Hídfő Könyvtár, 1968 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1968-01-01 / 1. szám

„Rawlinson 1853-ban kifejezett megállapítása, miszerint a mezopotámiai őskultúra nyelve rokona a ,skitának­ általános el­ismerésben részesült azzal a kiegészítéssel, hogy az itt említett skita nyelv közeli rokona a ,magyar, mongol és török’ nyelvek­nek, amint ez Julius Oppert állapította meg az 1859-i párisi be­számolójában mezopotámiai útjáról (Expedition Scientifique en Mesopotamie). Ugyanez a francia tudós — Oppert — használta elsőnek a tudományos szakirodalomban a ,sumer’ meghatározót a legősibb mezopotámiai okiratok nyelvének jellemzőjéül a francia numiz­matikai és régészeti társaság (Société française de numismatique et d’archeologie) 1869 január 13-i ülésén, igazolva, hogy ez a szumérnak nevezett nyelv rokona a török, finn és a magyar nyelveknek. Oppert kortársai, mint Lenormant, A. H. Sayce, Hincks Hem­mel a szumer nyelv rokonságát illetőleg ugyanerre a következte­tésre jutottak és véleményük abban csúcsosodott ki, hogy ,a sumér nyelv agglutináló rendszerű, grammatikai szerkezete és terminológiája azonos az ural-altáji nyelvekkel, miért is kétség­kívül rokona ezeknek.” Ezt a véleményt fogadták el egyhangúlag a mai napig Amiaud, Bezold, Jensen, Lehmann, Zimmer, Lengdon, Poebel és Anton Deimel S. J. az Institutum Pontificum Biblicum elhunyt igazgatója, aki nagyszabású művét a „Sumerische Grammatik”-ot Oppert elmélete alapján írta meg. Különösen érdekes Oppert indokolása, hogy miért nevezte ezt az ős­népet, annak nyelvét és országát „szumér”-nek. Oppert az „Etudes sumeriennes” művének „Sumerien ou accadien?” feje­zetében (Journal Asiatique, 1875, pag. 267—321) fejtegetéseit négy pontban foglalta össze: 1. A turáni királyok a „szumérok és akkádok királyának” címét használták, amelyben a szumért tették sorrendben elsőnek, jelezvén ezzel, hogy szumér leszármazottaknak tekintik magukat. 2. A „szumér” név nem egyéb, mint Assyria turáni elnevezése. Eredetileg szumérnak egy keskeny földsávot neveztek, amely később az egész birodalomra terjedt ki, ugyanúgy mint a ké­sőbbi „Asszur”, amely a későbbi közönséges használatban a szumér elnevezést helyettesítette. 3. Szumér turáni változata KI-EN-GI, amelynek ékírott értelme „az igaz Úr országát” jelenti. Ezzel szemben az „Akkad” jel- 2

Next