Északi Vártán, 1970 (35-40. szám)

1970-06-01 / 37. szám

A.V.37­13 kapcsolatairól és a krakkói Szent Kereszt­­Templom iratai között meg is találta az egyéves kis Antonio örökbefogadási okmányát, melyet a nedeci várban állítottak ki s mely eskü alatt kötelezi Waclav­ Berzeviczyt az okmányokban foglalt 7 pont betartására, aminek fejében az adoptáló valószínűleg az inka-kincsek egy ré­­szét átvette a perui menekültektől. Vaclav továbbá kötelezi ma­gát,hogy Antonioval - ha nagykorúságát elérte - közli az inkák perui kincsére vonatkozó titkot, melyet Tupac Amaru a spanyol hódítók elöl rejtett el és pedig részben a perui Titicaca tóban és részben a Vigo-öbölben,Spanyolország közelében. Az örökbefo­gadási okmány 4. pontjában Berzeviczy kötelezi magát arra, hogy az inkáktól kapott okmányt Nedec felső várának küszöbe alá be­falazva rejti el. A már említett Benes András 1946-ban az örökbefogadási ok­mány másolatával megjelent Nedec várában és a helyi hatóságok képviselőinek jelenlétében eltávolította a jelzett küszöböt a felső várban,mely alatt 30 cm mélységben egy 18 cm hosszú ólom­hüvely került elő. Felnyitása után egy csomókkal összekötözött bőrszíjköteg került napvilágra, a szijak végén kapcsokkal.Nyil­vánvaló, hogy perui csomóírásról van szó,az ú.n.QUIPU-ról. Valószínűleg az elsüllyesztett inka kincs helyének magya­rázatát tartalmazza. A quipu további sorsa és a perui kincsek kérdése - mivel az főleg Benes András egyéni érdeke - előttünk ismeretlen... -E közlés további fejleményeként, a kérdés közérdekű magyar történelmi kérdéssé emelkedett, mert egyrészt kapcsolatba került Móricz János ecuadori kutatómunkájával, másrészt a magyarság történelmének tisztázásában, feltételezett egyes lengyel és ma­gyar rokoncsaládok történetének kutatása során, újabb okiatokat vethet fel. Ilyen családoknak a még élő tagjai pedig nemcsak volt fő­nemesi származásúak,hanem egyszerű dolgozókként feltalálhatók a két Amerikától Lengyel- és Magyarországig, mindenütt a világon. Ilyen családok történetének kutatása során felmerülhető adatok ugyanis egyik részről Közép-Ázsia mongoljainak és Dél-Amerika "indiánjainak" rokonsági viszonya,másik részről az orosz-szkita közös eredet, sőt 2.400 évre visszamenőleg a Mezopotámia és a Kárpát-Duna medence népei közötti rokonság kapcsolatainak tisz­tázásához is támpontot szolgáltathatnak. Ehhez még csak annyit kell hozzáfűznünk,hogy mindezen fel­tételezések nem légbőlkapottak, mert egyes tudósok, kutatók és írók fémjelzik,mint­ Kiszeljov, Mongait, Magyar Adorján, Fettich Nándor, Molnár Gábor, Badinyi Jós, Djakonov,Harmatta, Bobula Ida László Gyula,Vittay Béla,stb,stb.

Next