Hadak Útján, 1986 (38. évfolyam, 384-389. szám)
1986-05-01 / 386. szám
20988 F XXXVIII. évfolyam (Jahrg., Vol.) 1986 május (Nr) 386. szám A HAZAJUT ONI EICNY, HALM DICSOLEGI A MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA Benyomások Csernobil után Benyomásokról írok közel egy hónappal a csernobili atomkatasztrófa után, mert előreláthatóan még igen hosszú ideig egyébről nem írhatok. A tájékozatlanság „totális“ és az a megrendülés is, amit a katasztrófa világszerte okozott Ez ma központi témája nemcsak a hírközlő szerveknek, hanem a világpolitikának is. Hivatalos nyilatkozatok, hírek, híresztelések, adatok egymást keresztezik és ellentmondóak Nem tudjuk mi és miért történt Csernobilben és nem ismerjük a katasztrófa jelenlegi és lehető jövőbeli következményeit sem. Moszkva hallgat és a nyugati világ igyekszik megnyugtatni az embereket. De tagadhatatlan, hogy atomfelhő vonult (vagyvonul) el Európa nagy része felett. Tehát itt a közvetlen rémület és annak jórészbeni igazolása is. Ismerjük Nagasaki és Hirosima tragédiáját, mely négy évtizeddel később is követel áldozatokat, holott a ledobott atombombák „játékszerek“ voltak a szovjet atomreaktor robbanásához hasonlítva. Tudósok és politikusok dolga eldönteni, mi történjék?! A tudósok analíziseihez nem szólhatok hozzá, de talán inkább a politikusok szintéziseihez, amennyiben ilyenek létrejönnek. A katasztrófából ugyanis politikum lett. Lezárni az atomkorszakot és új energiaforrásokat keresni? Ez a központi kérdés! Megsemmisíteni a készítenni egy véreket? De hogyan? Megvallom, nem tudom azt sem, hogy ez egyáltalában lehetséges-e, de azt tudom, hogy a kölcsönös ellenőrzés lehetősége rendkívül szűk, vagy éppen kizárt a jelenlegi körülmények között. És mi van magukkal az atomreaktorokkal? Valóban olyan mértékben biztosítottak Nyugaton, hogy nem történhetik katasztrófa? Attól tartok, századunk szédületes technikai és technológiai haladása túllépte saját határait. Csodagépeinknél elég néhány csavar meglazulása, egy kis anyaghiba, egy áramkör kiesése, vagy néhány másodpercnyi emberi figyelmetlenség és... kész a katasztrófa. Az USA éveken át lövöldözte szinte zavartalanul a világűrbe rakétáit. Ebben az évben négy baleset történt, köztük a Challenger megrendítő tragédiája. Amerika az ilyesmit minden részletében publikálja. De ki a megmondhatója annak, hogy mi történt, vagy történik a Szovjetunióban? Csak néhány balesetről, vagy katasztrófáról tudunk. A totalitárius államokban úgy vélik, hogy „amiről nem beszélünk, az nincsen!“ Hát tessék tovább tárgyalni a hetente, vagy az Ostpolitik jegyében és értelmében! A nyugat európai mérések során kiderült, hogy a Csernobilból felszálló atomfelhő plutóniumot is tartalmazott. Tehát a „békés reaktor“ hadianyagot is termelt.