Hadak Útján, 1980 (32. évfolyam, 348-353. szám)

1980-03-01 / 349. szám

avval, hogy a „Balek parancs“ követ­keztében megromlott magyar-német szö­vetségesi és bajtársi viszony, valamint a magyar csapatokról német hivatalos részről is terjesztett rágalmaknak német legfelsőbb helyen való tisztázása és a megfelelő elégtételadás az alaptényezője a magyar csapatok magatartásának. Enél­­kül a magyar csapatokban a német baj­társakkal szembeni megértés nem állítható helyre. Ehhez kívánatos a HM és HFP teljhatalommal felruházott kép­viselőjének kiküldése a küzdő körletek­be. (II. hadtest vkf. napló, 1949./II. hdt. la. — 45. IV. 11. és 1116./V. hdt. la. — 45. IV. 13. sz összefoglaló jelentések alapján.) Az intézkedések a lényegében meg­egyeztek a HM és HFP 1945. ápr. 15-én kiadott 50./1. vk.­­ 1945. sz. rendeleté­vel (lásd HU. 42. sz. folytatást). Ápr. 3-án a „Balek parancs“ követ­keztében a német és magyar parancs­nokok közti feszült viszony lényegesen megenyhült. A 2. né.­pc. hadsereg pa­rancsnoka, De Angelis tv. tbk. szóban, majd írásban is közölte v. Vasváry Jó­zsef abtbgy­al, hogy az „Ostmarkt déli területén bevetett magyar csapatok és alakulatok lefegyverzéséről nincs szó, a kiadott intézkedés csak a csellengőkre­ (sic!) vonatkozik. Bötticher ah­ egy­ a rendellenességek megszüntetésében odáig ment, hogy magyar csendőrséget kért a rend fenntartására. A gráci Wehrkreis­kommando is tisztázta a csapatok és csa­ládok ellátásának ügyét (II. hdt. napló). A II. hadtest pk-a, v. Kudriczy I. altbgy., a V. hdt. pk-al egyetértésben az alábbiakat rendelte el: a) Az alakulatokat át kellett fésülni, a harcképesek a II. hadtesthez, a mun­kaképesek a 7. hadosztályhoz, a családok pedig a 4. kerületi parancsnoksághoz kerültek. b) A harcoló csapatok és alakulatok „csapatszolgálatilag“ a 20. gy. hadosztály pk., Tilger völgy. alárendeltségébe lép­tek. A harcbavetett magyar egységek csak a 2. né­ pc. hadsereg (la) külön en­gedélyével voltak a „Szt. László“ had­osztályba besorolhatók. c) Átszervezték a csapat- és seregvo­natokat. d) A feleslegessé vált szakalatokat, így az 1944. őszétől a II. hadtest köteléké­be­n harcoló folyamőr-aknász „Illey“ cso­portot a folyamdandárhoz, a Dunához irányították. e) A II. hadtest felvette az összeköt­tetést a 3. kerületi parancsnoksággal (Horváth Ferenc altbgy., Radegund bei Graz) és intézkedett a harcképes embe­rek átvételére. Helyzet és események a 6. né. hadsereg arcvonalán 1945 április elején A 6. né. hadseregnek (pk. Balek pc. tbk., Stegersbach) április első napjaiban az összeköttetése mind az északi szom­széd 6. SS. pc. hadsereggel, mind pe­dig délen a 2. né. pc. hadsereggel meg­szakadt. A magyar határ mentén húzó­dó „birodalmi védőállást“ az oroszok több helyen (közel öt hadosztály erő­ben) áttörték, a rések lezárásához hiá­nyoztak az erők. A hadsereg jobb szár­nyán a Rába folyó mentén előretörő szovjet XVIII. harckocsi hadtest elérte Kirchberg­et, és súlyos katasztrófával fe­nyegette nemcsak a Heeresgruppe Süd jobb szárnyát, hanem a Balkán felől visszavonuló Löhr hadseregcsoportot is. A szovjet előnyomulást Balek pc. tbk. hadseregparancsnok személyes beavatko­zásával sem tudta feltartóztatni a küz­dő körletekben. Csak ápr. 4-én tisztázó­dott a helyzet és hozott nem várt lénye­ges enyhülést a Rába völgyében. Tolbuhin marsall a XVIII. gárda harc­kocsi hadtestet és az azt követő XXXIII. lövészhadtestet is északra, Bécs térsé­gébe irányította, utolsó egységei ápr. 6-án hagyták el Neumarkt területét. A XVIII. harckocsi hadtest átcsoportosításához a 26. és 27., valamint a felzárkózó 57. had­sereg erői is csatlakoztak. Az orosz nagy­támadás fő célja Bécs volt, Stájerorszá­got a szovjet politika céljainak megfe­lelően a szövetséges jugoszláv hadsereg­nek engedte át. Evvel a „Grenzschutzstellung“ vonala a Rába völgyében ismét német kézbe ke­rült; a IV. SS. páncélos hadtest (pk. Gille SS. tbk., Dobersdorf) a német 1. és 3.pc.hadgosztály harccsoportjaival visz­­szafoglalta Vasszentmihályt és Felsőrön­köt, a helyzet megszilárdult. Visszatekint­ve Govornienko al­ egy. páncélos raid­­jára, az minden sikere ellenére különös átcsoportosításra nem vezetett, de ehhez erők se álltak rendelkezésre. Hasonlóképpen alakult a helyzet a 6 nép hadsereg balszárnyán, Rechnitz-nél (Rohonc) is, ahol Breith pc. tbk-nak (III. pc. hdt. pk., Oberwart/Felsőőr) sem sikerült a hézagokat szűkíteni, nemhogy lezárni. Itt a sávhatár a hadtest és a 6. SS. pc. hadsereg között Gloggnitz, Kő­szeg É. vonala volt. A szovjet támadók több helyen mélyen betörtek a „biro­dalmi védőállás“ (Grenzschutzstellung) kiépített mélységi övébe, amely csak hé­zagosan és jórészt rögtönzött (népfelke­lő, Hitlerjugend) erőkkel volt megszállva. A hadtest harcos létszáma nem ha­ladta túl a 20 ezer főt. Egyedüli ütőké­pes seregteste a 1. né. népi helyi had­osztály volt. Ápr. 1-én Breith pc. tbk. a még Szom-

Next