Bajtársi Levél, 1988 (41. évfolyam, 1-2. szám)

1988-04-30 / 1. szám

A vádlónak és a bírónak vigyázniuk kell,hogy kifogás ne merülhessen fel a bírósági eljárás szabályossága ellen. Ez azt jelenti, hogy a bün­tetőjogi perrendtartást szigorúan be kell tartani, úgy, ahogy azt az ország törvényei előírják. A kanadai Bűnvádi Perrendtartás szerint egy bűnügy bírósági eljárá­sának a lebonyolítása a következőképpen történik: Egy alsófokú bíróság (Provincial Court) kitűzi az előzetes tárgyalás (preliminary hearing) időpontját. Az előzetes tárgyaláson el kell dönteni azt, hogy az ügyésznek (Vád­lónak) elegendő bizonyítéka van-e arra, hogy a gynúsítottat (vádlottat) bírósági eljárás alá vethessék. Ha a bíróság elégtelennek találja a bi­zonyítékokat , akkor az eljárást beszüntetik. Ez nem zárja ki azt, hogy újabb bizonyítékok alapján ne lehessen újabb tárgyalást kezdeményezni. Ha az előzetes tárgyaláson úgy találják, hogy elég bizonyíték áll a vád (ügyész) rendelkezésére, akkor az ügyész vádindítványt ad be a gya­núsított ellen, akit ezentúl általában "vádlottnak" nevezhetnek. Súlyosabb bűncselekmények esetében általában esküdtszék bevonásával folytatják le a tárgyalásokat. 12 esküdt jelenlétében kell a tárgyalást lefolytatni. Természetesen gondot fordítanak arra,hogy az esküdtek ne legyenek "részrehajlók", ne legyenek előítéleteik. Ezért az esküdtszék kiválasztása gyakran elhúzódik. A tulajdonképpeni tárgyalás az ügyész ismertetésével kezdődik. Az ügyész kihangsúlyozza azt,hogy az ismertetése csak tájékoztatásul szol­gál. Az ügy érdemi megítélése a tanúk és a bizonyítékok alapján törté­nik. Általában a "vád" tanúinak a kihallgatása történik először. Minden tanút a védő keresztkérdések alá vethet. A keresztkérdések célja az, hogy a tanú szavahihetőségét (vagy annak a hiányát) megállapítsa.Ezek­­után a védő tanúk vallomása következik. Az ügyész, természetesen,a vé­dőtanúkat is keresztkérdések alá vetheti. Meg kell itt jegyezni, hogy Kanadában a tanúkat nem lehet színpadi­as és fortélyos helyzetnek kitenni, mint amilyeneket a népszerű TV-ben láthatunk. A kérdéseknek szigorúan a tárgyra kell vonatkozniuk. A tanúkihallgatások után a vádló (ügyész) és a védő megtartják záró­beszédüket. Ebben összegezik a tényállást. Új anyagot ekkor már nem le­het felhozni. Ezek után a bíró összefoglalja a bizonyítékokra vonatkozó észrevé­teleit, esetleg kimutatja a jogi nehézségeket és felhívja az esküdtszé­ket az eset különlegességének a problémáira. Az esküdtszék ekkor elvonul és megpróbálnak határozatot hozni.Hatá­rozatuknak egyhangúnak kell lenni. Ha nem tudnak egyhangú határozatot hozni, akkor új tárgyalást kell tartani, új esküdtekkel. Ha az esküdtszék bűnösnek találja a vádlottat, akkor a bíróságnak a Criminal Code (Büntető Törvénykönyv) alapján kell a büntetést kiszabnia. Ha az esküdtszék nem találja bűnösnek a vádlottat akkor a vádlottat azonnal felmenti a bíró. Ez azt is jelenti, hogy ebben a tárgyban nem lehet mégegyszer újabb bírósági eljárást indítani a vádlott ellen ugyanazoknak a bizonyítékok­nak az alapján,amelyeket az "első" tárgyaláson hoztak fel a vádlott el­len. Itt kell megemlíteni a "double jeopardy" jogszokást. Ez azt jelenti, hogy egy személyt nem lehet bírósági eljárás alá venni ugyanazért a cselekményért másodszor (kétszer), kivéve, ha az első eljárás hibás 34

Next