Hídfő, 1974 (27. évfolyam, 656-679. szám)
1974-11-01 / 676-677. szám
( Emlékezés október 23-ra A Vorarlbergi Magyarok Egyesülete október 23-án tartotta összejövetelét „Emlékezés október 23-ra“ címmel. Tuzson Tibor elnöki bevezetője után Nagyné Jóba Joli szavalta el Tollas Tibor ítélet előtt című versét. Az ünnepi megemlékezést Kabdebó János tartotta. Beszéde végén megemlékezett az emigrációban felnövő magyar fiatalokról és ezzel kapcsolatban a burg kastli gimnázium áldásos munkásságáról. Az Egyesület az ünnepély céljára befolyt összeget a burg kastli gimnáziumnak ajánlotta fel. Magyar ünnep a franciaországi Mulhouseban 1974 október 19-én Mulhouseban a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség európai elnöksége megtartotta megemlékezését. Megjelentek a párizsi, svájci, belgiumi szervezetek megbízottai. Igen értékes előadást tartott a népesedési ügyről Turay László párizsi mérnök, Láng Lajos svájci megbízott a világpolitika jövendőbeli alakulását világította meg igen figyelemreméltó és eredeti meglátásokkal. Dr. Gálfi Géza európai elnök felajánlotta lemondását, hivatkozva arra, hogy ezen tisztséget már 8 éve viseli, de ezt egyhangúan elutasították, eddigi érdemei jegyzőkönyvi dícséretét határozták el, így továbbra is viseli ezen tisztségét. ~ Házasság *— örömmel közöljük az egész világra kiterjedő Hidfő közösségével, hogy Mózsi Ferenc, az ismert nevű fiatal költő és Fabó Erika az USA- ban, Renoban, házasságot kötöttek. A fiatalasszony Fabó László, a Hídfő amerikai kiadójának leánya és így az előbb említett házasság minden Hídfő olvasót örömmel tölt el. A frigyhez a Hídfő szerkesztősége is kissé hozzájárult. Ugyanis, amikor a Belgiumban élő Mózsi Ferenc közölte velünk, hogy Amerikába szeretne kivándorolni, akkor őt a San Franciscóban élő, ottani kiadóhivatalunk vezetőjéhez, Fabó Lászlóhoz ajánlottuk be. A többi már ismeretes. Szívből gratulálunk. Szitnyai Zoltán nyilatkozata Valóban a Felvidék egyik legszebb városában, Selmecbányán születtem, de nem 1894 május 27-én, mint az így rendeltetett regényem ismertetése állítja a Hidfő szeptemberi számában, hanem 1893 május 27-én, miként keresztlevelem és egyéb okmányaim bizonyítják. Tehát sajnos nem „pontosan nyolcvan éves“ vagyok, hanem nyolcvankettedik évemet taposom. Készséggel közöljük Szitnyai Zoltán nyilatkozatát azzal a megjegyzéssel, hogy születési adatait a budapesti Akadémiai Kiadó kiadásában megjelent Magyar Irodalmi Lexikonból vettük. Fáy Ferenc: Ma reggel hatkor, felcsattant az óra cintányéros, rézkürtös indulója ... Éppúgy,, mint régen, egy-egy szombat este a boldogság az Ipartestületbe’: hol az „Önkéntes Tűzoltóság“ nyála szortyant az öblös, böffenő csodákba, és virsli főtt és nótáztak a hársak s az emberek a nyárban vacsoráztak. Dobbant a dob és recsegtek a kürtök ... Ungvári úr a „Jóskám“-ért üvöltött, s szegény „Jóskám“, ahogy csak bírta lába libbent egy valcer nyúlós dallamára. Habzott a sör és légy dalolt a habban, a Maczek borbély a szocikról mesélt, önkéntesen és tűzoltósisakban. Hátul, a döngölt „táncparkett“ porában, lányok repültek pezsgő, nyári lázban. Bimbós kis mellük, mint virág a fényben, kinyílt a lengő árnyak tenyerében. S búgott a dal és úgy ringatta őket, akár a föld a fel-nem ébredőket. Megnyúlt az arcuk, mély seb lett a szájuk s kén lánggal égett átizzadt ruhájuk. ... Aztán csak ültek, pilledt, gyenge testtel, MOLYRÁGTA GOBELI és virslit ettek óriás sóspereccel. Egy asztalnál — becsúszóra és hozamra — repült a rosseb, pattogott a kontra ... a hentes játszott snapszlit ott a pékkel s Lázár úrral, az asztalossegédte ... s böffent a kürt és csattogott a kártya ... Lázárné állt a kibic-éjszakába’ és sírt szegény és nézte, hogy a gondja hogy’ szárad fenn, a széljárt csillagokba. Valaki hányt... boldog lány sikoltott... S mi kölykök kint a kerítés mögött, míg ittuk ezt a sok-sok csoda-dolgot, Tóth Miskát néztük, ahogy köpködött s röhögve lestük, hogy’zottyan le nyála a mindig részeg jegyző asztalára; ki megfeneklett itt, a sárga porban, hol a szobákban bágyadt almaszag s a szavak mélyén álmos nyugalom van; és sír a szél... s így hajnaltájt, ha már csak kék árnyak járnak, lent a kert alatt teli torokkal nótáznak a hársak s szegények álmát riasztja a Nap ... (A szerző Áradás c. könyvéből) H T D F HALOTTAINK nagyszombati Xhiringer Viláms a volt m. kir. gödöllői koronauradalom igazgatója, a magyar lótenyésztés hírneves szakembere, számos érdemrend tulajdonosa Magyarországra való utazása közben Bajorországban visszaadta lelkét Teremtőjének. Utolsó kívánsága szerint hamvait hazaszállították Magyarországra és a rákospalotai temetőben helyezték örök nyugalomra. vitéz kőszegi Megay László volt m. kir. csendőrörnagy életének 74., házasságának 43. évében Clevelandban elhunyt. Kiterjedt rokonsága gyászolja: csetneki Pazar István A csetneki Pazar-család megtört szívvel tudatja, hogy a gondos férj, testvér, fivér és barát, csetneki Pazar István hosszas és nehéz betegség után az Egyesült Államokban levő Painevilleben visszaadta lelkét Teremtőjének. Pazar István halála külön fájdalmat okozott lapunknak is, amennyiben régi és hűséges olvasónkat vesztettük el személyében. Béke poraira. Dr. Krancz Raymund a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselője 73 éves korában elhunyt. 1938 elején kapcsolódott be a magyar nemzeti szocialista mozgalomba és az 1939. évi választásokon mint a lajstromos lista második helyezettje szerzett mandátumot. Az emigrációban teljesen visszavonult a politikától és orvosi hivatásából élt. Nyugodjék békében! ! ! ! 1974 november hó