Hídfő, 1962 (15. évfolyam, 369-392. szám)

1962-09-25 / 386. szám

1962 szeptember 25 HÍDFŐ — magyarig MERÉNYLŐK, VAGY KIÁBRÁNDULTAK? Tökéletlen megértjük azoknak a magyaroknak lelkiállapotát, akik Al­gériában, Vietnamban a francia ide­genlégió keretében — ideális célért — leszolgáltak öt, vagy talán tizenöt esztendőt is. Hősök voltak valameny­­nyien, akik magyar hazájuknak tet­tek szolgálatot, amidőn a világ bár­mely táján fegyverrel harcoltak a bolsevizmus ellen. Idealista hősöknek tekintjük és nem tagadjuk meg őket, mert tudjuk, hogy sokat csalódtak és hősi katona­ sorsuk tragikus magyar sors. Mégis megröbbenéssel vesszük tu­domásul, hogy a francia államfő De Gaulle elleni merényletben három ma­gyar leszerelt légiós vett részt, töb­bek között Sári Gyula, a magyar lé­giósok vezetője. Vitéz és kiváló ka­tona volt a francia trikolor alatt is. Megkapta az összes, legmagasabb ki­tüntetéseket, amelyeket egy idegen­­légiós elérhet. A nagyon is homályos OAS a magyar idealizmust használta fel aljas célra és a lobbanékony ma­gyar természetet, bátorságot, elkese­redettséget akarta felhasználni saját államfője elleni orvgyilkosságra. Te­gyük hozzá, hogy a merénylet irányí­tói franciák voltak. Elsősorban gróf Condé Lajos, a világhírű francia Condé marsall leszármazottja. A magyar emigráció nem tehet mást, mint egy Európa építő öreg­katona De Gaulle bölcseségére utal. őneki sok magyar híve van, de még több francia ellensége. A rálövöldöző magyarokba ne az ellenséget és a gyilkost tekintse, hanem az ő hazá­jáért is hősiesen harcolt, rossz útra csalt magyar idealistát. Ha a francia bíróság elítélné őket, kegyelmezzen meg nekik bölcs atyai szívvel és be­látással és lássa meg sorsukban a hazátlan katona sorsát: az egész ma­gyar sorsot. S dolgozzon tovább azért az Európáért, amelyben a magyar­nak nem kell hazátlan bitangolónak lenni, hanem mint ezer éven át volt, megbékélt tagjának az európai kö­zösségnek. Sári Gyula és a két másik magyar tragédiája azonban figyelmeztetés minden magyar emigráns számára is. Semmiféle formában , különösen erőszakkal ne avatkozzunk bele a be­fogadó népek családi vitáiba. Ha né­ha nehéz is, tiszteljük törvényeiket és őrizzük meg a hitüket, hogy a ma­gyarok az ő szabadságukért, az ő nagyságukért is áldoztak. Talán töb­bet is, mint amennyi még telik a ma­gyar idealizmusból. HAMIS KÉPEK NYUGATON A budapesti kommunisták jellegze­tes ügynökeik útján nagymennyiségű hamisított képet dobtak a nemzetközi piacra. Nagy Zsiga, Juszkó, Csók- Mednyánszky, Benyovszky alkotásait utánozzák. A képekért 200—2000 dol­lárt kérnek. SZENT ISTVÁN MAGYARJAI Ausztráliában Az ausztráliai Wollongong-i Ma­gyar Egyesületek áldozatkészsége valóra váltotta az 1956 októberi sza­badságharc emlékére készített Szűz Máriát a karján a kis Jézussal ábrá­zoló színes üvegablak ünnepélyes megáldását aug. 26-án, vasárnap d. e. a wollongongi Xavéri Sz. Ferenc ka­­tedrálisban. Az erre az alkalomra kül­dött pápai áldást mindenki elnyerte. Az ünnepi szentmisét és az üvegablak megáldását T. McCabe megyéspüspök végezte. A nagyhatású magyarnyelvű prédikációt Galambos István r. k. lel­kész mondotta, kiemelve, hogy ott­honi testvéreink a kommunizmus el­len harcolnak. A carramari Szt. István ünnepség 600 magyar részvételével nagyon szé­pen sikerült. A Sydneyből érkezett magyar csoport tanúja lehetett an­nak, hogy kevés számú magyar is tud maradandót állítani figyelmezte­tésül a nemzeteknek, a kommuniz­mus halált hozó veszélyére. CSERKÉSZNAP PASSAICON Ez évben is megrendezték a pas­­saici cserkésznapot­. Az ifjúság által rendezett gyönyö­rű ünnepély örömkönnyeket csalt az öregebb generáció szemébe. A