Hídfő, 1968 (21. évfolyam, 512-535. szám)
1968-04-25 / 519. szám
2. oldal — a polgárság ismert közömbössége, tunyasága, kényelemszeretete. Mennyire igaz a francia állambölcselő Talleyrand ismert mondása: „A demokrácia csak a politikailag műveltek államformája lehet.” 3. Érdemes egy pillanatra eltűnődni azon, hogy voltaképpen mi a programja a húsvéti forradalmasdi megtestesítőjének, — az egyetemi tanulmányait még be sem fejezett Dutschkénak? Miből tevődik össze a „Dutschkeizmus” ? Van benne valóban új és forradalmi, — valami a szebb jövő ígéretéből ? E kérdés jogos, mert ő, és a magukat nyíltan „kommunardoknak” nevező szépszámú társai egy éve nyíltan, sőt kihívólag hangoztatják a következőket: A mai társadalmi rendszer rossz, a népképviseleti parlamentarizmus rosszabb, a gazdasági rendszer a legrosszabb é s mindezek helyébe ők egy jobbat tudnak és akarnak. Mindenesetre érdekes, hogy amikor az „új” és „jobb” érdekében tüntetnek, sarló-kalapácsos vörös zászlók alatt hömpölyögnek a városok körútjain, Marx, Lenin és Rosa Luxemburg életnagyságú képeit viszik és éneklik a lazító Internationálét. Az csak elég színvallás volt, amikor Nagypénteken egy tüntető csoport benyomult Frankfurtban a Dómba, megzavartva az ájtatosságot és rázendített az Internationáléra, egy plakátvivő tábláján pedig e három szó ékeskedett: „JÉZUS, KING, DUTSCHKE.” A szociológus csak így minősítheti azt, ami Dutschke programmja: bizarr keveréke a marxismusnak, leninizmusnak, trockijizmusnak, maoizmusnak, — az angolstílű gammlerizmusnak és az amerikai stílű hyppizmusnak, — mindez pedig áltudományosan úgy indokolva, ahogy teszi ezt ennek az egyetemista német baloldali ifjúságnak tanítómestere, a háború előtt USA-ba emigrált baloldali Marcuse professzor, — e világmentő „intellektüel”, szobatudós, forradalmár és hasonló — roszszak ... Ha egy szemernyi tanulságot kívánunk meríteni mind a fentiekből, — a sok ellentmondásból és még több képtelenségből — jobb híjján W. Churchillnál kell kikötnünk, aki így definiálta Emlékirataiban a politikai demokráciát: „Bizonyos az, hogy a demokrácia egy rossz államforma, ám felbecsülhetetlen előnye mégis abban rejlik, hogy az összes többi lehetséges államformák még nála is rosszabbak!” Milyen jó, hogy a kulturált Európa nagyobb fele hűségesen kitart ennél a „rossz demokráciánál” ... ■ Szinci A magyar fiatalok nagyszerű sikerei, a nyugati világ szellemi életében jelentős előretörésük mellett, — sajnos — ott vannak a tragikus magyar áldozatok is. Sárossy István, a Columbus egyetem húszéves magyar egyetemi hallgatója, Vietnámban hősi halált halt. Amerikában temetési beszédét Molnár Lajos szabadságharcos, a Hungarista Szabadság Mozgalom és a KKM. képviseletében szívbéli igazsággal mondotta: Európában született, Ázsiában harcolt és Amerikáért halt meg! Kátay Mihály, az USA-ban élő kiváló magyar szobrászművész bronzplakettet készített az 56-os magyar szabadságharc emlékezetére. A Korvin-köz volt magyar főparancsnoka, Pongrátz Gergely, a spanyol előkelőségek jelenlétében ünnepélyes keretek között helyezte el a magyar szabadságharcosok plakettjét. Beszédet mondott az ünnepségen Carvajal vezérőrnagy, aki maga is részt vett az Alcazar védelmében, amely az európai antibolsevista történelemnek épp oly szimbolikus harci cselekménye volt, mint a második világháború végén Budapest védelme. A német katonák sírjait világszerte kutató ,Kriegsgräberfürsorge alapjában megható és szívdobogtató történetet olvasunk arról, hogy a szovjet-oroszok által elnyomott magyarság még mindig milyen szeretettel emlékezik meg azokról a német katonákról, akik Magyarország cserepek védelmében 84.000-ren haltak hősi halált. Hans Ehlers braunschweigi evangélikus lelkész