Hídfő, 1975 (28. évfolyam, 680-703. szám)

1975-12-01 / 702-703. szám

14. oldal Szitnyai Zoltán: Az 5-ös számú őrház (Regény, Duna kiadása) Szerencsés ötlet volt az Írótól és kiadótól, hogy Szitnyai Zoltánnak ezt a remekbe szabott kisregényét az emigráció számára is megjelen­tette. A könyv a több évtizedes kényszerpihenő után sem vesztett semmit frissességéből és irodalmi értékéből. Klasszikus regény marad, bámulatosan fordulatos mesével, megrázó lélektani jelenetekkel és stílusának lángoló színeivel. A ma annyira fair bűnügyi regények el­bújhatnak Szitnyai Zoltán kisregé­nyének izgalma, feszültsége és meg­nyugtató megoldása mögött. N. Z. ❖ Arnold Toynbee angol történész és író ez év októ­ber 22-én 86 éves korában meg­halt. A világ nagytekintélyű tu­dóst, termékeny írót és kiváló dip­lomatát, mi magyarok pedig igaz barátot vesztettünk el vele. Nagyszámú művei a 34 évig írt „A Study of History“ 12 kötetes munkája a legismertebb. Ebben a hatalmas tanulmányban aprólékos figyelemmel vizsgálja az egyes ci­vilizációk keletkezését, kialakulását, valamint hanyatlását a világtörté­nelemben és arra a következtetésre jut, hogy egy-egy civilizáció meg­maradását, vagy bukását az erköl­csi és vallási tanítások elfogadása, vagy megtagadása és nem pedig a fizikai, vagy a környezeti erők, ha­tások idézik elő! Szerinte az emberiség történeté­nek 26 civilizációjából egyedül egy, a nyugati, latin kereszténység (We­stern Latin Christendom) az, ame­lyik folyamatosan életben maradt, de a jelek szerint már ez is ha­nyatlóban van. Sokan kritizálták, önkényesnek mondták megállapításait és meg­gyanúsították, hogy művében fon­tos tényeket agyonhallgatott, de legnagyobb bűnéül mégis azt rót­ták fel neki, hogy a vallásokról azt állította, hogy azoknak újjáteremtő (regeneráló) erejük van. Ennek ellenére a tudományos vi­lágban általános és nagy elismerés­ben részesült azért a történelmi megállapításért, amelyben — ellen­tétben a német Spenglerrel — ki­hangsúlyozta, hogy a kultúrák ki­alakulásában és fennmaradásában a vallási (szellemi és lelki) tényezők­nek nagyobb szerepe van, mint az egyéb körülményeknek. Hatalmas munkájának főtézise, amelyben a nagy emberi kultúrák kialakulását nem az egyes népek­nek, nemzeteknek, hanem a vallá­soknak (nemzeti vallásoknak) tulaj­donítja, egyre több követőre talál és — valljuk be őszintén — a mai kultúra hanyatlása is erre enged következtetni. Tonybee mint az angol külügy­minisztérium beosztottja vett részt az első világháború utáni párizsi béketárgyalásokon 1919-ben. A tö­rök békeszerződés előkészítésével bízták meg, de kikérték tanácsot a magyar problémákkal kapcsolat­ban is. Az ő érdeme, hogy Konstantiná­poly és a Boszporusz megmaradt a törököknek (Törökország európai részét, Konstantinápolyt és a Bosz­on is „guberálok“. Úgy érzem ez a legtalálóbb kifejezés, ha az em­ber szemétdombokon gyűjtöget. Min­denki látott már görnyedt embe­reket, akik a városok szemétdomb­jait túrják, mint aranyásók a he­gyek köveit, folyók homokját. Gyak­ran nagyon sok értékes kidobott tárgy akad, melyeket a gondatlan tulajdonos szórt ki a sok limlom­mal együtt. Ezeket a gyűjtögető­­ket, mindent átfogó, közös névvel hívják „guberálóknak“. Én a modern guberánsok közé tartozom, kik a naponta megjelenő újságokban, magazinokban, rádiók és televíziók híradásában közölt hí­­recskék, előadások között kapirgá­­lok és kiválasztom mindazt, amit kötelességemnek