Bajtársi Levél, 1992 (45. évfolyam, 1-2. szám)

1992-04-30 / 1. szám

DÉLAMERIKA MAGYAR HÍRLAP - DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG Buenos Aires (Argentina) 1991 decemberi számából: AZ EMIGRÁCIÓ A HAZÁÉRT, a Magyar Szabadságharcos Szövetség felhívás­sal fordult a világon szétszórt magyar kolóniákhoz, hogy csatlakozzanak az "Emigráció a Hazáért" címmel Budapesten 1992.X.23-án a budapesti Történelmi Múzeumban megrendezendő kiállításhoz. A világméretű akció célja, hogy bemutassa az otthoni magyaroknak, hogy az emigráció mivel segítette elő 1945-től napjainkig Magyarország felszabadítását és a kommunista diktatúra megdöntését. A kiállításra kerülő anyagok jellege: Kormányszintű (külföldi) hatá­rozatok, melyek elítélik Magyarországnak a szovjet hadsereg által való megszállását, a szovjet politikát Magyarországon stb. fényképek,okmányok tüntetésről,azok eredményei,emlékművek,szobor­modellek, festmények,érmek, könyvek,magyar létesítmények iskolák,templomok javára...stb. A kiállítás tb.fővédnöke dr. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök, védnökök ANDRÁSFALVY BERTALAN kultuszminiszter, LEZSÁK SÁNDOR író, a Lakitelek Alapítvány elnöke, valamint a külföldi magyarság ismert személyiségei, további MAGAS ISTVÁN a MSzVsz. elnöke. A Rendező Bizottság regionális szervező igazgatói tisztségre HAJNALNÉ K. ZSUZSÁT kérték fel. A felhí­vást dr. HARSÁNYI LAJOS elnök, SZÖRÉNYI ÉVA és TOLLAS TIBOR tb. véd­nökök írták alá. + + + + + KANADA A KANADAI MAGYARSÁG (Toronto,Ont.,) 1992.1.25-iki számából Részletek NAGY GYÖRGY Hírmagyarázatából. IGAZI. VAGY CSONKA-HORVÁTORSZÁG, KIS - JUGOSZLÁVIA, VAGY NAGY-SZERBI­A Sok huza­vona után,német nyomásra,az Európai Közösség végre elismerte Horvátországot és Szlovéniát. Példáját követte sok más ország,közöttük Magyarország,Ausztria és Kanada. Érthetetlen módon Amerika az egyetlen nyugati hatalom,amely nem tette ugyanezt és úgy látszik továbbra is ki­tart a jugoszláv fikció idejétmúlt gondolata mellett. Na,de az ameri­kaiak soha nem jártak elől a diplomáciai ügyességben. A nyugati szerb­­­lobby rémítgetése ellenére,az elismerést nem követte büntető szerb of­­fenzíva Horvátország ellen. Sőt a Cyrus Vance által kidolgozott 15. fegyverszünet,úgy-ahogy,tartja magát.Ötven ENSZ katonai megfigyelő már horvát területen van,de a béke még messze,igen messze van. Két nagy probléma vár megoldásra,amelyek külön-külön is kemény diót jelentenek,összetéve pedig szinte megoldhatatlanok. Az első alapvető probléma-:melyek legyenek Horvátország határai? A második: mi történjék a volt Jugoszlávia többi részével? Horvátország történelmi határai:a Dráva és Száva folyók közötti terü­let,egészen az Adriai tengerig,majd későbbi időkben hozzácsatolták a horvát­lakta Dalmáciát. A horvátok ezeket a határokat követelik a maguk számára. A szerbek ezzel szemben követelik Kelet-Szlavóniát,amelyet az elmúlt hónapokban erőszakkal hódítottak el a horvátoktól és valamilyen

Next