Hídfő, 1963 (16. évfolyam, 395-415. szám)
1963-02-25 / 395. szám
1963 február 25. HÍDFŐ A Hídfőben mindig azt olvassa, amit a többi lapok elhallgatnak Horthy Miklós titkos iratai Horthy Miklós kormányzó 1944 október 16-án a királyi palotában őrzött titkos iratai egy részét megsemmisítette, másrészét otthagyta és az 1953- ban megjelent emlékiratait azon feltevésben írta meg, hogy írhat, amit akar, hisz titkos iratai a királyi palotával együtt kiégtek, cáfolatok nem fognak előkerülni. De másként történt. A királyi palotát megszálló német alakulatok még Budapest körülzárása előtt Németországba szállították a királyi palota iratait s 1945 májusában a Németországba benyomult szovjet csapatok egyike egy vasúti pályaudvar több vagonnyi iratával együtt zsákmányul ejtve, Moszkvába szállította. A Szovjet Központi Levéltárban 1959-ig hevertek Horthy iratai s amikor felfedezték, megküldték a kilenc iratcsomót Budapestre, az Országos Levéltárnak. A titkos iratok egy részét Szinai Miklós és Szűcs László szokásos pártos jegyzetekkel kísérve, de levéltárnoki gondossággal, közel három évi munkával sajtó alá rendezte is most a Kossuth Kiadó 534 oldalas könyvben adta ki. 25 ÉV TITKOS ADALÉKAI A nagy kötetben 1919 június 29-től 1944 július 17-ig 88 irat van közölve, közöttük 21 facsimilében is. Az iratok közül fontosabbak: IV. Károly, Hindenburg, Ludendorff, Pilsudszky, Mussolini, Hitler levelei Horthyhoz, illetve Horthy levelei nevezettekhez. Sok koronatanácsi ülés titkos jegyzőkönyvét hozzák nyilvánosságra. — Bethlen István, Teleki Pál, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós levelei, emlékiratai a fontosabb politikai eseményeket mozgató erőkről. Horthy feljegyzései Magyarország katonapolitikai helyzetéről. Berzeviczy Béla és Szombathelyi Ferenc vezérkari főnökök emlékiratai, feljegyzései a honvédségről stb. s stb. Egy rövid ismertetésbe nem lehet beleszorítani 88 irat tartalmát. Ehelyett csak néhány kiemelkedő politikai vezérszólamhoz adunk szemelvényeket el és így október 15-én Bethlen új kormányt alakított. Teleki Pál is аз erdélyi bevonulás előtt, 1940 szeptember 1-én jelenti be lemondását s maga helyett „Fischer Ferit" is ajánlja, aki ugyan nem népszerű, de „velem mindenben egyetért". „Te jobban ismered az embereket, mint én és fogsz valakit találni." Természetesen Teleki is maradt. Utolsó drámai soraiban, 1941 április 3-án öngyilkosságát közli. Titkos kabinet és két-három befolyásos barát mellett a parlament csak takaró. Ezért a legbecsesebb titkos iratok között őrizte Horthy a Payr Hugótól 1938 október 31-én kapott levelet, amelyben ez a törpe machiavellista emigyen bölcselkedik: „A parlamentre nem a népnek, hanem a hatalmon levőknek van szüksége. Mert a parlament a legbiztosabb levezető csatornája a tömegindulatoknak. Ha nagy a feszültség, egy kormányváltozás; ha még nagyobb: egy új választás mindig enyhíti a helyzetet és egy időre új etapot, nyugalmi állapotot teremt. Ha nincs meg, akkor a feszültség a hatalmon levők alatt robban s nyomában jár a forradalom." „Egy pillanatig sem áltatom magam: a nyilasveszedelem az ajtó előtt van levelét is közli a kötet. Ebben Kállay a törpebirtoknak kisbirtokokká kiegészítését javasolja, de Kállay földosztási mértékét is lefaragja Horthy. — Miért? Mert Károlyi Gyula is benyújtott egy emlékiratot, melyben hat pontban védi a nagybirtokot s a földreformot a háború utánra halasztja. Úgy is lett. De kissé másként, mint álmodták. Horthy a teljes összeomlás előestéjén, 1944 március 15-re rádióbeszédet fogalmaz (sajátkezűleg, tintával írta), amelyben ezek állanak: „Feudalizmus Magyarországon sohasem volt! Itt nincs feudalizmus! Itt nem feudális uralom van, hanem tisztesség!" A rádióbeszéd a Nyugatnak volt hangszerelve, mert a magyarellenes propagandának vezérszólama az volt, hogy Magyarország középkori feudális állam. Szerencséjére ahogy Kállay elolvasta ezt a beszédfogalmazványt, kétségbeejtő gyorsasággal levelet írt Horthynak (még március 8-án), amelyben lebeszélte az irtózatosan valótlan rádióbeszéd