Hídfő, 1961 (14. évfolyam, 357-368. szám)

1961-10-25 / 364. szám

1961 október 25. A HÍDFŐ ARGENTÍNÁBAN 1. oldal Titánok párviadala A BIZOTTMÁNYOS FERCSEY JÁNOS ÖNLELEPLEZÉSEI A DÉLAMERIKAI MAGYARSÁGBAN Miközben Andaházi Kasnya Béla és Fercsey János összemérték tollai­kat Tollas Tibor tollait kopasztó amelletti vitájukban,, hogy melyikük kukorékolt demokratikusabb jogala­pon a saját szemétdombján, nemes felgerjedésükben elkövettek néhány elszólást mindkét oldalon, amelyeket a derűs krónikások olvasói szórakoz­tatására érdemes feljegyeznie. Fercsey János a Délamerikai Ma­gyarság 1961 jún. 1-i számában vá­laszol Andaházi Kasnya Bélának a Razon máj. 23. és 26-i számaiban Tollas ellen, a többi között ,,A hamis demokrata” címen indított támadá­saira, amelyekben Kasnya azt állí­totta, hogy Tollas sohasem volt de­mokrata, még kevésbbé nemzeti hős, mert bár az 1945-ös demokratikus magyar kormány igazolta és a ma­gyar hadsereg politikai osztályán ka­pott beosztást, kétesztendős tündök­lése után azért fogták perbe és ítél­ték börtönbüntetésre, mert az általa deportált 1000 beregszászi zsidó kö­zül egy visszatért és feljelentette, mint közönséges bűnözőt, aki mint a beregszászi gettó parancsnoka a zsi­dókat a kivégző táborokba irányí­totta ... stb. Fercsey a nagy szerecsenmosdató, igyekezetében a többi közt a követ­kezőkben veszi védelmébe Tollast: „Tollas elmondta és okmányokkal igazolta, hogy a náci megszállás alatt „Kossuth irodalmi mozgalmat“ szervezett a nácik ellen és ebben az időben vette fel a Tollas írói nevet. A háború után a csendőrség tagjai közül Magyarországon összesen hét tisztet igazoltak a legszigorúbb vizs­gálatok után ... minden állomáshe­lyéről, ahol szolgálatot teljesített. Megmutatta azt az okiratot, amely­ben a muraszombati zsidóság mond köszönetet Tollasnak sok ezer ember megmentéséért... 1947 decemberé­ben fogták el. Az ítélet Tollas ellen tehát nem a demokratikus koalíciós kormány idején, hanem a kommu­nista hatalomátvétel után hangzott el, így történt, hogy Tollast végül 10 éves kényszermunkára ítélték ... 1956-ban, néhány hónappal a forra­dalom előtt Tollast szabadlábra he­lyezték az akkori kommunista kor­mány tudásával, kijelentvén, hogy tévedésből ítélték el.” KI AZ A FERCSEY JÁNOS? Kevés szót kell vesztegetnünk an­nak bizonyítására, hogy Fercsey ez­zel a baráti mentegetéssel minden egyenes jellemű magyar ember meg­ítélésében egyszer és mindenkorra agyonmentette védencét. Hiszen, ha valaki azokban a vészterhes időkben, amidőn a szövetséges német haderő jelenléte volt az utolsó reményünk, hogy a Yaltában eladott Magyaror­szág elkerülheti az asszonygyalázó, zabráló, magyarirtó vörös hordák borzalmait és ezek ellenére a ben­nünket védő szövetséges haderő el­len „Kossuth mozgalmat" szervezett, ezzel Tollas legsúlyosabb erkölcsi el­tévelyedését ismerte be. Németország oldalán két világhá­borút küzdöttünk végig szövetségi viszonyban, mert földrajzi helyze­tünk és az ellenünk irányuló vakuló világösszeesküvés, amelynek politi­kai programjához tartozott Magyar­­ország felosztása — elkerülhetetlen sorsközösségbe fűztek Németország­gal. Letagadhatatlan tény az is, hogy a Trianont követő 41 esztendő alatt a német-olasz „náci-fasiszta“ szövet­séges hatalom volt az egyetlen, mely a „demokrata” Nyugat által Tria­nonban ejtett sebeinket az első­ és második bécsi döntéssel jórészt orvo­solta. E tény ismeretében nem talá­lunk mentséget semmiféle konspirá­cióra, amely e szövetséges hatalmak ellen irányult. Csupán elemi iskolai földrajzi műveltség kell annak belá­tásához, hogy a német és orosz nagy­hatalmak közé ékelt Magyarország számára külpolitikai középút egy­szerűen nem létezhetett, amióta az 1920-as páriskörnyéki demokrata bölcsesség szülőhazánkat természe­tes stratégiai határaitól megfosztotta és semlegességének védelmére kép­telen csonkká nyomorította. Az 1944- es helyzetében tehát Magyarország csak Németország vagy Oroszország között választhatott. Akárhogy csűr­­jük-csavarjuk is, mélyen tisztelt Fer­csey — úgy is, mint szabadalmazott demokrata — aki ebben a helyzet­ben