címeres magyar zászló felvoná­sához felsorakoztak a környék ma­gyar cserkészei. Két órakor a cser­cserkész csapatok autóval New York­ba mentek a Szent István napi ün­nepre. Az ünnepség után siettek visz­­sza a cserkész napra, hogy bemutas­sák mit mentenek át az utódoknak a magyar hagyományos népi szokásból. A fiúcserkészek olimpiai játékokat rendezett, majd utána a leány- és fiúcserkészek az évszakok magyar szokásait mutatták be. Szemkápráztató volt a sok színű gyönyörű népi viselet, színes kendők, fejkötők stb. Sokan sírva emlékez­tek hazájukra, falujukra, szülőfalu­juk határára, hol ifjúságukat töltöt­ték. Ezek a fiatalok, kik már idegen­ben nevelkedtek és tanulták meg a magyar szokásokat, táncokat, régi szép emlékeket elevenítettek fel a jelenlevőknek. 1963 elején jelenik meg a Hunga­rian Who’s Who in America. (Kik a magyarok Amerikában ?) Felkérjük azon egyetemet végzett magyar hon­fitársainkat az észak- és délamerikai kontinensen, hogy ha a könyvben ne­vüket megjelentetni kívánják, közöl­jék végzettségükkel együtt a követ­kező címen: Hungarian Who’s Who in America, 323 East 66th Street, New York 21, N.Y., USA. Eddig kb. 10.000 személy adatai vannak meg. Nemzeti szempontból igen jó, ha ki tudjuk mutatni milyen komoly tényezők vagyunk a két ame­rikai kontinensen. „Nekünk a nyelvünk nagyobb kin­csünk, mint a földünk, mert régibb s akkor is él, amikor a föld már nem a mienk ... Ezt az élő­, zengő testet, ezt az óriási és közös műalkotást, ki­­beszélhetetlen szépségű lélekparkot az Alkotó teremtette, sok ezer év fi­nomította, fejlesztette, ápolta, dolgo­zott rajta a" idők, az évszakok járása, természeti és történelmi erők. Láng­elmék alkotásaikkal gazdagították, felfedezők kincseiket ide rejtették el, győzelmeikkel ezt szentelték meg ...” (Dr. Ravasz László) 5. oldal FIALA FERENC CIKKE A NATION EURÓPÁBAN Nyugatnémetország egyik legma­gasabb nívójú szemléje, a Nation Europa, „Ismét történelemhamisítás” címmel Fiala Ferenc német nyelvű cikkét közli amelyben a kommunista beszivárgást leplezi le. Ebben rámu­tat, hogy Münchenben most alakult meg a Deutsche Taschenbuch Verlag, amely valójában kommunista fedő­­szervezet. „A halálraítéltek utolsó le­velei” cím alatt ez a vállalat könyvet adott ki, amelyben mint náci áldoza­tokat említi többek között a kommu­nista lázítás és szervezkedés miatt Magyarországon 1944-ben kivégzett Schönherz Zoltánt is. Schönherzet törvényes magyar bíróság ítélte el. Ezzel szemben Fiala Ferenc rámutat, hogy 1945 után Magyarországon le­galább tízezer kivégzés történt és egyedül Bogár József 3.500 magyart akasztott fel. Korda Géza a kiváló író és újság­író New Yorkban rendkívül érdekes­­ségű adatgyűjteményt közöl Kiár Zol­tán gazságairól. A terjedelmes mű is­mertetésére még visszatérünk. Egyik régebbi számunkban már felkértük laptársainkat, hogy kiad­ványaikból állandóan egy-egy számot küldjenek el a British Museum újság­­osztályára. Sajnos úgyszólván semmi visszhangja nem lett e kérésünknek, holott óriási fontosságú, hogy a társ­emigrációk s főleg az ellenséges pro­pagandakiadványok mellett az emig­rációban megjelenő lapok is szerepel­jenek. Cím: British Museum Newspaper Library Colindale, London N. W. 9. ÉJABB AUSWITZI PER Októberben német bíróság elé ke­rül dr. Capesius Viktor segesvári gyógyszerész, akit Izraelből dr. Ber­ner Mór orvos jelentett fel azért,­­ mert állítólag — Auswitzban — ő válogatta ki az „elgázosítandókat”. Capesius hír szerint jól beszél magya­rul. Pere azonban összefüggésben áll a magyarországi zsidóság kártalaní­tási igényeivel. Ha minden jól megy, hamarosan német nyugdíjat és kár­térítést fog kapni Rákosi és Gerő is.

Next