valahogy arról értesült, hogy Magyarországon a Gallyatetőn, közvetlen a szálló közelében van öt-hat német katonasír s azok egyikében nyugszik az ő fia. Elmenni a „kommunista” Magyarországra. A nyugatnémet imperialistát a Mátravidék magyar népének meleg szeretete és segítőkészsége fogadta, addig, amíg megtalálta a sírt, melyben valóban az ő fia nyugszik. Az ottani magyarok közül senki sem tudta, hogy melyik lehet a katonasírok között az a sírhely, amelyben Hans Ehlers lelkész fia nyugszik. Mikor azonban minden kétséget kizárólag az apa jelenlétében sikerült identifikálni a sírt, akkor a gallyatetői szálloda pincéjéből felhoztak egy sírkeresztet, amelyen a lelkész katonafiának neve állt. Már régen elő volt készítve, de az ottani magyarok várták, hogy egyszeresak megérkezik valaki és a maga fiának ismeri el a hősi halált halt német katonát. A német lelkész nemcsak fia emlékéért imádkozott a feldíszített katonasír előtt, hanem azokért a magyarokért is, akik ilyen gyönyörű példáját mutatták meg a hűségnek és emberszeretetnek. Indiában minden évben megrendezik a nemzetközi gyermekrajz-pályázatot. A múlt év végén százezer rajz érkezett be a világ minden tájáról. Most hirdették ki az eredményt: nyolcvannégy ország százezer pályázója közül az elsők elsője Rácz Rózsa, egy tizenötéves keceli magyar kislány lett. Majdnem fantasztikusan hangzik, hogy százezer pályázó közül kitüntetett 9 gyerek közül négy magyar, sőt még hozzá keceli is. A fődíjat Rácz Rózsa mellett díjat nyertek Szabó Erzsi, Dudás Mária és Szabó Ágnes. A csoda azáltal fejthető meg, hogy a kislányok rajztanárnője Baloghné, Boross Ilona, maga is neves festőművésznő Magyarországon. Hiába no! „Egyetlen nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak!” müncheni Vörös Kereszt-kórház egyik szobájában. Az orvosok nem merik megoperálni, mert gyenge a szív, amit hosszú éveken át krőzusként szórt szét hívei és olvasói között. Ha meggyógyul, pihenni kellene. A Hídfőt megcsináljuk mi, akik éveken át együtt dolgoztunk vele. De neki pihenni kell, hiszen évek óta nem volt nyugodt napja és talán már azt sem tudja, hogy mi az a polgári értelemben vett nyári vagy téli két-három hetes nyaralás vagy üdülés. De a nyaraláshoz pénz kell, ha nem is sok, de valami és ezen csak a Hídfő családja tud segíteni. Eddig nem kértünk soha semmit az olvasóktól. Sem a Hídfő, sem annak kiadója, se Marschalkó Lajos, sem én. Talán szokatlan, de most kérek, hogy megmentsük azt az embert, aki évtizedeken át hűséggel és odaadással szolgálta azt az eszmét és gondolatot, amit annak idején odahaza egy boldogabb és szabadabb Magyarország végett a zászlójára írt. És még egyet. Pár nap előtt, kórházba szállítása után levelet kaptam tőle, melyben arra kér, hogy betegségéről sort se írjak a Hídfőben. De úgy érzem, ezeket a sorokat meg kellett írnom, mert hiszem, hogy nemcsak írók és olvasók , hanem valóban közös hajóban ülő nagy család vagyunk. * Marschalkó Lajos gyógyítási költségeihez való juttatásokat kérem az alábbi bankszámlára küldeni: Saarländische Kreditbank, Saarbrücken, — Ungarischer Pressedienst. Konto 0273102. HÍDFŐ BŰNVÁDI ELJÁRÁS INDUL „FEKETE FÜZET“ SZERZŐI ÉS TERJESZTŐI ELLEN Tollas Tibor a „fekete füzet” miatt a beérkezett bizonyítékok alapján pert indított Dr. Benkő Zoltán ellen a terjesztés letiltására és az okozott károk megtérítésére. Ezzel egyidejűleg a német sajtótörvénybe ütköző bűncselekmények alapos gyanújával, ügyvédje útján a bűnvádi eljárás megindítását kérte a füzet szerzői és terjesztői ellen. Tollas Tibor egyébként az ellene Budapestről indított hasonló támadásokat és rágalmakat a Nemzetőr 1965. novemberi számának 12. oldalán eskü alatti nyilatkozatokban cáfolta meg. 1968 április 25