd. Na, és persze a hangsúlytól,amire szintén nagyon vigyázzon a tanítód. Sokat ismételd azokat a mással­hangzókat is,melyeket eddig nem ismertél,a „c",„gy",„ly"-t,mivel az angolban nem lé­teznek így írva:/just,young/. Emlékszel,hogy a tárgyak és élőlényeknek a nevét„főnév"-nek hívjuk. A főnevek elé né­velőt szoktunk írni. Határozott névelő:„a" „az" /a gyerek,az iskola/,határozatlan néve­lő:..egy gyerek,egy iskola".Az előző leckék­ben tanult száz szóból 70 főnév volt.Remél­­jük mindnyájatoknak,akik tanultok már rég megvan az irkája és ha még nem tettétek vol­na meg,most írjátok az irkátokba határozott névelővel az összes főneveket. Azt is tan­ultuk, hogy a főneveken kivü­l van­nak oly­an szavak,melyek cselekvést,történési állapotot fejeznek ki. Ezeket a szavakat„igék­nek neveztük. A tanult szavak közzül 19 igét ismertél meg.Ezeket is írd szépen az irkába de nem harmadik,hanem első személyben:ugrá­­lok,guritok,jajgatok,stb. Észrevehetted, hogy a leírt igék között van kettő,amelyik „ik"raggal végződik:iszik,dolgozik. Ezeket hívjuk „ikes igék"-nek.Az ikes igék ragozá­sa másképp történik,mint az iktelen igéké: nem azt mondom,hogy nem iszok,én dolgozok, hanem azt,hogy én iszom,én dolgozom.A má­sodik személy pedig nem „sz"betűvel képződik hanem „dl"raggal.Tehát: te iszol,te dolgozol Többes számban: mi iszunk,ti isztok,ők isz­nak, mi dolgozunk,ti dolgoztok,ők dolgoznak. Tehát az igegyek: isz-,dolgoz-,a ragok pe­dig: ok­,-ol,-ik,-unk,-tok,-nak. Ezeket a szabályokat ismerni kell,de az nem jelenti azt,ha ismerjük és kívülről megtanuljuk,ak­kor már beszélni is tudunk. Ezért kell sza­vakat tanulni,sokat hallgatni magyar beszé­det és beszélni, beszélni , beszélni ! Biztos észrevetted,hogy a harmadik leckében a „szív"szó kétszer szerpel.Azt gondolhatta, hogy tévedésből írtuk kétszer pedig ez szán­dékosan történt..Tudniillik,ennek a szónak két értelme van: egyszer főnévként szerepel /a dolgozó szív/,másodszor igeként/én szívok te szívsz,ő szív/.De volt néhány szó,melyet valószínűleg tanítód sem tudott eldönteni, hogy főnév vagy ige akar lenni: dob,sír,fog, fél,nyúl. A dob lehet főnév,amin dobolunk,de lehet ige, dobunk labdát, a sír lehet ige,a­­mikor a gyerek sír,de lehet főnév,ahova le­eresztik a koporsót,a fog főnév,amivel rá­­gunk,ige ha valamit fogunk,a fél főnév,ha va­laminek a fele,ige amikor félünk valamitől, nyúl főnév,ha a tapsifülesről van szó,de ige ha valamiért nyúlunk.Ezeket a kétértelmű sza­vakat homonimáknak hívjuk. Menjünk tovább az ismétléssel.Azt mondtuk, hogy egy főnévből és egy igéből álló értelmes mondásokat „mondatának éspedig „egyszerű mon­datának nevezünk. Mondtuk,hogy „A beteg éne­kel" ez egy mondat.Ez a mondat mind nekünk va­­lamit.Kiről,mit mond?A betegről, akiről szó van a mondatban az „alany"/subject/Mit csi­nál az alany/ebben az esetben a beteg/?Énekel. Az „énekel"ige állít valamit az alanyról,azt állítja,hogy a beteg énekel.A mondatnak azt a részét,amellyel az alanyról közlünk,állítunk valamit „állítmány"-nak /predicate/nevezzük. Tehát egyelőre csak ennyit jegyezzünk meg az egyszerű mondatokról,hogy két részből álla­nak: az alanyból,akiről szó van és az állít­mányból ,amellyel az alanyról közlünk,állítunk valamit. A­­ragokról azt mondtuk,hogy ezek a szó végé­hez ragasztott betűk,/hangok/ melyekkel a sza­vakat alkalmassá tesszük,hogy mondatokká ala­kuljanak.Pld: A beteg­ek énekel­nek.Az-ek és a -nak ragok,a főnevet és az igét alkalmassá tettük,hogy több betegről állítsuk,hogy éne­ke­l­n­ek 1A_j^3ol£_all­al­m­azását_11£agozás^nak_jTe::

Next