Hídfő, 1962 (15. évfolyam, 369-392. szám)
1962-09-25 / 386. szám
1962 szeptember 25 HÍDFŐ — magyarig MERÉNYLŐK, VAGY KIÁBRÁNDULTAK? Tökéletlen megértjük azoknak a magyaroknak lelkiállapotát, akik Algériában, Vietnamban a francia idegenlégió keretében — ideális célért — leszolgáltak öt, vagy talán tizenöt esztendőt is. Hősök voltak valamenynyien, akik magyar hazájuknak tettek szolgálatot, amidőn a világ bármely táján fegyverrel harcoltak a bolsevizmus ellen. Idealista hősöknek tekintjük és nem tagadjuk meg őket, mert tudjuk, hogy sokat csalódtak és hősi katona sorsuk tragikus magyar sors. Mégis megröbbenéssel vesszük tudomásul, hogy a francia államfő De Gaulle elleni merényletben három magyar leszerelt légiós vett részt, többek között Sári Gyula, a magyar légiósok vezetője. Vitéz és kiváló katona volt a francia trikolor alatt is. Megkapta az összes, legmagasabb kitüntetéseket, amelyeket egy idegenlégiós elérhet. A nagyon is homályos OAS a magyar idealizmust használta fel aljas célra és a lobbanékony magyar természetet, bátorságot, elkeseredettséget akarta felhasználni saját államfője elleni orvgyilkosságra. Tegyük hozzá, hogy a merénylet irányítói franciák voltak. Elsősorban gróf Condé Lajos, a világhírű francia Condé marsall leszármazottja. A magyar emigráció nem tehet mást, mint egy Európa építő öregkatona De Gaulle bölcseségére utal. őneki sok magyar híve van, de még több francia ellensége. A rálövöldöző magyarokba ne az ellenséget és a gyilkost tekintse, hanem az ő hazájáért is hősiesen harcolt, rossz útra csalt magyar idealistát. Ha a francia bíróság elítélné őket, kegyelmezzen meg nekik bölcs atyai szívvel és belátással és lássa meg sorsukban a hazátlan katona sorsát: az egész magyar sorsot. S dolgozzon tovább azért az Európáért, amelyben a magyarnak nem kell hazátlan bitangolónak lenni, hanem mint ezer éven át volt, megbékélt tagjának az európai közösségnek. Sári Gyula és a két másik magyar tragédiája azonban figyelmeztetés minden magyar emigráns számára is. Semmiféle formában , különösen erőszakkal ne avatkozzunk bele a befogadó népek családi vitáiba. Ha néha nehéz is, tiszteljük törvényeiket és őrizzük meg a hitüket, hogy a magyarok az ő szabadságukért, az ő nagyságukért is áldoztak. Talán többet is, mint amennyi még telik a magyar idealizmusból. HAMIS KÉPEK NYUGATON A budapesti kommunisták jellegzetes ügynökeik útján nagymennyiségű hamisított képet dobtak a nemzetközi piacra. Nagy Zsiga, Juszkó, Csók- Mednyánszky, Benyovszky alkotásait utánozzák. A képekért 200—2000 dollárt kérnek. SZENT ISTVÁN MAGYARJAI Ausztráliában Az ausztráliai Wollongong-i Magyar Egyesületek áldozatkészsége valóra váltotta az 1956 októberi szabadságharc emlékére készített Szűz Máriát a karján a kis Jézussal ábrázoló színes üvegablak ünnepélyes megáldását aug. 26-án, vasárnap d. e. a wollongongi Xavéri Sz. Ferenc katedrálisban. Az erre az alkalomra küldött pápai áldást mindenki elnyerte. Az ünnepi szentmisét és az üvegablak megáldását T. McCabe megyéspüspök végezte. A nagyhatású magyarnyelvű prédikációt Galambos István r. k. lelkész mondotta, kiemelve, hogy otthoni testvéreink a kommunizmus ellen harcolnak. A carramari Szt. István ünnepség 600 magyar részvételével nagyon szépen sikerült. A Sydneyből érkezett magyar csoport tanúja lehetett annak, hogy kevés számú magyar is tud maradandót állítani figyelmeztetésül a nemzeteknek, a kommunizmus halált hozó veszélyére. CSERKÉSZNAP PASSAICON Ez évben is megrendezték a passaici cserkésznapot. Az ifjúság által rendezett gyönyörű ünnepély örömkönnyeket csalt az öregebb generáció szemébe. A