Északi Vártán, 1970 (35-40. szám)
1970-06-01 / 37. szám
10 É.V.3756-os szabadságharcunkat követő nemzetközi zsivaj egy különös erdélyi perről is elvonta a figyelmet. A németek a Darmstadt i Művek méregkészletéből annyi arzént és sztrichnint rejtettek el és "felejtettek" a háború végén a Délkeleti Kárpátok egy barlangraktárában, hogy 200 millió ember kiirtására elég lett volna. Ez a méregkészlet "román hazafiak" kezébe került, akik papjaik vezetésével az erdélyi "magyar" - kérdést akarták megoldani vele a magyarlakta helységek kútjai,vízművei lemérgezésével. A dolog az utolsó pillanatban,szabadságharcunk határokon kivülre terjedésének megakadályozása ügyében ott is megélénkült orosz kémhálózat tudomására jutott és a tettesek egy része 1957-ben Marosvásárhelyen bíróság elé került.Másik,jobban értesült része nyugatra szökött és politikai menedéket kapva, társ- emigránsként "küzd" egyes szervezeteinkkel együtt is a "felszabadulás"érdekében. A trianoni Európa-öngyilkosság-őrület Romániának Erdély címen 103.093 négyzetkilométert adományozott Magyarországból. 10.150 négyzetkilométerrel többet,mint amennyit nekünk,magyaroknak meghagyott! A 163.693 négyzetkilométer lakossága az 1910-es,utolsó megbízható népszámlálás szerint: 2,819.405 magyar, 2,824.677 oláh és 556.009 német volt. Trianon,1920 június 4* Az "ősi" Románia a berlini kongresszuson(1878), a két oláh fejedelemségből,Moldvából és Bukovinából született főleg törökellenes éllel.A Hohenzollern-kapzsiság királysággá alakította a maga számára( 1881 ), majd olyan követelésekkel táplálta, hogy az első világháború végére, alig negyven éves korára, már a Pruth- Szereth- vonaltól a Tiszáig mindent magának követelt,beleértve a tiszta bulgár lakosságú Dobrudzsát is. Ahogy a németek kezdték,úgy folytatták táplálni a franciák Versailles után,a hírhedt német-francia ellentét legkisebb jele nélkül,mint stafétafutók, és a hasonlat még olyan értelemben is igaz,hogy mindketten csak a futót adták.A "futtatók" egész más tájakról valók.Mindmáig. Trianon, 1920 június 4.