Hadak Útján, 1973 (25. évfolyam, 293-304. szám)

1973-09-01 / 301-302. szám

ba lépett, első támadási célja Sárikeresztúr visszafoglalása volt. A csapatokat a Luftflotte 4 csatarepülő kötelékei 230 bevetéssel támo­gatták. Ez a második nap is szívó gyalogharcokban telt el. Az odsvadásos, havas terep és a fel­­ázott u­tak tu­lajido­nképpen jobban fékezték a páncélos előnyomulását, mint az ellenség ellenállása. A német csapato­kna­k a Velencei tótól diákig megy, a Sárvíz-csatormától nyugat­ra pedig nyolc­­kilométer mélyen sikerült be­törniük a szovjet védelembe. A 26. szovjet hadsereg parancsnoka első el­­lenrendszabálykén­t egy hadosztállyal megszáll­ta a második védőövet, Középkörtvélyes és Alsótöbörzsök vonalában. (Folytatjuk) Darnóy Pál Gloria victis - 1848/49 SZABADSÁGHARCUNK A VILÁGIRODALOMBAN Petőfi születésének 150. és a szabadságharc kitörésének 125. évfordulójára készült ez a könyv. Szerkesztője, Tollas Tibor, a sok-sok segítőtárs meg a kiadást anyagiakkal támogató honfitársak és patronáló szervezetek jogos megelégedéssel tekinthetnek erre a munkára. Mert 1848/49 külföldi irodalmi visszhangjá­nak ily méreteikben történt felkutatása, ere­deti szövegben és magyar fordításban való közreadása példa nélkül áll, hézagot pótol, és így az összmagyarság szempontjából is minden elismerést megérdemlő teljesítmény. A 48/49-es szabadságharc politikai és ka­tonai történetével vagy ennek egyes részletei­vel sokan foglalkoztak külföldön is, nem egy esetben a korábbi elfogultságok nyomai fel­lelhetők egyik vagy másik újabbkori műben is. Ez a könyv a nem-magyar költőket és mű­vészeket szólaltatja meg, mint a kor króni­kásait; ők mondják el vallomásaikat, adnak kifejezést érzelmeiknek. „Úgy ábrázolja az 1848—49-es magyar szabadságharcot, ahogy e kötet elődje, a ‘Gloria victis 1956] a negy­­vennyok eszméihez nyíltan és büszkén vissza­nyúló 1956-os forradalom képeit megrajzolta, s ahogy e képet az emberi szellem öntörvényű fejlődésének tudatos hívei látták: a győzelmes erőszak szégyenének s az elbukott eszme dia­dalának“ — olvassuk a könyvet bevezető aján­lásban. Harminc nemzet háromszáz költeményén kívül beszédrészek, kiáltványok, külföldi­ mű­vészek száz alkotásának képe és több mint harminc zenemű található a könyvben, amik közül nem egy múzeumok, könyvtárak és egyéb gyűjtemények feledésbe merült dokumentumai­ban még ugyan feltalálható volt, de szélesebb körben ismeretlen maradt, így szinte új felfe­dezésnek számít. A gyűjtemény igen jól érzékelteti azt is, hogy a szabadságharc visszhangja az elbukás után sem szűnt meg, sőt azután erősödött fel igazában mindenütt, ahol a szabadságeszme újra megütközött ж elnyomással. Természe­tesen hozzájárult mindehhez a Kossuth-emig­­ráció tevékenysége is, főleg Kossuth angliai és amerikai szereplése, valamint számos ki­emelkedő híve által kivívott hírnév és meg­becsülés a befogadó országokban. Ki kell e­­melni a kárpátmedencei társnépek költői meg­nyilatkozásaiból felkutatott részleteket is. Ezek szerint az ismert magyarellenes izgatás ellenére is akadtak szellemi emberek, akik síkra s­zálltak a számukra főleg Petőfi alak­jában szimbólummá vált közös szabadságesz­me mellett. „Számunkra mindez örömteljes felfedezés, mely nemcsak a múltba, hanem a jövőbe is mutat. Szellemi diadala ez is a le­győzötteknek, — az elbukott harcból újjászü­lető legyőzhetetlen szabadságnak“, — olvassuk a szerkesztő zárószavában. (Nemzetőr kiadása, 1973, 416 oldal, benne 64 műnyomásos képoldal. Megrendelhető a kiadónál: München 34., Postfach 70, ára fűz­ve 21 DM, kötve 26 DM, vagy ennek meg­felelő valuta.) CARPATHIAN OBSERVER címen adta ki az Erdélyi Bizottság az első angol nyelvű tájékoztatóját, amit évente két­szer kíván megjelentetni. A cél: rövidrefogott, de minden lényeges szempontot magában fog­laló információt adni mindarról, ami a Kár­pátmedence egységének eszméjét, annak tör­ténelmi hátterét és európai jelentőségét szol­gálja,­­ ellensúlyozva az angol nyelvű köz­vélemény irányítóinak gyakran hamis tájéko­zottságát és azt a propagandát, ami a triano­ni országalapítások mai tényezőinek ferdítései­nek és az otthoni rendszer hallgatásának együttes eredményeként jelentkezik. Nem si­ránkozás, nem is szélmalomharc a cél, csupán a ma már a nemzetközi porondon elnémult vagy alig hallható ellenérvek és konstruktív gondolatok publikálása,­­ ami vitán felül tisztességes szándék, a jobb jövő építő szol­gá­lta. Az első számban a Kárpátmedence egysége melletti érveket és a „soknevű“ Kolozsvár múltját és jelenét felvázoló cikkeket találjuk. Szívből kívánunk sikert ehhez a kezdemé­nyezéshez. — Szerkesztő Lőte Lajos (216, Yarmouth Road, Rochester,“ N. Y. 14610, USA; évi előfizetés 3 dollár (megrendelhető: I. Prileszky, 2030 West 44th St., Cleveland, Ohio, 44113, USA). Huszonöt éves fennállásunk alkalmából, mint júniusi számunkban írtuk, több laptár­sunk méltatta munkásságunkat. Azóta a „Nem­zetőr“ és a „Hídfő“ c. laptársaink is csatla­koztak a jókívánságokhoz. Nekik is hálásan köszönjük a meleghangú elismerést.

Next