Hadak Útján, 1973 (25. évfolyam, 293-304. szám)
1973-02-01 / 295. szám
Az OKH egy várható szovjet áttörő támadásnak adott esetben való támadólagos megakadályozására a 6. SS pc. hadsereget és két páncélos hadtestét február 1-én Győr, Komárom, Kisbér térségébe irányítottatta, a nagykanizsai olajvidék elfoglalásának megakadályozására pedig délkeleti arcvonalból (OB Südost, br. Weichs vtbgy.) a 16. SS páncélos hadosztályt vonta át és azt felfrissítésre a 2. né. pc. hadsereg mögé, annak alárendeltségébe utalta. A „magasabb műszaki parancsnok’’ (Höherer Pionier-Führer in Ungarn) fedőnév alatt szereplő 6. SS. pc. hads. parancsnokság és „építőitörzsek’' (Baiustöbe) fedőnév alatti sereg testeinek szállítmányai gyors ütemben („Blitztransport”) érkeztek be és raktak ki Győr, Komárom és Kisbér, részekkel pedig Érsekújvár területén. A közel 400 szállítmányból álló vasúti csapatmozgás gyors lebonyolítása a szűk területre szorult magyar vasutasok teljesítményének volt köszönhető, annál is inkább, mert sem a német katonai vasúti hatóságok, sem a német legfelső hadvezetés (OKW és OKH) nem számoltak avval, hogy mindez viszonylag zavartalanul lesz végrehajtható. Guderian eme erőknek keretnémetországi alkalmazását avval is igyekezett alátámasztani, hogy a magyar térségbe ezek, éppen szállítási és kirakási nehézségek miatt, csak meglehetős időveszteséggel érkeznének be. A „Litenka"-mozgás (46 szállítmány) jan. 25-től febr. 8-ig, — a „Stolzenfels“-mozgás (46 szállítmány) febr. 4-től febr. 8-ig, — az „X“-mozgás (199 szállítmány) febr. 8-tól márc. 15-ig, — az „Y“-mozgás (98 szállítmány) febr. 8-tól márc. 15-ig tartott, mind a négy szállítmány-sorozat Győr térségében, zömében Győrben rakott ki. A „Vollach“mozgás (13 szállítmány) febr. 8-tól márc 5-ig tartott, a szállítmányok Komáromban raktak ki. Végül a Csáktornyán át irányított 16. SS pc. hadosztály „Segel“mozgása (60 szállítmány) febr. 11-től márc 4-ig Nagykanizsa térségében rakott ki. (KSZV-napló, 114. sz. melléklet, 1945. márc.) Az új erők csoportosítására az OKH február 7-én kiadott utasításában intézkedett. Három seregtestet a Győr térségében gyülekező erőkből OKH-tartalékként a Bakonyerdő északi lábánál, egyet pedig a Dunától északra, Komárom és Érsekújvár között felfogó állásban kellett alkalmazni. Az OKH utasítás a Heeresgruppe Süd védelmi felépítésébe is beavatkozott. Elrendelte a I. né. lovas hadtest (3. és 4. né. lovas dandár) és az 1. né. páncélos hadosztály kivonását a Vértes hegységben húzódó arcvonalból és ezek gyülekeztetését Veszprém DNy. és Székesfehérvár térségébe, mégpedig akként, hogy ezekmiind a Balatontól délre, mind északkeleti irányban is alkalmazhatók legyenek. Az OKH utasítás ugyanis abból a feltételezésből indult ki, hogy a „várható ellenséges támadás súlyponttal a Balatontól délre, de különösen attól északra, a Móri horpadás irányában várható“. A Heeresgruppe Süd főparancsnoksága viszont a „Balok hadseregcsoport“ (6. német és 3. magyar hadsereg) északi szárnyának gyengítését, vagyis az I. né. lovas hadtest kivonását — nem minden ok nélkül — igen megfontolandónak tartotta, tekintettel arra, hogy eme erőkkel szemben, Budapesttől nyugatra, a II. gárda-gépesített és V. gárda-lovas hadtest gyülekezett. Ugyancsak rámutatott az OKH felé arra, hogy ezek kivonása esetén az Esztergomnál húzódó arcvonalat ki kell majd egyenesíteni. Február 8-án a Hgr. Süd főparancsnoka, Wühler gyűlik., a magyar térségben folyó hadműveletek célját illetően a vezéri főhadiszálláson megbeszélést folytatott Hitlerrel és az OKH vezérkari főnökével, Guderian vezésel. Ezen a megbeszélésen az I. né. lovas hadtest kivonása is szóba került, miután közben a lehallgatott ellenséges rádiótávíratok szerint a lovas hadtest arcvonala előtt egy új szovjet hadsereg megjelenésével és napokon belüli támadó fellépésével is számolni kellett. Ez viszont ellentmondott az OKH említett kivonási szándékának. A Hgr. Süd főparancsnokának annyit sikerült elérnie, hogy az említett erők kivonására haladékot kapott. Ennek a megbeszélésnek leglényegesebb eredménye az volt, hogy szovjet Garam-i hídfőnek a felszámolását elő kellett készíteni. A febr. 10-én megkezdendő előkészületek célja az volt, hogy kikapcsolja a „Balek hadseregcsoport“ veszélyeztetését Komárom-Érsekújvár területe felől, valamint hogy a 8. nép hadsereg egy jobban tartható és rövidebb arcvonalhoz jusson. Támadás a Dunától északra, a garami hídfők felszámolására (febr. 16—24) A saját felderítés szerint ebben a térségben a szovjet Plijev-hadsereg és a IV. gárda gépesített hadtest febr. 10-re virradóan az arcvonalból keleti irányban hajtott végre mozgásokat. A német felderítés mindkettőt Vác É Ny. és K. területén állapította meg, az viszont nem volt világos, hogy ezek a mozgások egy újabb felfrissítés céljából történnek-e, vagy pedig e szovjet erők Vácnál akar-nak majd partot váltani és dél felé, Székesfehérvár térségébe csoportosulnak majd át. A Heeresgruppe Süd úgy vélte, hogy hadműveleti szabadságát a Dunától délre csak úgy tudja biztosítani, hogy előzőleg felszámolja a Dunától északra a Heeresgruppe oldalát fenyegető Garamborfőt. Emlékezzünk arra, hogy január elején hasonló volt a helyzet, amikor a Komárom irányába történő szovjet előretörés erőket kötött le, amikor mindent Budapest felmentesítésére kellett volna alkalmazni. Csoportosítás a „Südwind“ támadáshoz: A „Südwind“ fedőneves támadás feladata garami szovjet hídfőállások felszámolása és a