tartok a még jó­zan gondolkodású olvasótábor tudo­mására hozni. íme, pár apróság: Az egyik Európában lévő ameri­kai követségen éppen fogadásra ké­szültek, amikor a nagykövet és fe­lesége — mindketten jónéhány po­hár után — veszekedni kezdtek. A harcias nagykövetné, mielőtt a ven­dégek megérkeztek, nagy kést ka­pott fel az asztalról és vállon szúrta a nagykövetet. Mindketten végülis Amerikában kötöttek ki,­­ a Be­­thesda katonai kórházban. Amikor először hozta munkatár­sait zavarba az az amerikai diplo­mata, aki egy magasrangú külföldi államfő felesége fenekét csipkedte, még csak elkerülték az ügyet. De amikor másodszor inzultált egy még magasabb rangú személyiséget, egy miniszterelnököt, akkor pakolnia kellett. Mások, mint egy nagykövet fele­sége, arról voltak híresek, hogy túl­ságosan közönségesen kiabáltak ház­tartási alkalmazottaikkal. Egy kö­­vetségi dolgozó gyakran eltűnt hosz­­szabb időre s mint kiderült, a nagy alkoholos tivornyák után egy nyil­vánosház tulajdonosnője szokta ki­gyógyítani. Az amerikai Belügyminisztérium egy magasrangú munkatársa sze­rint az alkoholizmus az amerikai követségeken jóval jelentősebb, mint a nemzeti átlag. (Úgy becsülik, poroszt már akkor meg akarta sze­rezni a kommunista Oroszország­ és Miskolc magyarnak. Sajnos, a színmagyar Csallóközt már nem tudta megmenteni. Ebben egy má­sik angol, a magyargyűlölő Harold Nicolson szava döntött. Ha ő és nem Nicolson lett volna a trianoni békeszerződés előkészíté­sének angol megbízottja, akkor a magyar határok nem ott lennének, ahol ma vannak ... Emlékét őrizzük meg mi is ke­gyelettel! Fábián József hogy 10 millió a 220 millió ameri­kai közül alkoholista.) A cikk írója még hosszasan ma­gyarázza fenti esetek indítékát, az alkoholizmus miértjét. Egy másik újság folyó hó 24-i számában különös gyilkossági hírt közöl Nyugat-Németországból. A helyszín Geldern, hol két iskolás­leány megfojtott egy hét éves kis­fiút mert látni akarták, hogy mi­lyen is a gyilkosság, valamint a be­következő kényszerű halál. Az egyik leány 13, míg a másik 14 éves volt. Mikor a rendőrség letartóztatta őket, elmondották, hogy már hóna­pokkal előbb készültek a gyilkos­ságra, meg akartak ölni valakit, mert kiváncsiak voltak arra, mi­ként viselkedik valaki a halál pil­lanatában. Alvilági filmekből vették az ötletet. A két leány korcsolyázni ment, útközben találkoztak, a hazafelé­tartó Michael Gruennal és felcsal­ták az egyik leány otthonának pad­lásszobájába. Kézzel fojtották meg áldozatukat, majd takaróba csavar­ták és az ágy alatt rejtették el. Kihallgatásuk alkalmával kezdet­ben tagadtak, de később bevallot­ták tettüket. Egyiket sem állították bíróság elé, hanem javítóintézetbe kerültek. ❖ A new yorki rendőrség kutat egy 8 milliméteres, pornográf film után, melyben a fiatal színéssznőt szadis­ta-mazochista jelenetek után meg­gyilkolták. Az egyik rendőr tiszt­viselő megjegyzi, hogy sokan van­nak akik ilyen film vettéséért 200 dollárt is fizetnek. A filmet való­színűleg Argentínában csinálták. A filmen a lány és több férfi szere­pel és az egyik sex jelenet közben a partner kést ragad, többször a leányba szúr. Látni lehet, amint a leány meghal és a film azzal vég­ződik, hogy a lány testét feldara­bolják. Az egyik hollywoodi ripor­ter megerősíti a film létezését, sőt elárulta, hogy a producerek egy má­sik hasonló film elkészítését terve­zik. Halmi Dezső Guberáns Csu­mMi ♦ HÍDFŐ 1975 december hó

Next