Hídfő, 1961 (14. évfolyam, 357-368. szám)
1961-10-25 / 364. szám
1961 október 25. A HÍDFŐ ARGENTÍNÁBAN 1. oldal Titánok párviadala A BIZOTTMÁNYOS FERCSEY JÁNOS ÖNLELEPLEZÉSEI A DÉLAMERIKAI MAGYARSÁGBAN Miközben Andaházi Kasnya Béla és Fercsey János összemérték tollaikat Tollas Tibor tollait kopasztó amelletti vitájukban,, hogy melyikük kukorékolt demokratikusabb jogalapon a saját szemétdombján, nemes felgerjedésükben elkövettek néhány elszólást mindkét oldalon, amelyeket a derűs krónikások olvasói szórakoztatására érdemes feljegyeznie. Fercsey János a Délamerikai Magyarság 1961 jún. 1-i számában válaszol Andaházi Kasnya Bélának a Razon máj. 23. és 26-i számaiban Tollas ellen, a többi között ,,A hamis demokrata” címen indított támadásaira, amelyekben Kasnya azt állította, hogy Tollas sohasem volt demokrata, még kevésbbé nemzeti hős, mert bár az 1945-ös demokratikus magyar kormány igazolta és a magyar hadsereg politikai osztályán kapott beosztást, kétesztendős tündöklése után azért fogták perbe és ítélték börtönbüntetésre, mert az általa deportált 1000 beregszászi zsidó közül egy visszatért és feljelentette, mint közönséges bűnözőt, aki mint a beregszászi gettó parancsnoka a zsidókat a kivégző táborokba irányította ... stb. Fercsey a nagy szerecsenmosdató, igyekezetében a többi közt a következőkben veszi védelmébe Tollast: „Tollas elmondta és okmányokkal igazolta, hogy a náci megszállás alatt „Kossuth irodalmi mozgalmat“ szervezett a nácik ellen és ebben az időben vette fel a Tollas írói nevet. A háború után a csendőrség tagjai közül Magyarországon összesen hét tisztet igazoltak a legszigorúbb vizsgálatok után ... minden állomáshelyéről, ahol szolgálatot teljesített. Megmutatta azt az okiratot, amelyben a muraszombati zsidóság mond köszönetet Tollasnak sok ezer ember megmentéséért... 1947 decemberében fogták el. Az ítélet Tollas ellen tehát nem a demokratikus koalíciós kormány idején, hanem a kommunista hatalomátvétel után hangzott el, így történt, hogy Tollast végül 10 éves kényszermunkára ítélték ... 1956-ban, néhány hónappal a forradalom előtt Tollast szabadlábra helyezték az akkori kommunista kormány tudásával, kijelentvén, hogy tévedésből ítélték el.” KI AZ A FERCSEY JÁNOS? Kevés szót kell vesztegetnünk annak bizonyítására, hogy Fercsey ezzel a baráti mentegetéssel minden egyenes jellemű magyar ember megítélésében egyszer és mindenkorra agyonmentette védencét. Hiszen, ha valaki azokban a vészterhes időkben, amidőn a szövetséges német haderő jelenléte volt az utolsó reményünk, hogy a Yaltában eladott Magyarország elkerülheti az asszonygyalázó, zabráló, magyarirtó vörös hordák borzalmait és ezek ellenére a bennünket védő szövetséges haderő ellen „Kossuth mozgalmat" szervezett, ezzel Tollas legsúlyosabb erkölcsi eltévelyedését ismerte be. Németország oldalán két világháborút küzdöttünk végig szövetségi viszonyban, mert földrajzi helyzetünk és az ellenünk irányuló vakuló világösszeesküvés, amelynek politikai programjához tartozott Magyarország felosztása — elkerülhetetlen sorsközösségbe fűztek Németországgal. Letagadhatatlan tény az is, hogy a Trianont követő 41 esztendő alatt a német-olasz „náci-fasiszta“ szövetséges hatalom volt az egyetlen, mely a „demokrata” Nyugat által Trianonban ejtett sebeinket az első és második bécsi döntéssel jórészt orvosolta. E tény ismeretében nem találunk mentséget semmiféle konspirációra, amely e szövetséges hatalmak ellen irányult. Csupán elemi iskolai földrajzi műveltség kell annak belátásához, hogy a német és orosz nagyhatalmak közé ékelt Magyarország számára külpolitikai középút egyszerűen nem létezhetett, amióta az 1920-as páriskörnyéki demokrata bölcsesség szülőhazánkat természetes stratégiai határaitól megfosztotta és semlegességének védelmére képtelen csonkká nyomorította. Az 1944- es helyzetében tehát Magyarország csak Németország vagy Oroszország között választhatott. Akárhogy csűrjük-csavarjuk is, mélyen tisztelt Fercsey — úgy is, mint szabadalmazott demokrata — aki ebben a