Hadak Útján, 1973 (25. évfolyam, 293-304. szám)

1973-02-01 / 295. szám

Az OKH egy várható szovjet áttörő táma­dásnak adott esetben való támadólagos meg­akadályozására a 6. SS pc. hadsereget és két páncélos hadtestét február 1-én Győr, Komá­rom, Kisbér térségébe irányítottatta,­­ a nagykanizsai olajvidék elfoglalásának megaka­dályozására pedig délkeleti arcvonalb­ó­l (OB Südost, br. Weichs vtbgy.) a 16. SS páncé­los hadosztályt vonta át és azt felfrissítésre a 2. né. pc. hadsereg mögé, annak aláren­deltségébe utalta. A „magasabb műszaki parancsnok’’ (Hö­herer Pionier-Führer in Ungarn) fedő­név alatt szereplő 6. SS. pc. hads. parancsnokság és „építőitörzsek’' (Baiustöbe) fedőnév alatti se­­reg testeinek szállítmányai gyors ütemben („Blitztransport”) érkeztek be és raktak ki Győr, Komárom és Kisbér, részekkel pedig Érsekújvár területén. A közel 400 szállítmány­ból álló vasúti csapatmozgás gyors lebonyo­lítása a szűk területre szorult magyar vasu­tasok teljesítményének volt köszönhető, an­nál is inkább, mert sem a német katonai va­súti hatóságok, sem a német legfelső hadveze­tés (OKW és OKH) nem számoltak avval, hogy mindez viszonylag zavartalanul lesz vég­rehajtható. Guderian eme erőknek keretnémet­­országi alkalmazását avval is igyekezett alá­támasztani, hogy a magyar térségbe ezek, ép­pen szállítási és kirakási nehézségek miatt, csak meglehetős időveszteséggel érkezné­nek be. A „Litenka"-mozgás (46 szállítmány) jan. 25-től febr. 8-ig, — a „Stolzenfels“-mozgás (46 szállítmány) febr. 4-től febr. 8-ig, — az „X“-mozgás (199 szállítmány) febr. 8-tól márc. 15-ig, — az „Y“-mozgás (98 szállít­mány) febr. 8-tól márc. 15-ig tartott, mind a négy szállítmány-sorozat Győr térségében, zömében Győrben rakott ki. A „Vollach“­­mozgás (13 szállítmány) febr. 8-tól márc 5-ig tartott, a szállítmányok Komáromban raktak ki. Végül a Csáktornyán át irányított 16. SS pc. hadosztály „Segel“­mozgása (60 szállít­mány) febr. 11-től márc 4-ig Nagykanizsa tér­ségében rakott ki. (KSZV-napló, 114. sz. mel­léklet, 1945. márc.) Az új erők csoportosítására az OKH február 7-én kiadott utasításában intézkedett. Három seregtestet a Győr térségében gyülekező erők­ből OKH-tartalékként a Bakonyerdő északi lábánál, egyet pedig a Dunától északra, Ko­márom és Érsekújvár között felfogó állásban kellett alkalmazni. Az OKH utasítás a Heeresgruppe Süd vé­delmi felépítésébe is beavatkozott. Elrendelte a I. né. lovas hadtest (3. és 4. né. lovas dan­dár) és az 1. né. páncélos hadosztály kivo­nását a Vértes hegységben húzódó arcvonalból és ezek gyülekeztetését Veszprém DNy. és Székesfehérvár térségébe,­­ mégpedig akként, hogy ezek­­miind a Balatontól délre, mind északkeleti irányban is alkalmazhatók legye­nek. Az OKH utasítás ugyanis abból a felté­telezésből indult ki, hogy a „várható ellensé­ges támadás súlyponttal a Balatontól délre, de különösen attól északra, a Mór­i horpadás irányában várható“. A Heeresgruppe Süd főparancsnoksága vi­szont a „Balok hadseregcsoport“ (6. német és 3. magyar hadsereg) északi szárnyának gyen­gítését, vagyis az I. né. lovas hadtest kivoná­sát —­ n­em minden ok nélkül — igen meg­fontolandónak tartotta, tekintettel arra, hogy eme erőkkel szemben, Budapesttől nyugatra, a II. gárda-gépesített és V. gárda-lovas had­test gyülekezett. Ugyancsak rámutatott az OKH felé arra, hogy ezek kivonása esetén az Esztergomnál húzódó arcvonalat ki kell majd egyenesíteni. Február 8-án a Hgr. Süd főparancsnoka, Wühler gyűlik., a magyar térségben folyó hadműveletek célját illetően a vezéri főhadi­szálláson megbeszélést folytatott Hitlerrel és az OKH vezérkari főnökével, Guderian vezés­­el. Ezen a megbeszélésen az I. né. lovas had­test kivonása is szóba került, miután közben a lehallgatott ellenséges rádiótávíratok szerint a lovas hadtest arcvonala előtt egy új szovjet hadsereg megjelenésével és napokon belüli tá­madó fellépésével is számolni kellett. Ez vi­szont ellentmondott az OKH említett kivo­nási szándékának. A Hgr. Süd főparancsno­kának annyit sikerült elérnie, hogy az emlí­tett erők kivonására haladékot kapott. Ennek a megbeszél­ésnek leglényegesebb eredménye az volt, hogy szovjet Garam-i híd­főnek a felszámolását elő kellett készíteni. A febr. 10-én megkezdendő előkészületek célja az volt, hogy kikapcsolja a „Balek hadsereg­­csoport“ veszélyeztetését Komárom-Érsekújvár területe felől, valamint hogy a 8. nép hadse­reg egy jobban tartható és rövidebb arcvo­nalhoz jusson. Támadás a Dunától északra, a garami hídfők felszámolására (febr. 16­—24) A saját felderítés szerint ebben a térségben a szovjet Plijev-hadsereg és a IV. gárda­ gé­pesített hadtest febr. 10-re virradóan az arc­­vonalból keleti irányban hajtott végre moz­gásokat. A német felderítés mindkettőt Vác É Ny. és K. területén állapította me­g, az vi­szont nem volt világos, hogy ezek a moz­gások egy újabb felfrissítés céljából történ­nek-e, vagy pedig e szovjet erők Vácnál akar-­­­nak majd partot váltani és dél felé, Székes­­fehérvár térségébe csoportosulnak majd át. A Heeresgruppe Süd úgy vélte, hogy had­műveleti szabadságát a Dunától délre csak úgy tudja biztosítani, hogy előzőleg felszá­molja a Dunától északra a Heeresgruppe ol­dalát fenyegető Garam­b­or­főt. Emlékezzünk arra, hogy január elején hasonló volt a hely­zet, amikor a Komárom irányába történő szovjet előretörés erőket kötött le, amikor mindent Budapest felmentesítésére kellett vol­na alkalmazni. Csoportosítás a „Südwind“ támadáshoz: A „Südwind“ fedőneves támadás feladata garami szovjet hídfőállások felszámolása és a

Next