Cél, 1959 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1959-03-01 / 3. szám

2. oldal cel II. évfolyam 3. szám A csilei magyar közületek életszintézise Beszámolómat mindjárt azzal kezdem, hogy a Csilé­­ben élő magyarság ma már egyesületi, mozgalmi életet élni, legyen az neki bármilyen körítéssel szervírozva, nem kíván. Megcsömörlött attól, hogy túl sokan akar­tak vezetni és akik tudtak is, tudásukat arra hasz­nálták fel, hogy a magyarokat széjjel és nem egy­máshoz vezették. Ma a Csilében élő magyarság alig 8—10% -a vállal egy közületi tagságot. Ez a negatívum az eredménye a hivatásos népvezetők 8 éven át a mai napig folytatott ádáz harcának, melyben belőlük egy sem esett el, csak a magyarság egységét ölték meg. A népvezetők ma is vezetnek és ma is vicsorítanak egy­másra és csak a vezetettek fogynak. Csilében működik egy úgynevezett „Magyar Egye­sületek Tanácsa“, (Consejo de los Hungaros), köznyel­ven a „Consejo.“ Ennek tagjai létező és bármily cso­dálatosan hangzik, nem létező, meg olyan egyesületek, melyeknek Csilében egy tagja volt, sőt olyan is, mely­nek egy sem. Ezenfelül létező és nem létező személyek. Ez azért van így, mert annak idején, amikor a Consejo megalakult/voltak akik ambicionálták, hogy a Consejo marakodásaiból ki ne maradjanak. Nem volt azonban emigráns, aki őket szócsatába küldötte volna. No, ha nem volt, úgy szaporán kreáltak maguknak egyesüle­tet, jogcímet, melyet képviselni legszebb kötelességük­nek ismertek, de ki nem maradtak volna, nem a fél­világért sem, még kevésbbé a magyarság egységéért, az acsarkodásból. Természetesen egy emigráns ma­gyart meg nem kérdeztek, hogy kívánja-e és kivel magát képviseltetni az emigráció eme csilei színjátszó­házában. Ezt a hivatásos vezetők több-kevesebb fog­­csattogtatással, kompromisszummal és olyan ügykö­déssel, melyet a csilei „politiqueria“-nak nevez, egymás között, választók felesleges bevonásának mellőzésével elintézték. Az emigráns magyarok eme foglalkozás­szerű vezetői között a legügyesebbnek néhai dr. Holota János úr, a Nemzeti Bizottmány helyi képviselője, az itteni magyarajkú héberség anyagiakban is megnyilvá­nuló bizalmának letéteményese bizonyult, aki túljárva Ambrus József, Szendrői Kovács Gyula, vitéz Syposs János, Szólás Ambrus esze fortélyán, belevitte őket a Consejo mindenkori összetételének olyan megszabályo­­zásába, mely a Consejon belül az emigráció baloldali elemeinek minden ügydöntő kérdésben szavazattöbbsé­get biztosít. — A Consejo tagjai: 1. A R. Kath. Egyházközség 2. A Szt. István Kult. és Segélyegylet 3. A Pro Patria Egyesület 4. Az Evangélikus Egyházközség 5. A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, Csilei Főcsoport 6. A Nemzeti Bizottmány 7. A Magyar Szabadság Mozgalom (Kisbarnaki Farkas Ferenc) 8. A Bolsevistaellenes Nemzeti Erők 9. A római katolikus lelkész 10. Az evangélikus lelkész 11. A cserkészek parancsnoka 8 szavazattal 5 5 3 2 1 1 1 1 1 1 Am lássuk a Consejo conponenseit egyenként: A R. Kát. Egyházközség: Elnöke Huszkai László úr. A newyorki Nemz. Biz. ma Magyar Bizottság, lelkes híve. Magatartását a Nemz. Biz. és főt. Szólás Ambrus r. k. lelkész utasításai határozzák meg. A csilei ma­gyarság sunyi polgári részlege nem mindennapi érdek­lődéssel várja, hogy Huszkai ezredes úr kinek fogadna szót, ha a Nemz. Biz. és a főt. úr intenciói nem fednék egymást. Eddig ez a kíváncsiság nem lett kielégítve, mert az ezredes úrral rendelkező fenti két szerv még mindig koordinálta intézkedéseit. A B. K. Egyházköz­ségnek a Consejo megalkotója és Szerv szabályzatának szerkesztője, néhai Holota J. úr, a Nemz. Biz. itteni helytartója erre a véleményazonosságra és annak tar­tósságára való tekintettel 8 szavazatot biztosított. Ér­dekes és itt említem meg, hogy a fent említett Szerv. szab. azt a figyelemre méltó újdonságot vezette be a demokratikus közületi életbe, hogy a tagegyesületek bár különböző számú kiküldöttel, — mint pl. a r. k. egyházközség­i