Adelaidei Magyar Értesítő, 1985 (18. évfolyam, január-december)
1985-10-01
HUSZONÖT ÉV alatt soha nem idézték annyiszor Nyugaton az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, mint az 1968-as prágai tavasz idején, vagy napjainkban a lengyel események drámai fordulataiban. Arról azonban kevés szóesik, hogy sem a cseh, sem a lengyel események nem történhettek volna meg a Magyar Október nélkül. A lengyel szabad szakszervezet, a Szolidaritás, az 1956-os magyar Munkástanácsok példáján indult el. A nyilvánvaló hatásokon kívül magában a Szovjetunióban is ma még le nem mért visszhangja és következménye van 1956-nak. A kiutasított orosz disszidensek, Vladimir Bukovszkitól Maximovig az orosz polgárjogi mozgalmak születését a magyar forradalom hatásának tulajdonítják. Egyikük, Natalia Gobranyevszkaja ezt írja: „Nyiltan valljuk, hogy mi vagyunk az 1956-os magyar forradalom orosz nemzedéke." Andrej Amalrik, a közelmúltban meghalt fiatal orosz történész pedig kijelenti: „A magyarok harca nem volt hiábavaló. A sztálini monolitikus államot olyan csapás érte, melyből azóta sem tud kigyógyulni. A szovjet tömb ingadozása és bomlása 1956-ra kezdődött és a bomlás kérlelhetetlenül tart tovább, egészen a szovjet tömb végleges összeomlásáig.” Ha a Magyar Október rengése távolra ilyen hatalmas hullámokat vert, akkor menynyivel fontosabb a forradalom szellemi örökségét eljuttatni haza az1956 után született fiatalokhoz, hogy nekik és a következő nemzedékeknek is útravalóul szolgálhasson. . A FORRADALOM TANÚI érzik: az idő kiszalad alóluk. Bármit gyűjtünk önmagunknak, bármit mondunk el egymás közt, annak nem marad nyoma. Csak az él túl bennünket, amit írásban, könyvekben megörökítünk. Az utánunk jövők e dokumentumokból ismerhetik meg 1956 eszméit, melyek akkor is hatnak, amikor már nem leszünk. Mindazt csak mi, a forradalom szabad földön élő tanúi írhatjuk meg hitelesen, vagy gyűjthetjük össze. Az otthoniak a cenzúra miatt ezt nem lehelik. A mi kötelességünk tehát ennek a hézagpótló munkának az elvégzése. A FORRADALOM TANÚI címmel a Nemzetőr a Magyar Október 25. évfordulójára az Egyesült Nemzetek Különbizottságának Jelentését adja ki magyarul, mely a szemtanúk hiteles vallomásai alapján készült 1957-ben, New Yorkban. A könyv megjelenését a Caracas-i Magyar Történelmi Társulat, Amerikában pedig a Szabad Magyar Jogászszövetség kezdeményezte és az emigráció áldozatkészsége tette lehetővé. A könyvvel méltó emléket kívánunk emelni Bang Jensen dán diplomatának, aki a forradalom tannai védelmében életét áldozta. De emléket állítunk ezzel a szabadságharc magyar hősi halottainak, a Szovjetunióba elhurcoltaknak és a börtönökben kivégzetteknek is, akikre otthon negyedszázad után sem szabad emlékezni. „Gloria victis”- - Dicsőség a legyőzői Tollas Tibor ternek.