helyzetben németellenes izgató volt, az egyúttal prokommunista, moszkovita ágens is volt. (Fercsey János 1944 augusztusától kezdve a „fasiszta” Függetlenség és Esti Újság munkatársaként szerepelt. A szerk.) Csak elmebeteg vagy megfizetett áruló tagadhatja ezt a tényt és az csak hozzátartozik az önök küldetéséhez, hogy miközben egy lármás kirakatantikommunizmussal a tájékozatlan hatóságok szemében, mint elsőszámú antikommunisták szerepelnek, a valóságban a nemzetiül magyarság egyidejű rágalmazásával védelmezik és szalonképesítik Nyugat professzionista árulóit. BIZOTTMÁNYOS VILÁGNÉZET Annyi bizonyos, hogy a megszálló szovjethatalom Tollas szolgálatait elismerte, mert ugyanakkor, amidőn a nemzetiül magatartás elegendő indok volt katonatisztjeink és csendőreink ezrei ellen hozott halálos ítéletekre, Tollast mindössze hetedmagával igazolták és vezényelték a magyar hadsereg igazoló bizottságába. Akár demokratikusnak, akár koalíciósnak, vagy kommunistának nevezzük is azokat a kormányokat, amelyek Tollas sorsa felett döntöttek, mindez a megszálló orosz hatalom legszigorúbb ellenőrzése alatt történt. Eltűnődhetünk azon, hány becsületes tiszttársa vére tapadhat ennek a kitűnő igazoló demokratának a kezeihez! De ahhoz is csak Fercsey erkölcsi nihilizmusa, vagy politikai ostobasága kell, hogy Tollas védelmében mint valami érdemet, mint valami demokratikus minősítést emelje ki, hogy a „háború után Magyarországon a csendőrség tagjai közül összesen hét tisztet igazoltak“. Ha ez Fercsey J. szemében érdem, ebből az következik, hogy a bizottmányos vlágnézeti erkölcs szerint érdem lesz az is, ha majd a jámbor amerikai adófizetők pénzén hizlalt Király Bélák, Tollas Tiborok és egyéb szédelgők Amerika eljövendő élet-halál harcában ugyanezen recept szerint fognak érdemeket szerezni Amerika ellenségeinél, mert mint magyar népünk bölcsen tudja . . . kutyából nem lesz szalonna. „SZÉLSŐSÉGES ELEMEK” Azonban sokkal fontosabb Tollas siralmas és a nemzethű emigráció által eléggé ismert jellemrajzánál Fercsey azon vallomása, hogy a Délamerikai Magyarság leleplezésére és a józan magyar egyesületi vezetők akcióira volt szükség, hogy az Argentínai Magyar Egyesületek Tanácsa” (a továbbiakban röviden E. T.) lényegében megszűnjék! Erre az önleleplezésre Fercseyt, Kasnya azon komor merengése késztette, hogy Argentínában és az E. T.-ben 70 prominens magyar náci működik. Erre válaszolva ekként dicsekszik Samuka: „Számszerűit nem tudjuk pontosan, hogy hány volt prominens magyar náci működik Argentínában ... AD. M. rántotta le a leplet mindig az argentínai náci vezetőkről, valahányszor veszélyes tevékenységüket folytatni kívánták. Vágó Pált a D. M. leplezte le. Vágó és fanatikus csoportja ellen a küzdelmet minden veszély ellenére a mi lapunk indította és harcolta végig... A náci elemek Msg T. Lutter halála után csaknem lehetetlenné tették az E.T. működését s legutóbb a D. M. leleplezéseire és a józan magyar egyesületi vezetők akcióira volt szükség, hogy az E. T. lényegében megszűnjön. A náci és egyéb szélsőséges elemek machinációi láttán a nagy magyar egyesületek egymásután kiléptek az említett E. T.-ből, amelynek keretei között náci agitátorok a kolónia néhány régi és megbecsült tagját maguk előtt tolva próbálták megtéveszteni a magyar tömegeket és az argentin rendőrséget is. .. Míg a magyar kolónia vezetői ezt a küzdelmet megvívták, addig Kasnya meghúzódott ... A new yorki Magyar Nemzeti Bizottmány e sorok íróját nevezte ki argentin reprezentánsának. Elnöke Msgr. Varga Béla, aki a lengyelek, zsidók, franciák ezreit, sőt tízezreit mentette meg (kár, hogy a meg nem mentett magyarok tízezreit szerényen elhallgatja! V. P.) alelnöke Kővágó József (érdemei elismeréséül Budapest volt polgármestere, V. P.). A Magyar Bizottság virtuálisan egy exil kormány funkcióit tölti be, diplomáciai és propaganda-eszközökkel küzd és megvívja a harcát a kommunizmus és a nácizmus ellen egyaránt (az eredményhez eddig csak Moszkva tapsolhat, V. P.). ... amíg náci mezbe bújt kommunista ügynök