Hadak Útján, 1957 (9. évfolyam, 92-103. szám)

1957-04-01 / 96. szám

lett, azoktól távoltartja magát és nem kiván­csi az oktatásaikra. Még akkor is, ha sokszor nyugaton fel is karolták őket, mint áldozato­kat. Ez nem politika, ez ösztönös erkölcsi normákból fakadó viselkedés, mint ahogy a forradalom is az erkölcs felkelése volt az er­kölcstelen rendszer és kizsákmányolás ellen. Senki sem tagadja, hogy széthúzások és sze­mélyi viták akadtak. De vájjon ezek emigrá­­ciós hibák-e, vagy általános emberi, vagy ma­gyar „nemzeti vétkek“? Feleljen helyettünk a legnagyobb magyar, Széchenyi István, aki valóban népünk tanítója és a magyarság — ismert legkiválóbb szelle­me volt. A magyar hibákat ő így látta: „Alig van köztünk ember, ki a másik meg­aláztatásán ne örülne . . . Agyarkodunk egy­más ellen, mint tehetetlen sajtférgek . .. Az emberi nemben lappang, sőt a magyarban ép­pen nem lappang, de vajmi ocsmányul kitű­nik az irigység és a sültgalambra való ét­vágy.“ „Az irigységből politikai és társadalmi té­ren pártviszály és uralomvágy, valamint más oldalról rakoncátlanság származik... A ma­gyar magát senkinek alávetni nem engedi; min­denki vezér, úr akar lenni s ha éppen jó órá­ban van, maga alatt felrúgja a port és azt mondja: ez a világ közepe, hol én állok.“ Ez az ostorozás azonban csak az egyik ol­dala a magyar tulajdonságnak,­­ a másik a nagy pillanatokban való összefogás. Erre gon­dolhatott a magyarság-ismeret másik nagy alakja, Németh László, aki már idézett rádió­beszédében 1956 november 3-án a szabadság­­harcra vonatkoztatva megállapította, hogy „a nemzet jellemileg soha nem állt magasabban, mint most.“ Széchenyi kritikája az emigrációra sem lesz érvényes, ha a magyar szabadságharc légkö­rét beszíva a szabad földön nem újulnak ki a magyar hibák, az agyarkodás, az irigység, a pártviszály és uralomvágy.­­ Az emigráció csak kis részben politikai feladat. Célja és ér­telme mindenekfelett felmutatni a világnak és az otthoni zsarnokokkal szemben, hogy a nem­zet elsősorban szabadságért küzdő erkölcsi, szellemi és lelki egység. Mindaz ellen harcolni, ami egy ezer éven át kialakult magyar szem­lélet, keresztényi etika és a nemzet egészséges felfogása ellen jött létre, nem egységbontás, ha­nem kötelesség. Odahaza és idekint egyaránt! A régi emigráció túlnyomó többsége ebben egységes maradt. Az új emigráció pedig ott­hon fegyverrel a kézben mutatta meg, hogy a magyar egységért, erkölcsi, szellemi értékek­ért és ideálokért ugyanúgy kész a harcra és ugyanúgy felvenni a küzdelmet a szovjet és kollaboráns erkölccsel szemben, mint azok akik már egy évtizede, vagy még régebben él­nek távol az otthoni földtől. Ennek a közös felfogásnak kell az együttkü­zdés alapjának lennie. Semmiféle politikai pártban nem egyesülhe­tünk, ezt a régi emigráció története is mu­tatja. A pártegység, a párt-egyedülvalóság a totalitarizmus, a diktatúra végzetes mérgétől terhes. Az erkölcsi egység azonban, amely ki­veti magából, de legalább is félreállítja a re­­negátokat, az Ocskayakat, a muszkavezetőket, ez mindig is örök magyar erőtényező, közös alap. Két emigráció? Talán csak két évjárat eltérő arcvonásokkal, de mégis azonos magyar er­kölcsi, világnézeti egység. Két generáció, de egy évezred óta egyetlen cél: a szabadsághar­cosok lobogóira, a hősök fejfájára írva, a Bu­dát védő ágyúk mennydörgésében és november 4. hajnalának halálsikolyaiban, 1945-ben és 1956-ban, a régi emigrációban és az újban, ide­kint és az otthonban, egyetlen nemzeti Pro­gramm: Magyarország legyen szabad és magyar! M. L. Tollas Tibor: Október 23 Rian a föld, a falak dőlnek, Kék harsonákkal zeng s az ég, S barlangjából a dohos kőnek Az ember újra fényre lép. Fonnyadt testünket záporozza, Sápadt arcunkra hull a nap, S szédülten, szinte tántorogva Szabadság, szívjuk sugarad. Sötétből tárul ki a szívünk, Bibor virág a föld felett. A szolgaságra fényt derítünk, Fegyver nélkül is GYŐZTESEK! Fr. Europe Press: A MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABAD­­SÁGHARC TÖRTÉNETE a hazai rádiók tükrében. A 374 oldalas kiadvány teljes terjedelemben tartalmazza az 1956 október 23 és november 4-e közötti otthoni rádióadásokat. A novem­ber 4-e utáni napokban felvett szabadsághar­cos rádióadások szintén szerepelnek az össze­állításban. A könyvben magyarázatok nincse­nek, a budapesti és vidéki rádióadások szö­vege és tartalma önmagáért beszél. Olvasásra is igen lebilincselő, de egyben értékes doku­mentációs anyag. (A kiadvány kivonatos for­­mában idegen nyelveken is megjelent.) A kiadvány ára 2,50 dollár, szabadsághar­cosok díjmentesen kaphatják meg. Megrendel­hető a következő címen: F. E. P. c/o L. Varga, 2 Park Ave., 26th floor, New York 16/N.Y., USA. 9

Next