Adelaidei Magyar Értesítő, 1990 (23. évfolyam, január-december)

1990-09-01

A CIA jelentése erősen kétségessé teszi, hogy lehet-e hinni Gorbacsov bé­kés szándékainak és a szovjet fegyverke­zés csökkentésére tett ígéreteknek? Bush elnök legutóbb­­jelentést küldö­tt a Kongresszusnak­ arról, hogy Magyaror­­szág gyakorlata az emberi jogok biztosí­tásában és a szabad kivándorlásban válto­zatlanul megfelel az amerikai, valamint a nemzetközi normáknak. * Bush elnök július elején két levelet in­­tézett Antall József miniszterelnökhöz: az elsőben tájékoztatta a magyar kormány­főt a NATO londoni csúcsértekezletéről s egyben köszönetet mondott Antall beszá­­molójáért, melyet a Varsói Szerződés moszkvai üléséről küldött számára. Egyben reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány képviselője felszólal majd az É Északatlanti Tanács legközeleb­bi ülésén. Az amerikai elnök július 11.-én kelt második levele meghívást tartalma­zott. Bush október 18-ra meghívta Antall Józsefet Washingtonba. A meghívást Charles Thomas ameri­kai nagykövet adta át a miniszterelnök­nek, aki azt köszönettel elfogadta. A nagykövet hangsúlyozta, hogy az ameri­kai kormány a Magyarországgal való vi­szonyát ugyanolyan alapokra kívánja he­lyezni, mint amelyeken a nyugateurópai államokhoz fűződő kapcsolatai nyugsza­nak. Az új magyar kormány az Amerikai Egyesült Államok maximális bizalmát él­vezi és Washington érdeke, hogy ez a kormány sikeres legyen. Thomas nagykövet szerint az ame­rikai-magyar kapcsolatokban új korszak kezdődik. * A magyar Országgyűlés július 24.-én az alábbi szövegű levelet küldte Moszkvába, a Szovjet Legfelsőbb Tanács címére: "A magyar nép 1956 októberében fegyvert ra­gadott a sztálinista önkényuralom fel­számolásáért és az ország függetlenségé­­nek kivívásáért. A forradalmat és a szabadságharcot a törvénytelenül Magyarországon tartóz­­kodó, valamint a későbbiek során beözön­lő szovjet csapatok vérbe fojtották. Az 1955-ös osztrák államszerződést követő 90 napon belül a szovjet csapatoknak Ma­gyarországot is el kellett volna­­ hagyni­­ok , mely nem történt meg. További tar­tózkodásuknak semmiféle nemzetközi jogi alapja nem volt. Az 1956-os beavatkozásuk pedig az ország szuve­renitásának durva meg­sértését jelentette, súlyos bűn volt a magyar nép ellen. A magyar Országgyűlés ezért fel­kéri a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, hogy hasonlóan az 1968 augusztusi Cseh­szlovákiai események átértékeléséhez, nyilatkozatban minősítse törvénytelen­nek és ítélje el a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozását." Van-e magyar ember a föld kere­kén, aki ezzel a nyilatkozattal nem ért egyet? S most Gorbacsovon a sor, neki kell lépnie. Többszáz oldalas jelentést adott közre egy japán beruházási bank szakértői cso­portja, melynek tagjai hónapokon át ta­nulmányozták a kelet-középeuró­pai gazda­sági helyzetet és a kibontakozás lehető­ségeit. A japán szakemberek különbséget tesznek Lengyelország és Magyarország lehetőségei között s az utóbbinak adnak több esélyt, mivel a reformnak ott na­gyobb múltja van. A prognózis szerint a térség egé­szében­­ a termelés az idén 2,3/c-al vissza fog esni, míg magában Magyaror­szágon kb. 6,y/o-os növekedéssel lehet számolni. Az ország pénzügyi helyzete azon­ban rendkdívül aggasztó és a dollárelszá­molásra való áttérés a Szovjetunióval nagyon nehéz feladat lesz. Az elemzés nem tartja reálisnak azt az elképzelést, hogy a forintot­­ 2-3 éven belül konvertibilissá lehet tenni.(Ezt legutóbb a magyar pénzügymi­niszter ígérte meg, de egy felelős poli­tikus számára kockázatos dolog ilyen ki­jelentéseket tenni.) A japán jelentés legérdekesebb­­ pontja az, amely megállapítja, hogy a magyarországi vegyesvállalat-alapítások 40 ór-a mögött nyugati magyar emigránsok állnak. A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE az őszi Magyar Kongresszus keretében Clevelandben tartja ez évi rendes köz­gyűlését, melyen több fontos napirendi pont szerepel,­­ többek közt a névvál­toztatás és a hazai újságírószö­­vetséggel kialakítandó kapcsolat kérdé­se. Minden tag megjelenésére számí­tanak. Stirling György :Washington.

Next