németellenes izgató volt, az egy­úttal prokommunista, moszkovita ágens is volt. (Fercsey János 1944 augusztusától kezdve a „fasiszta” Függetlenség és Esti Újság munka­társaként szerepelt. A szerk.) Csak elmebeteg vagy megfizetett áruló ta­gadhatja ezt a tényt és az csak hoz­zátartozik az önök küldetéséhez, hogy miközben egy lármás kirakat­­antikommunizmussal a tájékozatlan hatóságok szemében, mint elsőszámú antikommunisták szerepelnek, a va­lóságban a nemzetiül magyarság egyidejű rágalmazásával védelmezik és szalonképesítik Nyugat professzio­nista árulóit. BIZOTTMÁNYOS VILÁGNÉZET Annyi bizonyos, hogy a megszálló szovjethatalom Tollas szolgálatait el­ismerte, mert ugyanakkor, amidőn a nemzetiül magatartás elegendő indok volt katonatisztjeink és csendőreink ezrei ellen hozott halálos ítéletekre, Tollast mindössze hetedmagával iga­zolták és vezényelték a magyar had­sereg igazoló bizottságába. Akár de­mokratikusnak, akár koalíciósnak, vagy kommunistának nevezzük is azokat a kormányokat, amelyek Tol­las sorsa felett döntöttek, mindez a megszálló orosz hatalom legszigorúbb ellenőrzése alatt történt. Eltűnődhe­tünk azon, hány becsületes tiszttár­sa vére tapadhat ennek a kitűnő iga­zoló demokratának a kezeihez! De ahhoz is csak Fercsey erkölcsi nihi­lizmusa, vagy politikai ostobasága kell, hogy Tollas védelmében mint valami érdemet, mint valami demo­kratikus minősítést emelje ki, hogy a „háború után Magyarországon a csendőrség tagjai közül összesen hét tisztet igazoltak“. Ha ez Fercsey J. szemében érdem, ebből az követke­zik, hogy a bizottmányos vlágnézeti erkölcs szerint érdem lesz az is, ha majd a jámbor amerikai adófizetők pénzén hizlalt Király Bélák, Tollas Tiborok és egyéb szédelgők Amerika eljövendő élet-halál harcában ugyan­ezen recept szerint fognak érdeme­ket szerezni Amerika ellenségeinél, mert mint magyar népünk bölcsen tudja . . . kutyából nem lesz szalonna. „SZÉLSŐSÉGES ELEMEK” Azonban sokkal fontosabb Tollas siralmas és a nemzethű emigráció által eléggé ismert jellemrajzánál Fercsey azon vallomása, hogy a Dél­amerikai Magyarság leleplezésére és a józan magyar egyesületi vezetők akcióira volt szükség, hogy az Ar­gentínai Magyar Egyesületek Taná­csa” (a továbbiakban röviden E. T.) lényegében megszűnjék! Erre az ön­leleplezésre Fercseyt, Kasnya azon komor merengése késztette, hogy Ar­gentínában és az E. T.-ben 70 promi­nens magyar náci működik. Erre vá­laszolva ekként dicsekszik Samuka: „Számszerűit nem tudjuk ponto­san, hogy hány volt prominens ma­gyar náci működik Argentínában ... A­­D. M. rántotta le a leplet mindig az argentínai náci vezetőkről, vala­hányszor veszélyes tevékenységüket folytatni kívánták. Vágó Pált a D. M. leplezte le. Vágó és fanatikus cso­portja ellen a küzdelmet minden ve­szély ellenére a mi lapunk indította és harcolta végig... A náci elemek Msg T. Lutter halála után csaknem lehetetlenné tették az E.T. működé­sét s legutóbb a D. M. leleplezéseire és a józan magyar egyesületi veze­tők akcióira volt szükség, hogy az E. T. lényegében megszűnjön. A náci és egyéb szélsőséges ele­mek machinációi láttán a nagy ma­gyar egyesületek egymásután kilép­tek az említett E. T.-ből, amelynek keretei között náci agitátorok a ko­lónia néhány régi és megbecsült tag­ját maguk előtt tolva próbálták meg­téveszteni a magyar tömegeket és az argentin rendőrséget is. .. Míg a magyar kolónia vezetői ezt a küzdel­met megvívták, addig Kasnya meg­húzódott ... A new yorki Magyar Nemzeti Bi­zottmány e sorok íróját nevezte ki argentin reprezentánsának. Elnöke Msgr. Varga Béla, aki a lengyelek, zsidók, franciák ezreit, sőt tízezreit mentette meg (kár, hogy a meg nem mentett magyarok tízezreit szeré­nyen elhallgatja! V. P.) alelnöke Kővágó József (érdemei elismeréséül Budapest volt polgármestere, V. P.). A Magyar Bizottság virtuálisan egy exil kormány funkcióit tölti be, dip­lomáciai és propaganda-eszközökkel küzd és megvívja a harcát a kom­munizmus és a nácizmus ellen egy­aránt (az eredményhez eddig csak Moszkva tapsolhat, V. P.). ... amíg náci mezbe bújt kommunista ügynök

Next