Hadak Útján, 1957 (9. évfolyam, 92-103. szám)
1957-04-01 / 96. szám
lett, azoktól távoltartja magát és nem kiváncsi az oktatásaikra. Még akkor is, ha sokszor nyugaton fel is karolták őket, mint áldozatokat. Ez nem politika, ez ösztönös erkölcsi normákból fakadó viselkedés, mint ahogy a forradalom is az erkölcs felkelése volt az erkölcstelen rendszer és kizsákmányolás ellen. Senki sem tagadja, hogy széthúzások és személyi viták akadtak. De vájjon ezek emigrációs hibák-e, vagy általános emberi, vagy magyar „nemzeti vétkek“? Feleljen helyettünk a legnagyobb magyar, Széchenyi István, aki valóban népünk tanítója és a magyarság — ismert legkiválóbb szelleme volt. A magyar hibákat ő így látta: „Alig van köztünk ember, ki a másik megaláztatásán ne örülne . . . Agyarkodunk egymás ellen, mint tehetetlen sajtférgek . .. Az emberi nemben lappang, sőt a magyarban éppen nem lappang, de vajmi ocsmányul kitűnik az irigység és a sültgalambra való étvágy.“ „Az irigységből politikai és társadalmi téren pártviszály és uralomvágy, valamint más oldalról rakoncátlanság származik... A magyar magát senkinek alávetni nem engedi; mindenki vezér, úr akar lenni s ha éppen jó órában van, maga alatt felrúgja a port és azt mondja: ez a világ közepe, hol én állok.“ Ez az ostorozás azonban csak az egyik oldala a magyar tulajdonságnak, a másik a nagy pillanatokban való összefogás. Erre gondolhatott a magyarság-ismeret másik nagy alakja, Németh László, aki már idézett rádióbeszédében 1956 november 3-án a szabadságharcra vonatkoztatva megállapította, hogy „a nemzet jellemileg soha nem állt magasabban, mint most.“ Széchenyi kritikája az emigrációra sem lesz érvényes, ha a magyar szabadságharc légkörét beszíva a szabad földön nem újulnak ki a magyar hibák, az agyarkodás, az irigység, a pártviszály és uralomvágy. Az emigráció csak kis részben politikai feladat. Célja és értelme mindenekfelett felmutatni a világnak és az otthoni zsarnokokkal szemben, hogy a nemzet elsősorban szabadságért küzdő erkölcsi, szellemi és lelki egység. Mindaz ellen harcolni, ami egy ezer éven át kialakult magyar szemlélet, keresztényi etika és a nemzet egészséges felfogása ellen jött létre, nem egységbontás, hanem kötelesség. Odahaza és idekint egyaránt! A régi emigráció túlnyomó többsége ebben egységes maradt. Az új emigráció pedig otthon fegyverrel a kézben mutatta meg, hogy a magyar egységért, erkölcsi, szellemi értékekért és ideálokért ugyanúgy kész a harcra és ugyanúgy felvenni a küzdelmet a szovjet és kollaboráns erkölccsel szemben, mint azok akik már egy évtizede, vagy még régebben élnek távol az otthoni földtől. Ennek a közös felfogásnak kell az együttküzdés alapjának lennie. Semmiféle politikai pártban nem egyesülhetünk, ezt a régi emigráció története is mutatja. A pártegység, a párt-egyedülvalóság a totalitarizmus, a diktatúra végzetes mérgétől terhes. Az erkölcsi egység azonban, amely kiveti magából, de legalább is félreállítja a renegátokat, az Ocskayakat, a muszkavezetőket, ez mindig is örök magyar erőtényező, közös alap. Két emigráció? Talán csak két évjárat eltérő arcvonásokkal, de mégis azonos magyar erkölcsi, világnézeti egység. Két generáció, de egy évezred óta egyetlen cél: a szabadságharcosok lobogóira, a hősök fejfájára írva, a Budát védő ágyúk mennydörgésében és november 4. hajnalának halálsikolyaiban, 1945-ben és 1956-ban, a régi emigrációban és az újban, idekint és az otthonban, egyetlen nemzeti Programm: Magyarország legyen szabad és magyar! M. L. Tollas Tibor: Október 23 Rian a föld, a falak dőlnek, Kék harsonákkal zeng s az ég, S barlangjából a dohos kőnek Az ember újra fényre lép. Fonnyadt testünket záporozza, Sápadt arcunkra hull a nap, S szédülten, szinte tántorogva Szabadság, szívjuk sugarad. Sötétből tárul ki a szívünk, Bibor virág a föld felett. A szolgaságra fényt derítünk, Fegyver nélkül is GYŐZTESEK! Fr. Europe Press: A MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC TÖRTÉNETE a hazai rádiók tükrében. A 374 oldalas kiadvány teljes terjedelemben tartalmazza az 1956 október 23 és november 4-e közötti otthoni rádióadásokat. A november 4-e utáni napokban felvett szabadságharcos rádióadások szintén szerepelnek az összeállításban. A könyvben magyarázatok nincsenek, a budapesti és vidéki rádióadások szövege és tartalma önmagáért beszél. Olvasásra is igen lebilincselő, de egyben értékes dokumentációs anyag. (A kiadvány kivonatos formában idegen nyelveken is megjelent.) A kiadvány ára 2,50 dollár, szabadságharcosok díjmentesen kaphatják meg. Megrendelhető a következő címen: F. E. P. c/o L. Varga, 2 Park Ave., 26th floor, New York 16/N.Y., USA. 9