elmondásáról. A magyar feudalizmusnak nem éppen szellemes tagadását már csak Horthynak 1935 elején Massaryk csehszlovák köztársasági elnökhöz fogalmazott levele szellemessége múlja felül, amelyben őt vagy Benest párviadalra hívja ki s a fegyvernem megválasztását rájuk bizza. A levél megmaradt, mert úgy látszik, ennek elküldését is megakadályozta valaki. A TITKOS KABINET Eddig is köztudomású volt, hogy az első világháborút követő negyedszázadban Magyarországnak két kormánya volt: a látható és a láthatatlan. Gróf Bethlen István, gróf Károlyi Gyula, gróf Eszterházy Móric a titkos kormány állandó tagjai. Mellettük változó elemek, mint Kállay Miklós, Keresztes-Fischer Ferenc és mások. Egy titkos irat egy 1943 tavaszi tanácskozásukat örökíti meg. A titkos kormányból is kiemelkedik kettő: Bethlen István és Teleki Pál. Mindkettőnek több levelét közük: Honthyt „Kedves Miklós"-nak szólították s Horthy Telekit „Kedves Bot"-nak becézte. Kedves Miklóssal kezdi Inkáról 1926 szeptember 24-én írt levelét Bethlen István, amikor a frankhamisítási válság miatt közli lemondását a miniszterelnökségről, amelyet Horthy természetesen nem fogadott A NAGYBIRTOKVÉDELEM A negyedszázados rendszernek két vezérszólama van: a földkérdés és a zsidókérdés. És mert egyiket sem oldották meg a nyugalmi állapot szenvedélytelen légkörében, azért mindkettő robbanó elemnek bizonyult. A titkos iratoknak legalább negyede ekörül forog: maradjon-e nagybirtok? Horthy 1938 április 3-i rádióbeszédéről Kozma Miklós is azt jegyzi fel, hogy saját maga fogalmazta. Most mindenki olvashatja a fogalmazványt is. „Könnyű földosztást ígérni, de azon nem lehet változtatni, hogy Magyarország kilencmillió holdnyi szántóföldjéből nem juthat több fejenként egy-egy holdnál. Egy hold földből pedig nem lehet megélni!" „De ha a Holdtól kérhetnénk kölcsön annyit, hogy mindenkinek ezer holdat adhatnánk, akkor is éhen kellene pusztulnunk, mert akkor meg nem lenne, aki a földet megmunkálja. Különbség az emberek között foglalkozásban, tehetségben, vagyonban és életmódban mindig volt és lesz is! Enélkül megállana az élet." A következő évben újból morajlik a nagybirtok alatt a föld. Gróf Károlyi Gyula sajátkezűleg fogalmaz védőiratot s átadja gróf Somssich Lászlónak, az OMGE elnökének, aki ez 1939 január 24-én megküldi Horthynak. Tiltakozik az Imrédy által egy héttel korábban beterjesztett földreform-javaslat ellen. Pedig Imrédy évente csak százezer holdat akart szétosztani. Horthy erre három hét múlva Imrédyt eltávolította a kormány éléről. Helyébe gróf Teleki Pál lépett, mindhaláláig s a nagybirtok is maradt — mindhaláláig. Kállay 1943 február 26-i Horthyhoz írott le 3. oldal A DINASZTIKUS POLITIKA Horthy mindig ideges lett, mikor köztársaságról beszélt. Mezőtúron 1933-ban hősi emlékművet leplezett le, melyhez beszédét otthon előre sajátkezűleg megfogalmazta. Így: „Köztársaság Magyarország számára csak szerencsétlenséget hozna, mert sok volna az elnökjelölt és nagy és meleg minden elnökválasztásnál a küzdelem." Olvashatni sajátkezű fogalmazványát Bárdossyhoz, 1941 november 15-én a kormányzóhelyettes-választás ügyében. Ebbenis így ír: „A köztársasági forma a magyar nép lelkiségének nem felel meg és minden negyedik-ötödik évben a választási harcok felfordítanák az ország rendjét, így nem marad más megoldás, mint a kormányzói intézmény további fenntartása. Az utódlási kérdést azonban oly módon kell megoldani, hogy az a nemzeti élet felbomlását ne vonja maga után." (Vagyis ahogy a törvényjavaslat indokolásába bele is került: az Árpádok és az Anjouk nemzetségi után a Horthy-nemzetség ...) Kállay Miklós 1942 szeptember 1-én Horthy István kormányzóhelyettes halála után Horthynak a különböző lehetőségeket így variálja: Az alig kétéves „Kis István királlyá koronázását az ország széles rétegei örömmel fogadnák. A lelkes, derék, tisztességes, érzelmeik után induló emberek ezrei." De felsorolva az ezt ellenzőket is, s ezt mondja: „Ha mégis koronázni akarunk, a koronát csak főméltóságod fejére teheti az ország.