Hadak Útján, 1998 (50. évfolyam, 456-461. szám)

1998-11-01 / 461. szám

Magyar Karácsony A szeretet ünnepe költészetünk tükrében. Fáy István ,„Az égből színméz csörgedez, a légben illat lengedez, Mozdul az ég, áll a csillag, ég kapui már kinyílnak, Messiásunk születik ma...” (Cantus Catholici, 1674) Az anyanyelvünk, nemzeti és keresztény öntuda­tunk megerősítését szolgáló irodalmi művek bevezeté­sének nem szokás címet adni. Mégis megteszem ezt, mert olyan keresztény-magyar érték van a kezemben, melynek megszületését és célját nem lehet másképpen ismertetni. 1997 karácsony előtt egy komputerrel készített antológia érkezett a címemre, amihez hasonlót eddig senki nem állított össze. Különösen meglepő ez a „művelt Nyugat” szekularizált, mindent tagadó világában. A könyv címe „Karácsonyi Versek”, melyet a Pas­saic, N.J.-ben működő Szent István Magyar Iskola adott ki, Kerkay Lászlóné, Maczky Emese szer­kesztésében. Ez 79 kiváló költő 108 versét adja a magyarság, elsősorban az ifjúság kezébe. Hatalmas, rendkívüli fáradtságot igénylő vállalko­zás, mely utódainkat meg akarja tartani nemzeti kultúránk és kereszténységünk keretein belül, azoknak ismeretével. Nagy buzdításul szolgálhatott, hogy a 84 oldalas, egyszerűen­ ízléses füzet illusztráci­óit a magyar iskola tanulói rajzolták, címlapját pedig az iskola egykori növendéke, a kiváló fiatal magyar művész, Kerkay Béla. Maczky Emese érdeme ez, aki, mint gyereklány került idegenbe és 1967 óta Amerikában él. Nyugod­tan állítható, hogy nagy tudásával, művészetével és fajtánk múltja, valamint nemzeti értékeink ismereté­vel valamennyi magyar intézmény szinte felszentelt papnője. Erre sokszázéves családjának múltja és az őseitől örökölt történelmi reflex predesztinálták. A Szent István Római Katolikus Egyház tagja, iskolájának vezetője, a Cserkész Szövetség egyik legaktívabb tisztje, mindezen felül a Passaicban lévő Magyar Múzeum igazgatója. Semmi keresztény­magyar munkától nem riad vissza, így természetes, hogy nem ismer munkaidőt és erején felül dolgozik. Ugyanakkor a szerénysége teljesen érthetetlen. Egyedül az Istenhívő magyar asszony vállalkozhatott arra a nagyértékű és fárasztó munkára, hogy nagy költőink sokszáz, vagy talán ezer verse közül kiválo­gassa a közölteket. Poétáink mindegyikét nem tudom felsorolni, azonban megemlítem, hogy a XVI. és XVII. század elmélyedő himnuszain kívül Ady Endre, Arany János, József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Mécs László, Reményik Sándor, Tompa Mihály, az idegenben élők közül pedig Fáy Ferenc, Kányádi Sándor, Négyesy Irén, Tollas Tibor, Tűz Tamás és Wass Albert remekei emlékeztetnek a „szeretet ünnepére”, a betlehemi kisded születésére. Ez a kivételes értékű könyvecske Magyarországra és a megszállt területekre is eljutott. Sikere a kom­munista terror által elhallgattatott, keresztény hitüket megsemmisíteni akaró, s a kettős járom alatt nyögő testvéreink körében olyan sikert aratott, hogy többszáz példányt kérnek belőle, hitük és keresztény öntudatuk erősítésére. Így jelent meg ez a nagyértékű, fiatalságunknak erkölcsi alapot jelentő, a felnőtteknek pedig felejthetetlen múltjukat felidéző gyűjteménye, mely kizárólag Maczky Emese szorgalmának, ma­gyar öntudatának, keresztény hitének és műveltsé­gének érdeme. Ugyanakkor köszönet illeti mindazokat — akik elsősorban a technikai kivitelezésben — munkatársai voltak. Most pedig álljon itt néhány gondolat, mely összehasonlítja a kizárólag üzletnek tekintett Kará­csonyt azzal, amit szülőhazánkban évszázadokon át buzgalommal ünnepeltünk. Olvasóin írt aki bajtársaint miattl­is Családjaisgialmi Istentől áldott, szent­­karácsonyi ünnepedet­­kívánunk egy boldogabb új esztendő reményében . Magyar Ííarcosok­­Bajtársi Közössége, a Jiadalf Útján szerkesztősége 1998. NOVEMBER — DECEMBER HADAK ÚTJÁN — 3

Next