Hadak Útján, 1970 (22. évfolyam, 247-258. szám)
1970-05-01 / 252. szám
magyar népszaporodás alakulása elsősorban az abortusz-rendelet eltörlésén áll, vagy bukik, bármennyire is szeretné elhitetni a propaganda, hogy az abortusz-rendelet nem oka, hanem csak eszköze a születések korlátozásának. A növekvően riasztó jelenségek azonban máig sem késztették a kormányt nemzetpusztító politikájának megszüntetésére. Jelenleg Magyarország az egyetlen és utolsó állam Moszkva csatlósai között, melynek kormányzata görcsösen és érthetetlenül (?) ragaszkodik az abortusz-rendszer legpusztítóbb formájához, melynek katasztrófák következményeit a szomszéd államok régóta belátták és jórészt kiküszöbölték. Pedig ma már a terhesség-megszakításoknak az egészségére káros hatását a rendszer saját szakértői sem tagadják. A Népszabadság említett karácsonyi cikke az abortuszt primitívnek és károsnak ítéli éppúgy, mint a Magyar Hírek orvosszakértője, aki a lap egyik múltévi számában is kijelentette, hogy az abortusz „életveszéllyel is jár, megviseli a nő szervezetét. A művi abortusz minden lehetőség közül a legrosszabb“ — mondotta. Múlt év szeptemberében a Magyar Nemzet pedig arra figyelmeztetett, hogy az „újszülöttek közt egyre több az éretlen, gyenge koraszülött“, ami nyilván korábbi abortuszok következménye. Mindennek ellenére a magyarság kivéreztetése tovább folyik s ismét feltesszük a kérdést: kinek érdekében? — tudjuk jól, hogy semmiesetre sem a magyarság érdekében. Ami Magyarországon jó a Szovjetuniónak, az úgy látszik Moszkvában nem jó az orosz népnek. Erre utalt a szovjet közegészségügyi miniszter, dr. Boris Petrovskynak a New York Times múlt év dec. 12-i számában ismertetett nyilatkozata, mely szerint mind lélektani, mind pedig egészségügyi okokból az abortusz elvetendő. Sőt, ezen túlmenően, dr. Petrovsky óvott a fogamzásgátló vegyszerektől is, melyeket pedig Magyarországon most lázas ütemben gyártanak az abortusz esetleges pótlására vagy kiegészítésére. A Szovjetunió egészségügyi főnöke rámutatott e szerek káros kísérőhatására, abból eredő komplikációkra, visszhangozva a nyugati orvosok erősödő véleményét, miszerint a pirulák súlyos vérkeringési zavarokat, idegbántalmakat és sok esetben rákot is okozhatnak. Ezt a mérget ajánlgatja most a kormány Magyarországon a kés helyett, mellyel 1956 óta több mint két és negyedmillió magyar életét oltották ki. — Mi más ez, ha nem intézményesített nemzetpusztítás? (Folytatjuk) A trianoni évfordulóra emlékeztető levélzáró bélyeget adott ki Endrédy L. kanadai bajtársunk, két ív ára 1 dollár. Megrendelhető a köv. címen: B. Szabó, 798 Philip Murray Ave., Oshawa, Ont., Canada. Háromszázötven évvel ezelőtt 1620. május 1-én született gróf Zrínyi Miklós, a költő és író, politikus és hadvezér, a szigetvári hős dédunokája. A magyar történetírás az újabb kor legkiválóbb magyarjai közt emlegeti. Nagy eposza, a „Szigeti veszedelem“ kora legnagyobb magyar költőjévé emelte; hadtudományi munkái, fényes haditettei, főleg az 1664-es téli hadjárata a török ellen, mely nevét Európa-szerte ismertté tette, a magyarság egyik legnagyobb hadvezéri tehetségéről tesznek tanúságot; államférfiúi és közírói tevé-,kenysége pedig a nemzeti elesettség mélységéből mutatott utat az ébresztés szavával a szabadulás felé. A sors neki sem engedte meg, hogy megérje törekvéseinek hajnalát. De minden kortársánál hamarabb vette észre a török birodalom kezdődő hanyatlását, a szabadulás hajnalpírját ... NEMZETŐR ÉVKÖNYV 1970 A szabad magyar sajtó nemes hagyományait követve, laptársunk mintegy hetven írót, költőt, politikust és publicistát szólaltatott meg és fűzte írásaikat színes csokorba. Az igen változatos tartalmú almanach emlékeztet újabbkori történelmünk tragikus évfordulóira is, Trianonra és a szovjet megszállásra. Az Évkönyv szerkesztői, Dr. Makra Zoltán és Tollas Tibor, a bevezetőben nehéz feladatot tűztek ki maguk elé: „A jelen útkeresésében, átlépve századokat, szemünk a jövőbe tekint. Rodostótól Turinon át mindig meg volt az értelme az emigrációnak. Sokszor csak a bujdosók tüzei tartották életben a szabadság lángját... Miközben otthon cenzúrával kötik gúzsba a szabad véleménynyilvánítást, nekünk módunkban van őszinte mérleget állítani az elmúlt negyedszázadról és módunkban van hírt adni az elszakított területek milliós tömegű magyarságáról éppúgy, mint az öt földrészre menekült másfélmilliónyi számfűzöttről...” Véleményünk szerint az Évkönyv messzemenően megfelel az így felkeltett várakozásnak. (240 oldal, illusztrációkkal, kartonkötés ára 3 dollár, ill. 11 DM. Megrendelhető: Nemzetőr, Postfach 70, 8 München 34.) * Az USA-beli magyarság körében egy mozgalom indult egy Szent István emlékbélyeg kiadása érdekében. Kívánatos lenne, ha az akciót a hivatalos helyeken széles körből támogatnák. A leveleket két címre lehet küldeni: The Hon. Winton M. Blount, Postmaster General, Washington D. C. — és: The Stamp Advisory Committee, c/o Postmaster General, Washington D. C.