Hídfő, 1975 (28. évfolyam, 680-703. szám)

1975-05-01 / 688-689. szám

1975 május hó HÍDFŐ Furcsaságok és kommunista ellentmondások a „felszabadulás“ óta Magyarország fokozatos szovjeti­­zálódásának mozzanatait és furcsa­ságait azokból a száraz közlemé­nyekből is szemmel tarthatják, me­lyek a hivatalos lapban, illetve a Magyar Közlöny hasábjain jelentek meg a múltban — vagy jelennek meg a jövőben. Ezekből a száraz de sokat mondó közleményekből szedtem össze egy kis „bokrétára“ valót, mely „bok­rétában“ olyan „virágok“ is akad­nak, melyeknek átható illatát Kádár János sem felejtheti el egykönnyen. Ezen „illatok“ bizonyára időnként ismét megjelennek Kádár János „orra alatt“, és különösképpen ak­kor, ha éjjel, vagy magányos órái­ban jutnak eszébe kommunista mun­­­­kásmozgalmi múltjának fájdalmas­nak tűnő emlékei. Nézzünk csak hát egy kissé vissza és tekintsük meg a Magyar Közlöny elsárgult példá­nyait. 191­9. január 28. A magyar „de­mokratikus“ rendőrség újjáépítése és újjászervezése érdekében kifejtett tevékenységnek elismeréseképpen Kádár János és Rajk László az 1848—1948 jubileumi diszérem első fokozatával lettek kitüntetve — mi­vel tulajdonképpen mindketten elő­segítették, hogy a demokratikus rendőrség politikai osztályát az MGB, illetve a Szovjet Állambizton­sági Minisztérium illetékesei köz­vetve irányítsák. 19­­9. április 30: Péter Gábor rend­­őraltábornagyot és közismert rend­őr tiszttársait a Magyar Köztársa­sági Érdemrenddel tüntették ki — a Mindszenti ügy leleplezése alkal­mából. 19­­9. augusztus 2: Rudolf Slan­­skit, Zdenek Fierlingert és a cseh­szlovák kommunista párt többi ve­zető kádereit szintén kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrenddel, persze nem tudván még akkor azt, hogy az egész társaságot a Titoista- imperialista államellenes összeeskü­vés és kémkedés ügyében — két esztendővel később — kivégzik. 191­9. augusztus 18-án jelent meg utoljára a Kossuth címer a Ma­gyar Közlöny első oldalának fejlé­cén — melyet a sematikusan terve­zett, szovjet mintájú vörös csillagos címet váltott fel, szimbolizálván az 1848-as nemzeti függetlenségi szel­lemnek felszámolását. 191­9. október 15. Péter Gábor ál­lamvédelmi altábornagyot és több közismert ÁVH tiszttársait ismét magas állami kitüntetésben részesí­tették — hajdani elvtársainak, illet­ve Rajk László és társainak valla­tása, illetve a Rajk ügy „felderíté­se“ alkalmából. 191­9. december 28. Kádár Jánost nevezték ki az Államvédelmi Ható­ság „felügyelőjévé“, míg Péter Gá­bor államvédelmi altábornagy az ÁVH vezetésével lett megbízva a 11223/1949. ME­­I/A ÁVH szervezési törvény alapján. Ekkor Kádár még nem sejtette azt, hogy —­ elvtársa — Péter Gábor őt is „kezelni“ fog­ja a „Titóizmusnak“ nevezett eret­nekség ügyében. Az 1949/393. számú rendelettel hozták létre az Állami Ellenőrző Központnak intézményét, melynek feladata a bizalmas információk gyűjtése és kivizsgálása. Az Álla­mi Ellenőrző Központ a fejlődő kom­munista diktatúra és rendőrállam egyik jól álcázott besúgó intézmé­nye lett , és mely módosított for­mában, a megfelelő viszonyokhoz és körülményekhez alkalmazkodva ma is működik. Tömegesen jelentek meg 1949/50- ben azon ügyvédek/jogászok nevei, akiknek gyakorló engedélyét végle­gesen felfüggesztették, a felfüggesz­tett ügyvédek és jogászok listáján többször szerepelt Riesz Istvánnak aláírása is , akit később az ÁVH emberei halálra vertek. 