Hídfő Könyvtár, 1970 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1970-08-01 / 3. szám
Tosenphoth. Csak annyiban, hogy az ember azt Izrael számára életben tartja; tilos azonban azért felnevelni, hogy a gótok tömegét szaporítsuk. (Ha egy gyermek Izrael részére hasznot hajt, élve maradhat, ha nem úgy elpusztulhat.) Az eljegyzések 68. b. lap. Tudjuk, hogy az idegen nővel való házasság semmis, honnan tudjuk azonban, hogy a gyermek vele egyenlő... Rabina mondá: Ebből következik, hogy a te lányod fia, aki egy nemzsidótól született, a te fiadnak nem neveztetik. A válás Tosephoth. Alchana rabbi ezt az ellenvetést tette: Miért nem tilos egy idegen nőt gyógyítani, mikor az Aboda zara traktusában az mondatik, hogy egy nemzsidó nő születésénél nem szabad segíteni, még fizetés ellenében sem, mert ezáltal egy gyermeket nevelnének a bálványimádásra. A fogadalmak 20. a.lap. A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik, ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. A házasságtörő asszony 35. b. lap. Simon rabbi mondá: A zsidók a részre írták és aláírták (a Törvényt), hogy azok ne tanítsanak benneteket, hogy ezt mind meg kell tenni. Ebből azt tanulod, hogy ha ők (a gótok) megtértek volna, akkor sem kellett volna őket befogadni. Raba ben Sila monda: Ez az alapja Simon rabbinak, írva vagyon. A nemzetek (gójim) mésszé fognak égettetni. És Jehuda rabbi monda: Éppúgy, mint a mész, miként a mésznek nincs más rendeltetése, minthogy elégessék, éppúgy a világi népeknek sincs más sorsuk, mint az elégetés. 37. b. lap. Az mondatik (Deuter 27, 15) : Átkozott legyen az az ember, aki faragott képet vagy öntött bálványt csinál.