kiküldöttel — vehetnek részt a tanács­kozásokon és, ha a kiküldöttek jól viselkednek, vonalhű megnyilatkozásokat is tehetnek nyolcan, de 8 szava­zatot, — biztos a biztos, — csak Huszkai úr adhat le a maga személyében, a többi egyházképviselő a nyolc­­szori szavazást csak nézni és az ezen csodálkozó és ennek hangot adni merészelőket letorkolni jogosult. Az egyháztanács szigorúan őrködik azon, hogy politikai vagy világnézeti állásfoglalás az egyháztanács terhére róható ne legyen. Nem, főleg akkor nem, ha nemzeti érzéseinkben bántanak meg bennünket és ebben a vo­natkozásban kellene mellettünk állania. A Szt. István Kulturális és Segítőegyesület. — Az egyesület 1951 január havában alakult meg. Az egyesü­let megszervezője, életrehívója Ambrus József, a volt Turul fővezér volt és ma is ő az, aki azt, az egyesület elnökén keresztül, gyakorlatilag teljhatalommal vezeti. Az egyesület mint a jobboldali magyarság kultúr és karitatív célokat szolgáló egyesülése alakult meg. Ma, nyolc esztendő tapasztalatai után azt kell állítanom,, hogy minden csak szemfényvesztés volt. Az egyesület vezetése 8 év alatt egyetlen egyszer nem tett egy lé­pést sem, hogy a magyarok között felmerült ellentéte­ket áthidaljon, ellenkezőleg az ilyen irányú kísérlete­ket következetesen elgáncsolta, hivatottnak minősítette magát magyarokat, hontalanságban társainkat megbé­lyegezni, azok jó vagy rossz magyarsága, nemzethű­­sége felett ex cathedra dönteni és ezt tették olyanok, akiket a m. kir. kormány válságos időben a Nemzet érdekeivel össze nem egyeztethető magatartásuk miatt magyar állampolgárságától megfosztott. Ennek a „Kul­­túregyesületnek“ elnöke: Pintye Rudolf festőművész. 1952 elején a nemzetközi bolsevizmus délamerikai ve­zérkara egy időre áttelepült Montevideoból Chilébe. Ez intenzívebb balrafordulást jelentett az egyesület életé­ben is. Ebben az időben lesz az egyesület társelnöke az askenázi származású dr. Gáspár Jenő tagok lesz­nek a telivér zsidó Galyas fivérek. Az egyesület dísz­elnöke Stefániái Imre helyénvalónak látja mindenfelé hivatkozni egy zsidó zeneművész, valami Gosztonyi ba­rátságára. — Az egyesület alapító Turul fővezér leg­jobb barátai között ott látjuk a kommunista zsidók egyesületének, a „Concordiának“ ágensét, Gerő Zoltánt, akitől szinte az egész magyarság visszahúzódott, de Ambrus József a mai napig sem. 1953 év Szent István napján egy derék ferences magyar pap, Kecskés Attila kénytelen megtagadni az egyesületet, respective Amb­rus József rendezésében tartott ünnepélyen az ünnepi beszéd megtartását, mert az egyesület vezetése a nem­zeti ünnepen a nemzetközi hírhedtségre szert tett kom­munista agitátornőt, a héber ötvös Magdát szerepelteti, mint magyar művésznőt a meghívott csilei előkelősé­gek és a megdöbbent, hazagondoló magyarok előtt. A A vezetés máig nem változott, a tagok elmaradtak. Az egyesület az egyetlen szabályszerűen bejelentett és en­gedélyezett társadalmi egyesülete a magyarságnak Csi­lében. Könyvtára van. Időnként az USA követség kul­túr- és propaganda filmeit vetítik az egyesület helyi­ségében. Ma teljesen alapszabályellenesen működik, évi tisztújító közgyűlését 1958 évben már nem tartotta ér­demesnek összehívni. Az egyesület titkára, Lovagi Ti­bor, aki dicséretes igyekezettel, de Ambrus József telj­hatalmán hajótörést szenvedve, meg akarta menteni a magyar jobboldal számára ezt a közületet, az alapsza­bályellenes vezetésért nem kívánta vállalni az erkölcsi felelősséget és ezért lemondott. A R. Kát. Egyházköz­séggel viszonya a kutya és a macska barátsága. Ennek megfelelően Holota az egyesületnek csak 5 voksot en­gedélyezett a Consejoban. Pro Patria Magyar Egyesület. A magyarországi bol­sevizmus kollaboráns magyarjainak és egy csapat héber tömörülése. Kifejezetten baloldaliak. Színük messzire rikít a rózsaszíntől. Vezetőjük Kovachic Ádám úr. A Pro Patria tagjai benne egy második világháború har­cos partizánját vélik ünnepelni. Tévednek, de nem hi-

Next