1950. április 1­. Kádár János bel­ügyminisztert együtt tüntettek ki elvtársaival, Péter Gábor államvé­delmi altábornaggyal és Farkas Vla­dimir államvédelmi alezredessel, akik a Magyar Érdemrend első, második és harmadik fokozatait kapták meg. Nem sokkal később, Farkas Vladimír olyan drasztikus vallatási eszközö­ket alkalmazott hajdani elvtársa, Kádár Jánosnak megtörésére, me­lyek még a szovjet vallatási „nor­mákat“ is felülmúlták. 1950-ben jelentek meg azok a jól álcázott rendeletek, melyekkel meg­erősíteni kívánták a proletár illet­ve szovjet­ diktatúra technikáinak országos alkalmazását. Ezek közé tartoztak, többek között a követke­­zőek: A 34/1950. számú rendelet a közületi vállatok munkafegyelméről; a 159/1950. számú rendelet a köz­­szolgálati alkalmazottaknak munka­fegyelméről; a 2600/1950. számú rendelet a dicső Sztahanovista cím elnyeréséről; a 13400/1950. számú rendelet az ügyvédek/jogászok poli­tikai hű­ségesküjéről; a 7269/1950. számú rendelet az „újszerű tudomá­nyos fokozatról", azaz a szovjet­mintájú „kandidátusi tudományos minősítésről“ — és melynek máso­dik paragrafusa a „néphez“ illetve a fennálló szovjet­ típusú politikai rendszerhez való hűségi elkötelezett­séget kívánja meg a fokozat vise­lőjétől. Az 56-os forradalom alatt megjelent 1956/25. számú, és a 6/1956. számú rendeletek az üzemekben felállított vagy felállítandó munkástanácsok, és a különböző intézményekben ope­ráló forradalmi bizottságok szüksé­gességéről és engedélyezéséről szól­tak, és melyeknek tagjait a későb­biek folyamán ■—­ „ ellenforradalmi­­sággal“ vádolva — bíróság elé ál­lítottak (valószínűleg a Magyar­­országon működő szovjet belbizton­sági szerveknek utasítására). Ez előzőekben említett rendeletek alá­írója, Kádár János volt. Romhányi Ferenc London ---------------~-----------­ Ez már igen ... AZ ALABAMAI ÁLLAMI fegy­intézet „lakói” futóversenyre hív­ták ki őreiket. Tízezer méteres tá­von mérték össze erejüket a bör­tönőrök és a fegyencek. Az egyik rab különösen kitűnő teljesítményt nyújtott, már az első ezer méteren hatalmas előnyre tett szert, ame­lyet senki sem tudott behozni. Tud­niillik felrúgva a versenyszabályo­kat elhagyta a kijelölt pályát és végképp megszökött. Azóta sem ta­lálják. 11. old­. Még ezt is kibírja Wagner Richard Az izraelis filharmonikus zenekar nemrégiben programba vette Wag­ner Richard négy művének bemuta­tását. A hangversenyt azonban vég­leg el kellett halasztani, mert bizo­nyos israeli körök botránnyal fenye­getőztek abban az esetben, ha a hangversenyt megtartanák. Wagner még mindig persona non grata Is­­raelban, melynek fő oka, hogy an­nak idején bizonyos pénzügyi okok miatt összekülönbözött Mendelsohn Bartholdyval, bizonyos konzertpén­­zek miatt. Az utóbbi ugyanis nem tartotta be az előzetes megállapo­dásban kikötött honorárium kifize­tését, ami ellen Wagner nemcsak szóban hanem írásban is tiltakozott. S mivelhogy ez így történt, azért Wagner nevét beírták az antiszemi­ták könyvébe. No de a Lohengrin és egyéb remekművek zeneszerzője majd csak kibírja ezt is.­ ­-----------------------------------------­ KERESÜNK valódi vagy átképzett • SZERSZÁMKÉSZÍTŐKET • SZERSZÁMLAKATOSOKAT nagy karosszéria szerszámok gyártásához. Csak valóban ki­tanult szakemberek jelentkez­zenek, legalább 50 százalékos német nyelvtudással 1­6 hét próbaidő, véglegesítés után lakásszerzésben segítünk. DR. MELEGHY K. G. Werkzeugbau und Presswerk 5070 BERGISCH GLADBACH к___________________________________i

Next