Hadak Útján, 1981 (33. évfolyam, 354-359. szám)
1981-05-01 / 356. szám
séget a szenátusban, is így kormányképtelen. A Szabadelvű Párt vezetősége amellett döntött, hogy a párt, bár nem lép koalícióra a CDU-val, de támogatja, hogy kormányt alakíthasson. A párt berlini tagozata azonban elhatározta, hogy a Szociáldemokrata Párttal együtt ellenzékbe vonul, és nem is tolerálja a CDU kormányt. Berlinnek azonban erős kihatása van Bonn felé, tehát a nyugatnémet politikára. A berlini szenátus tagjai egyben tagjai a bonni parlamentnek is. Az ellentétek a koalícióban egyre fokozódnak. Berlin előreláthatóan új választásokra kényszerül, az országban pedig nyílt kérdés, hogy fenntartható-e a koalíció a kormányzópártok között. Ha a Szabadelvűek felmondják a koalíciót a szociáldemokratákkal, félő, hogy a legközelebbi választásokon nem kapják meg az öt százalékot és nem jutnak be a parlamentbe. A szociáldemokratákat viszont ha nem sikerül rendet teremteni saját soraiban, pártszakadás fenyegetheti. A CDU/CSU ugyan a jelek szerint stabilizálódik, jó vezető garnitúrával is rendelkezik, de súlyos áldozatnak tekinti a hatalom átvételét. Nem csupán anyagi szempontból, mert évek hosszú során át lenne kénytelen népszerűtlen intézkedésekkel az államadósság hegyét lehordani, hanem mert olyan fékezhetetlen parlamenten kívüli ellenzékkel kellene számolnia, amelynek kilengései kiszámíthatatlanok és a fennálló alkotmányos eszközökkel aligha volnának megfékezhetnek. Természetesen a levest soha nem eszik olyan forrón ahogyan fő, de sorsdöntő kérdés, ki és mit marad felül. Ha a szélsőbalt nem sikerülne visszaszorítani, A NATO felbomlása és Nyugatnémetország finnlandizálódása nem tartozna a lehetetlenségek közé. Ez pedig Amerika minden erőfeszítése ellenéremegpecsétlené jóidőre Európa sorsát. Rossz érzés, hogy az európai vezetők jó, része „szocialistának“ vallja magát, Moszkva szerint pedig a szocializmus a „kommunizmus felé vezető lépcső utolsó foka.“ Z. G. Hodza Milán a prágai kormány nevében 1938. őszén, Lacroix francia követnek: „Ha a szudétanémet területeken népszavazást engedélyeznek, akkor az nem tagadható meg a magyaroktól, szlovákoktól, ruténektől sem. Ez esetben széthull Csehszlovákia. Sorsa megpecsételődik és eltűnik az európai térképről. (Meissner v. államtitkár cikkéből, SZABAD MAGYARSÁG, 1980 július 31. 7. o.) BAJTÁRSI HÍREK Calgary-i csoportunk 25. reprezentatív táncestélye minden eddigit felülmúló siker jegyében folyt le. A hagyományos keretek és külsőségek közt megtartott bálon számos kanadai előkelőség is megjelent, így F. Lynch-Staunton alkotmányzó, Jim Fleming szöv. multikulturális miniszter, Stewart A. McCrea, a tart. kormányhivatalok minisztere, J. A. Cotter tábornok, helyőrségparancsnok, Ralph Klein pályamester, A. J. Richards, a helyi RCMP (csendőrség) felügyelője és még többen mások. A népes vendégsereget Zsitvay Sándor csop.vezető bs. köszöntötte, Detre Gyula főcsoportvezető (Montreal) a jubileumhoz gratulált a csoport bajtársaink, v. Duska László, a MHBK központi vezetője arra mutatott rá, hogy a bál rendezői és szereplői közt számosan már Kanadában születtek. Az elsőbálos fiatalok bemutatása és keringője, népi táncok és egy díszmagyaros palotás bemutatása mind megérdemelt sikert arattak. Liège-ben a március 15-i ünnepélyt megelőző szentmisén áldotta meg belgiumi főcsoportunk zászlaját Fr. Dobai Sándor, a Benelux államok magyar főlelkésze. A megemlékezésen Tollas Tibor szabadságharcos költő mondta az ünnepi beszédet, rámutatva a nemzet szabadságküzdemeit átható eszmékre, melyek ma sem vesztettek aktualitásukból. Az ünnepélyre nagy számban jöttek öszsze a más városokban, Brüsszelben, Verviers-ben stb. lakó honfitársaink is. Párizs szabad magyarságának március 15-i ünnepélye főcsoportunk és a szabadságharcos szövetség közös rendezésében folyt le. Az ünnepi beszédet Stankovich Viktor, a neves publicista tartotta, kiemelve a 48-as és 56-os felkelés eszmei azonosságát. A világháború alatt hazánkban menekült francia hadifoglyok egyesületeinek elnöke, Paul Lemaire, „Le Pont de la Liberté“ c. könyvét mutatta be, beszédében újra hitet téve magyarbarátsága mellett. Március Idusa címen három fiatalember, Cs. Németh Gyula, Jelena Ferenc és Császár László dalokkal tarkított művészi versmondása, Cseh Erzsébet betanításában, igen nagy sikert aratott. A kísérőműsorban Archawskyné Döményi Irén 48-as magyar nótákkal szerepelt. A nagyszámú közönség sok tapssal jutalmazta a kiválóan sikerült megemlékezés szereplőit. A rendezés Bakos Aladár, Katona László, Bódás Zoltán és segítőtársaik érdeme. Az ünnepély során kapták meg az EFESz keresztet sokéves munkásságuk elismeréseként P. Dr. Ruzsik Vilmos, v. Sulyánszky 19