címeres magyar zászló felvonásához felsorakoztak a környék magyar cserkészei. Két órakor a csercserkész csapatok autóval New Yorkba mentek a Szent István napi ünnepre. Az ünnepség után siettek viszsza a cserkész napra, hogy bemutassák mit mentenek át az utódoknak a magyar hagyományos népi szokásból. A fiúcserkészek olimpiai játékokat rendezett, majd utána a leány- és fiúcserkészek az évszakok magyar szokásait mutatták be. Szemkápráztató volt a sok színű gyönyörű népi viselet, színes kendők, fejkötők stb. Sokan sírva emlékeztek hazájukra, falujukra, szülőfalujuk határára, hol ifjúságukat töltötték. Ezek a fiatalok, kik már idegenben nevelkedtek és tanulták meg a magyar szokásokat, táncokat, régi szép emlékeket elevenítettek fel a jelenlevőknek. 1963 elején jelenik meg a Hungarian Who’s Who in America. (Kik a magyarok Amerikában ?) Felkérjük azon egyetemet végzett magyar honfitársainkat az észak- és délamerikai kontinensen, hogy ha a könyvben nevüket megjelentetni kívánják, közöljék végzettségükkel együtt a következő címen: Hungarian Who’s Who in America, 323 East 66th Street, New York 21, N.Y., USA. Eddig kb. 10.000 személy adatai vannak meg. Nemzeti szempontból igen jó, ha ki tudjuk mutatni milyen komoly tényezők vagyunk a két amerikai kontinensen. „Nekünk a nyelvünk nagyobb kincsünk, mint a földünk, mert régibb s akkor is él, amikor a föld már nem a mienk ... Ezt az élő, zengő testet, ezt az óriási és közös műalkotást, kibeszélhetetlen szépségű lélekparkot az Alkotó teremtette, sok ezer év finomította, fejlesztette, ápolta, dolgozott rajta a" idők, az évszakok járása, természeti és történelmi erők. Lángelmék alkotásaikkal gazdagították, felfedezők kincseiket ide rejtették el, győzelmeikkel ezt szentelték meg ...” (Dr. Ravasz László) 5. oldal FIALA FERENC CIKKE A NATION EURÓPÁBAN Nyugatnémetország egyik legmagasabb nívójú szemléje, a Nation Europa, „Ismét történelemhamisítás” címmel Fiala Ferenc német nyelvű cikkét közli amelyben a kommunista beszivárgást leplezi le. Ebben rámutat, hogy Münchenben most alakult meg a Deutsche Taschenbuch Verlag, amely valójában kommunista fedőszervezet. „A halálraítéltek utolsó levelei” cím alatt ez a vállalat könyvet adott ki, amelyben mint náci áldozatokat említi többek között a kommunista lázítás és szervezkedés miatt Magyarországon 1944-ben kivégzett Schönherz Zoltánt is. Schönherzet törvényes magyar bíróság ítélte el. Ezzel szemben Fiala Ferenc rámutat, hogy 1945 után Magyarországon legalább tízezer kivégzés történt és egyedül Bogár József 3.500 magyart akasztott fel. Korda Géza a kiváló író és újságíró New Yorkban rendkívül érdekességű adatgyűjteményt közöl Kiár Zoltán gazságairól. A terjedelmes mű ismertetésére még visszatérünk. Egyik régebbi számunkban már felkértük laptársainkat, hogy kiadványaikból állandóan egy-egy számot küldjenek el a British Museum újságosztályára. Sajnos úgyszólván semmi visszhangja nem lett e kérésünknek, holott óriási fontosságú, hogy a társemigrációk s főleg az ellenséges propagandakiadványok mellett az emigrációban megjelenő lapok is szerepeljenek. Cím: British Museum Newspaper Library Colindale, London N. W. 9. ÉJABB AUSWITZI PER Októberben német bíróság elé kerül dr. Capesius Viktor segesvári gyógyszerész, akit Izraelből dr. Berner Mór orvos jelentett fel azért, mert állítólag — Auswitzban — ő válogatta ki az „elgázosítandókat”. Capesius hír szerint jól beszél magyarul. Pere azonban összefüggésben áll a magyarországi zsidóság kártalanítási igényeivel. Ha minden jól megy, hamarosan német nyugdíjat és kártérítést fog kapni Rákosi és Gerő is.