Hídfő, 1963 (16. évfolyam, 395-415. szám)

1963-02-25 / 395. szám

1963 február 25. HÍDFŐ A Hídfőben mindig azt olvassa, amit a többi lapok elhallgatnak Horthy Miklós titkos iratai Horthy Miklós kormányzó 1944 ok­tóber 16-án a királyi palotában őrzött titkos iratai egy részét megsemmisí­tette, másrészét otthagyta és az 1953- ban megjelent emlékiratait azon fel­tevésben írta meg, hogy írhat, amit akar, hisz titkos iratai a királyi pa­lotával együtt kiégtek, cáfolatok nem fognak előkerülni. De másként tör­tént. A királyi palotát megszálló né­met alakulatok még Budapest körül­­zárása előtt Németországba szállítot­ták a királyi palota iratait s 1945 májusában a Németországba benyo­mult szovjet csapatok egyike egy vasúti pályaudvar több vagonnyi ira­tával együtt zsákmányul ejtve, Moszk­vába szállította. A Szovjet Központi Levéltárban 1959-ig hevertek Horthy iratai s amikor felfedezték, megküld­ték a kilenc iratcsomót Budapestre, az Országos Levéltárnak. A titkos iratok egy részét Szinai Miklós és Szűcs László szokásos pártos jegy­zetekkel kísérve, de levéltárnoki gon­dossággal, közel három évi munkával sajtó alá rendezte is most a Kossuth Kiadó 534 oldalas könyvben adta ki. 25 ÉV TITKOS ADALÉKAI A nagy kötetben 1919 június 29-től 1944 július 17-ig 88 irat van kö­zölve, közöttük 21 facsimilében is. Az iratok közül fontosabbak: IV. Károly, Hindenburg, Ludendorff, Pilsudszky, Mussolini, Hitler levelei Horthyhoz, illetve Horthy levelei nevezettekhez. Sok koronatanácsi ülés titkos jegyző­könyvét hozzák nyilvánosságra. — Bethlen István, Teleki Pál, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Mik­lós levelei, emlékiratai a fontosabb politikai eseményeket mozgató erők­ről. Horthy feljegyzései Magyaror­szág katonapolitikai helyzetéről. Ber­­zeviczy Béla és Szombathelyi Ferenc vezérkari főnökök emlékiratai, fel­jegyzései a honvédségről stb. s stb. Egy rövid ismertetésbe nem lehet be­leszorítani 88 irat tartalmát. Ehelyett csak néhány kiemelkedő politikai ve­zérszólamhoz adunk szemelvényeket­ el és így október 15-én Bethlen új kormányt alakított. Teleki Pál is аз erdélyi bevonulás előtt, 1940 szep­tember 1-én jelenti be lemondását s maga helyett „Fischer Ferit" is ajánl­ja, aki ugyan nem népszerű, de „ve­lem mindenben egyetért". „Te jobban ismered az embereket, mint én és fogsz valakit találni." Természetesen Teleki is maradt. Utolsó drámai soraiban, 1941 április 3-án öngyilkosságát közli. Titkos ka­binet és két-három befolyásos barát mellett a parlament csak takaró.­­ Ezért a legbecsesebb titkos iratok kö­zött őrizte Horthy a Payr Hugótól 1938 október 31-én kapott levelet, amelyben ez a törpe machiavellista emigyen bölcselkedik: „A parlament­re nem a népnek, hanem a hatalmon levőknek van szüksége. Mert a par­lament a legbiztosabb levezető csa­tornája a tömegindulatoknak. Ha nagy a feszültség, egy kormányvál­tozás; ha még nagyobb: egy új vá­lasztás mindig enyhíti a helyzetet és egy időre új etapot, nyugalmi álla­potot teremt. Ha nincs meg, akkor a feszültség a hatalmon levők alatt rob­ban s nyomában jár a forradalom." „Egy pillanatig sem áltatom magam: a nyilasveszedelem az ajtó előtt van le­velét is közli a kötet. Ebben Kállay a törpebirtoknak kisbirtokokká kiegé­szítését javasolja, de Kállay földosz­tási mértékét is lefaragja Horthy. — Miért? Mert Károlyi Gyula is be­nyújtott egy emlékiratot, melyben hat pontban védi a nagybirtokot s a földreformot a háború utánra halaszt­ja. Úgy is lett. De kissé másként, mint álmodták. Horthy a teljes össze­omlás előestéjén, 1944 március 15-re rádióbeszédet fogalmaz (sajátkezűleg, tintával írta), amelyben ezek állanak: „Feudalizmus Magyarországon soha­sem volt! Itt nincs feudalizmus! Itt nem feudális uralom van, hanem tisz­tesség!" A rádióbeszéd a Nyugatnak volt hangszerelve, mert a magyar­­ellenes propagandának vezérszólama az volt, hogy Magyarország közép­kori feudális állam. Szerencséjére ahogy Kállay elolvasta ezt a beszéd­­fogalmazványt, kétségbeejtő gyorsa­sággal levelet írt Horthynak (még március 8-án), amelyben lebeszélte az irtózatosan valótlan rádióbeszéd