Hadak Útján, 1983 (35. évfolyam, 366-371. szám)
1983-09-01 / 370. szám
sokat szenvedett nép sorsának alakulását: Ruténsors — Kárpátalja végzete. A könyvet Torontóban adták ki, 1977-ben. A katonai közigazgatás megszűntével kormányzói biztosok irányították a polgári közigazgatást, Perényi Zsigmond dr., Kozma Miklós, Tomcsányi Vilmos Pál, majd Vincze András altábornagy. A kormányzói biztosságnak voltak alárendelve az ungi, beregi és máramarosi közigazgatási kirendeltségek, Ungvár, Munkács és Huszt székhellyel. Ugocsa vármegye 1940-ben kivált a kárpátaljai igazgatásból. A Kárpátalja önkormányzatát szabályozó törvény előkészítés alatt volt, de megvalósítására már nem kerülhetett sor. A magyar kormányzat, a háborús helyzet megengedte keretekben, igen komoly segélyakciókat hajtott végre a nép megsegítésére. Csak Kozma Miklós igazgatása alatt 5000 tonna gabonavetőmagot, 1210 tonna egyéb vetőmagot, 500 allgaui bikát, 1500 tehenet, 1000 tenyészsertést, 600 olasz kost és 3000 birkát osztottak ki. Amikor 1944 november 17-én az orosz vörös hadsereg vette át a Kárpátalja feletti uralmat, neve Zkarpadskaja Oblesty lett, már nem volt Ukrajna. Még meg kell említenünk, hogy a Szovjetunió 1939 szeptember 18-án elismerte Szlovákia függetlenségét, ugyanúgy Magyarország jogigényét Kárpátaljára. TÖRTÉNELMI NEVEK Ung megye legismertebb községneveit is felsoroljuk, amelyeknél ismerjük a legkorábbi okmány időpontját, közöljük az évszámot. Ilyenek: Árok, Ásvány, Banka, Bajánháza, Baranya 1427, Bátfa, Bercsényifalva, Berezna, Botfalva, Budaháza, Csap, Csepely, Csicser, Daróc, Deregnyő, Domonya, Eszeny, Feketemező, Felsőhalom, Fogas, Gajdos, Gálócs, Gerény, Gersény, Gőc, Gyepüelve 1283, Győröcske, Hajagos, Hajasd, Hegyfark, Hegyi, Helmec, Hevesköz, Homok, Hosszúmező, Iglinc, Iske, Jenke, Jeszenő, Józsa, Kaluza 1419, Kaponya 1332, Kapos, Kapuszög, Kálócs, Kelecsény, Kemence, Kereknye, Kerént, Kérész, Ketergény, Kincseshomok, Kisgejőc, Kirát, Kisráska, Kisszelmenc, Kistéglás, Komoróc, Mészpest, Mocsár, Mokcsa, Mokcsakerész, Mokra, Mogyorós, Nagygejőc, Nagykapos 1288: Nagyráska, Nagyrát, Nagyszelmenc, Nyárád, Nyárádkelecsény, Ókemence, Őr, őrbarna, Palágy, Palágykomoróc, Palló, Pálóc, Pásztély, Perecseny, Poroska, Rákó, Rát, Remete, Révhely, Salamon, Strázsaháza 1352: Sóhát, Sóslak, Solymos, Szalóka, Szelmenc, Szentes, Szerednye, Szerénfalva Szűrte, Tarna, Tarnóc, Tegenye, Téglás, Tibaváralja, Tiszaágtelek, Turjamező, Turjasebes, Ungdaróc, Ungvár, Uzsok, Váralja, Vinna, Záhony. Lássuk még a legismertebb rngi családneveket: Ajtay, Barkóczy, Berényi, Bernáth, Bémer, Ráth, Buday, Buttler, Csathó, Diószeghy, Fodor, Ghyllányi, Gulácsi, Horváth, Károlyi, Korláth, Kulin, Lónyay, Mailáth, Orosz, Perényi, Petrovay, Petróczy, Schönborn, Szerencsy, Sirmay, Sztáray, Tabódy, Tarnóczy, Vécsei, Miczmándy, Wildstein, Zsitkovszky. (Folytatjuk) — KK — Forgószélben Egy költő életében kivételes esemény életművének kiadása. Válogatás, értékelés, méltatás, út az örökkévalóság, a halhatatlanság felé. Kvalifikáció, elfogadása a művek összességének, átadása a jövendőnek. Ebben a különleges megtisztelő élményben részesült élete derekán Tollas Tibor. De az első életszakasz valóban forgószélben zajlott le. Forgószélben, mely kis elsodort milliókat és közöttük a költőt is. A költőt, aki mindenki másnál érzékenyebb, akinek mindenki fájdalma fáj, s mindenki öröme boldogság. Megjáró szenvedések visszhangoznak műveiben, felcsillan az öröm, a boldogság, a gyermekkacaj, a könny és... nem egyszer a vér. A hántások számára súlyosabbak, az ütések mélyebb sebet ejtenek, a gúny és megaláztatás nem pereg le róla, de ugyanígy elragadja a mások boldogsága, öröme, vidámsága. Tollas Tibor nemzeti költő! A haza szeretetét őbenne a börtön szenvedései fokozták fel az euforáig. A cellák, a sötétség kínja, a társak nyomorúsága, halála, kivégzése, — magas szférákba emelte. Az ilyen élmények, melyek Tollas Tibor költészetének indítékai, lecsapódnak minden sorában. Az embert vagy elpusztítják, vagy magasra emelik az ilyen szenvedések. Túl a soha nem hegyedő sebeken, a fájdalmakon, túl a haragon, bosszún, a megbocsájtásig, megértésig, a szeretetig. Hiszen akik bántották, azok is magyarok voltak. A nagy szenvedések nagy erőt adnak. Azt az erőt, amely legmélyebb kínok közepette is parancsolja, hogy másokon segítsünk. A bajtársakon, cellatársakon, s mindenkin, 18