Hadak Útján, 1985 (37. évfolyam, 378-383. szám)
1985-01-01 / 378. szám
Szól a Neue Zürcher Zeitung bukaresti tudósítójának második jelentése az 1984 november 22-i számban. A tudósítás a következő mondatokkal kezdődik: „Ceausescu programbeszédének néhány fejezetcíme már eleve rámutat a kommunista orthodoxia melletti hitvallásra. A beszéd az állam tevékenységének tökéletesítéséről és a párt vezetőszerepének megerősítéséről szól. A beszéden végigvonul az új emberképzésnek nagy szava, amivel kapcsolatban a főtitkár annak a véleményének ad kifejezést, hogy a románoknak többet kell Marxot, Engelst és Lenint olvasniok és ezért kell ezeknek a szerzőknek a műveit hozzáférhetőbbé tenni. Az orthodoxiához való elkötelezettség nem jelenti egyben az erősebb támaszkodást a Szovjetunióra, de ez legalábbis gazdasági téren nem lesz elkerülhető. A forradalmat 40 év után sem szabad lezártnak tekinteni. Románia jellemzésére Ceausescu ismételten használta a forradalmi munkásdemokrácia fogalmát. Romániában a szociális-gazdasági tevékenység eszköze változatlanul a terv marad. Az egységes tervezéssel kapcsolatban az állam szerepét a jövőben még hangsúlyozottabban a demokratikus centralizmus elvének kell irányítania Az üzemeknek érdekeit a központ általános gazdasági érdekeinek kell alárendelniük. A közeli és távoli kommunista újítókkal szemben, — Budapesttől, Belgrádon át Pekingig — Ceausescu azzal érvelt hogy a romániai gyakorlat bizonyítéka szerint ezek az elméletek az állami irányítás csökkentéséről szociális és gazdasági téren, tudománytalanok és alapvetően hamisak. Ez a megállapítás bukaresti megítélés szerint nem jelent támadást az említett pártok ideológiai pozíciói ellen, hanem elsősorban a hazai kádereknek szól, Románia számára, mely kezdettől fogva a szocializmushoz vezető saját útját követte kizáróan a Ceausescu által felállított alapelvek érvényesek. Ö a hivatkozást egy más modellre, esetleg a decentralizált tervezésre, vagy csupán egy irányító tervre elutasítja. Az államnak ki kell küsöbölnie a polgári gondolkodás utolsó maradványait is melyek még az ifjúságnál is feltalálhatóak. Ceausescu szerint az állam megerősítésével párhuzamosan kell a párt vezető szerepét, mint vezető politikai erőt fejleszteni. A főtitkár a párthatározatok végrehajtásával kapcsolatban állandó és fokozott ellenőrzést követelt. E feladat végrehajtására tízezer párt- és 7.000 állami funkcionárius áll rendelkezésre. A párttagok száma jelenleg 3,4 millió, szemben az utolsó kongresszus idejével, amikor a taglétszám még 3 millió alatt állt. Erősen emelkedett a pártban a munkások száma. Ami a különböző nemzetiségeket illeti, a román többség meghatározása 92 százalékban túlproporcionált, viszont például a német nemzetiség számarányának meghatározása 07 százalékban a párttagok sorában csupán a felét teszi ki annak, ami ezt a népcsoportot országos viszonylatban megilletné. AZ IDEOLÓGIA MEGERŐSÍTÉSE Ceausescu rámutatott arra, hogy a párt „tagjainak kommunista öntudatát“ tömegoktatással erősíti, melyben a párttagok 90 százaléka részesül. Évente 12 ezren részesülnek magasabb oktatásban, melynek során funkcionáriusokká avatódnak fel. Ez az ideológiai tevékenység azt tűzte ki céljául, hogy megszilárdítsa a marxista-leninista gondolkodást és annak adaptálását a specifikus romániai viszonyokhoz. Ceausescu 2000-ig meg akarja valósítani a kifejlett szocializmust, mert itt az ideje, hogy a munkában, az életben és az elosztásban a kommunista érvek érvényesüljenek. Az ideológiai fegyelemnek a kulturális alkotóknál is érvényesülnie kell. Az irodalomnak és a művészetnek nagy szerepet kell vállalniok a nevelés terén. Szükséges hogy az irodalomban a román nép nagy vívmányai és a szocializmus építésének nagy tettei átfogóan tükröződjenek Az ideológiával kapcsolatos fejtegetései során Ceausescu a kényes romániai nemzetiségi kérdést csak röviden érintette: tekintet nélkül a nyelvre és a nemzetiségre, valamennyi román egy egyetlen állam fia. A nemzetiségi kérdés a főtitkár szerint Marx és Lenin általa nem ismertetett alapelvei szerint egyszers mindenkorra megoldódott. A GAZDASÁGI PERSPEKTÍVÁK Visszatekintve az elmúlt öt évre, a Conducator megállapította, hogy egyes nehézségek és hiányok ellenére a párt becsülettes teljesítette történelmi feladatát. Ceaușescu hatalmas célokat tűzött ki az 1986 és 1990 közötti ötéves terv számára. A súlypontnak az ipar fejlesztésén kell nyugodnia, melynek termelvényei 95 százalékban versenyképesek kell legyenek a nemzetközi piacon. A mezőgazdaságnak 1990-ig ki kell elégítenie a belső piac követelményeit. Ez már most is lehetséges volna, ha Románia nem lenne kénytelen sok mezőgazdasági termékét devizszerzés céljából külföldön eladni. Tekintettel a Conducator által vázolt rohamos fejlődésre meghökkentő, hogy csupán a jelenlegi életszínvonal fenntartásáról és a további fejlődés biztosításáról beszélt. A munkaidőt a következő ötéves terv idejére minden esetre a heti 48 óráról 44 órára szállítják le. A lakáskérdés megoldásának idő- 4