Bajtársi Levél, 1968 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1-8. szám

jét” pedig egy dossziéra való irat­tárral és fontos másokkal bizonyí­tom és fogom is, most már ellenfe­lei részére is.” A MECSBK központ a követke­zőket tartja szükségesnek hozzá­tenni: Deme Lajos szól még a ve­zetőség tagjaként leveleket váltott Clevelanddal és Buenos Airesse­l. A leveleket a vezetőség többi tagjai­nak nem mutatta meg, véleménye az volt, hogy azok magánlevelek. Deme Lajos furcsa magatartását később fokozta és romboló levele­ket írt több csendőr bajtársunknak szerte a világba. Újabban vitéz Far­kas verdi úrhoz írt „feljelentést”. A MECSBK ellenesek kis táborá­hoz csatlakozott modern „Ocskay brigadérost” Bajtársaink ne vegyék figyelembe, mert a levelek írója nem tudja, hogy mit cselekszik. Kérünk mindenkit, leveleit küldjék be a MKCSBK központba, miután az ilyen irányú levelezés magában foglalja az emigráns bomlasztást. Több bajtársunk óhajára az újon­nan felállított „MKCSEK és veze­tőség elleni támadások irattárá”­­ba. Bajtársaink közreműködését előre is köszönjük. ★ A Hídfő c. folyóiratból idézzük az alábbiakat: „Az emigrációs gyer­meket nem a lemaradás, az elkülö­nülés, a kisebbségi sors lapulása fenyegeti, hanem ellenkezőleg: a gyors asszimilálódás nagy veszélye! Mindent meg kell tenni, hogy ez a felszívódás a magyar öntudatot, a sorsközösség vállalását fajtájával szemben be ne temesse! (Nyisztor Zoltán). A MECSBK vezetőség a fentiek­kel tökéletesen egyetért és ennek szellemében cselekedett a múltban és ezt folytatja a jövőben is! ★ Az ungvári tanzászlóalj lakta­nyája a festői Ungparton 1944. ok­tóber 27-e, Ungvár eleste után a szovjet pártitkárság épülete lett. A csendőrlaktanya ma az ungvári egyetem orvosi karának egyik épü­lete. Kárpátalján ma 150.000 ma­gyar él egy ott látogatást tett felvi­déki magyar híradása szerint. (Nemzetőr, München). Mi, akik részt vettünk a súlyos kárpátaljai harcokban, fájó emlé­kezéssel gondolunk a gyönyörű ma­gyar kultúrvárosra, mely ma a Szovjetunió Kárpátokon inneni gyarmatának egyik leigázott törté­nelmi erőszak-példája. Sajnos, ma­gyar kérdésekben sohase magyaro­kat kérdeztek meg a múltban, ha­nem az erőszak döntött! A népsza­vazás is ismeretlen volt a nyugati­ak jóvoltából. Az idő forr, bajtár­sak, még megérjük a magyar feltá­madást! Ezen dolgozik ma a ma­gyar emigráció! ★ A Hídfőből értesültünk, hogy Tollas Tibor, a Nemzetőr szerkesz­tő-kiadója beperelte az ellene kia­dott „Fekete Könyv” szerkesztőit és terjesztőit. Fiala Ferenc szerint az összes dokumentumok a hazai kommunista ÁVO-tól kerültek nyu­gatra titkos felhasználás céljából.

Next