el­mondásáról. A magyar feudalizmus­nak nem éppen szellemes tagadását már csak Horthynak 1935 elején Mas­­saryk csehszlovák köztársasági elnök­höz fogalmazott levele szellemessége múlja felül, amelyben őt vagy Benest párviadalra hívja ki s a fegyvernem megválasztását rájuk bizza. A levél megmaradt, mert úgy látszik, ennek elküldését is megakadályozta valaki. A TITKOS KABINET Eddig is köztudomású volt, hogy az első világháborút követő negyed­században Magyarországnak két kor­mánya volt: a látható és a láthatat­lan. Gróf Bethlen István, gróf Károlyi Gyula, gróf Eszterházy Móric a tit­kos kormány állandó tagjai. Mellet­tük változó elemek, mint Kállay Mik­lós, Keresztes-Fis­cher Ferenc és má­sok. Egy titkos irat egy 1943 tavaszi tanácskozásukat örökíti meg. A titkos kormányból is kiemelkedik kettő: Bethlen István és Teleki Pál. Mind­kettőnek több levelét közük: Honthyt „Kedves Miklós"-nak szólították s Horthy Telekit „Kedves Bot"-nak becézte. Kedves Miklóssal kezdi In­káról 1926 szeptember 24-én írt leve­lét Bethlen István, amikor a frank­hamisítási válság miatt közli lemon­dását a miniszterelnökségről, amelyet Horthy természetesen nem fogadott A NAGYBIRTOKVÉDELEM A negyedszázados rendszernek két vezérszólama van: a földkérdés és a zsidókérdés. És mert egyiket sem ol­dották meg a nyugalmi állapot szen­­vedélytelen légkörében, azért mind­kettő robbanó elemnek bizonyult. A titkos iratoknak legalább negyede ekörül forog: maradjon-e nagybirtok? Horthy 1938 április 3-i rádióbeszédé­ről Kozma Miklós is azt jegyzi fel, hogy saját maga fogalmazta. Most mindenki olvashatja a fogalmazványt is. „Könnyű földosztást ígérni, de azon nem lehet változtatni, hogy Ma­gyarország kilencmillió holdnyi szántó­földjéből nem juthat több fejenként egy-egy holdnál. Egy hold földből pedig nem lehet megélni!" „De ha a Holdtól kérhetnénk kölcsön annyit, hogy mindenkinek ezer holdat adhat­nánk, akkor is éhen kellene pusztul­nunk, mert akkor meg nem lenne, aki a földet megmunkálja. Különbség az emberek között foglalkozásban, tehet­ségben, vagyonban és életmódban mindig volt és lesz is! Enélkül meg­­állana az élet." A következő évben újból morajlik a nagybirtok alatt a föld. Gróf Ká­rolyi Gyula sajátkezűleg fogalmaz vé­­dőiratot s átadja gróf Somssich Lász­lónak, az OMGE elnökének, aki ez 1939 január 24-én megküldi Horthy­­nak. Tiltakozik az Imrédy által egy héttel korábban beterjesztett földre­form-javaslat ellen. Pedig Imrédy évente csak százezer holdat akart szétosztani. Horthy erre három hét múlva Imrédyt eltávolította a kor­mány éléről. Helyébe gróf Teleki Pál lépett, mindhaláláig s a nagybirtok is maradt — mindhaláláig. Kállay 1943 február 26-i Horthyhoz írott le­ 3. oldal A DINASZTIKUS POLITIKA Horthy mindig ideges lett, mikor köztársaságról beszélt. Mezőtúron 1933-ban hősi emlékművet leplezett le, melyhez beszédét otthon előre sa­játkezűleg megfogalmazta. Így: „Köz­társaság Magyarország számára csak szerencsétlenséget hozna, mert sok volna az elnökjelölt és nagy és meleg minden elnökválasztásnál a küzde­lem." Olvashatni sajátkezű fogalmazvá­nyát Bárdossyhoz, 1941 november 15-én a kormányzóhelyettes-választás ügyében. Ebben­­is így ír: „A köztár­sasági forma a magyar nép lelkiségé­nek nem felel meg és minden negye­dik-ötödik évben a választási harcok felfordítanák az ország rendjét, így nem marad más megoldás, mint a kor­mányzói intézmény további fenntar­tása. Az utódlási kérdést azonban oly módon kell megoldani, hogy az a nemzeti élet felbomlását ne von­ja maga után." (Vagyis ahogy a tör­vényjavaslat indokolásába bele is ke­rült: az Árpádok és az Anjouk nem­zetségi után a Horthy-nemzetség ...) Kállay Miklós 1942 szeptember 1-én Horthy István kormányzóhelyettes halála után Horthynak a különböző lehetőségeket így variálja: Az alig kétéves „Kis István királlyá koroná­zását az ország széles rétegei öröm­mel fogadnák. A lelkes, derék, tisztes­séges, érzelmeik után induló emberek ezrei." De felsorolva az ezt ellenző­ket is, s ezt mondja: „Ha mégis koro­názni akarunk, a koronát csak fő­­méltóságod fejére teheti az ország.

Next