Hídfő, 1976 (29. évfolyam, 704-727. szám)
1976-09-01 / 719-721. szám
18. oldal Pásztor Emil cikke a pesti iskolákról Pásztor Emil, az egri tanárképző főiskola magyar szakos tanára körkérdést intézett a főiskola I. éves hallgatóihoz, hogy meggyőződjön: mit és mennyit tudnak a fiatalok Erdélyről, az erdélyi magyarságról? A kérdéseket és a vizsgálódása eredményét a hazai „Valóság“ c. folyóirat közölte. Ebből közlünk most részleteket: 1. kérdés: — A mai Magyarországon kívül, a világ melyik országában beszélnek magyarul? Felelet: — A 23 fiatalból csak kilencen tudták helyesen, hogy Romániában, Erdélyben. A többi: Amerika (7), Csehszlovákia (3), Kanada (3), és Chicago (így! — 1). 2. kérdés: — Milyen nyelven beszélnek a székelyek és melyik országban élnek? Felelet: ■— A megkérdezettek közül csak 12 tudta, hogy a székelyek magyarul beszélnek és Romániában, Erdélyben élnek. Egy hallgató úgy vélte, hogy Szlovákiában élnek és szlovákul beszélnek, egy másik szerint szláv anyanyelvűek. Kilenc nem tudott választ adni. 3. kérdés: — Ki volt, hol és mikor élt Apáczai Csere János? Felelet: — A megkérdezettek közül, — akik pedig pedagógusok lesznek! — senki sem tudta, hogy Apáczai a XVII. században élt Erdélyben s hogy százada kimagasló magyar pedagógusa volt. 4. kérdés: — Mely országokban találjuk meg a következő városokat: Segesvár, Zilah, Huszt, Nagyenyed, Nagyszalonta, Szabadka ás Gyulafehérvár ? Felelet: — Petőfi hősi halálának helyéről, Segesvárról csak 13-an tudták, hogy Erdélyben van. Ady Zilahiról hárman tudták, hogy az most romániai város. Husztról hárman találták el, hogy az Kárpátalján, ma a Szovjetunióban van. Nagyenyedet 13-án, Arany János szülővárosát, Nagyszalontát 11-én, Kosztolányi Szabadkáját hatan, Gyulafehérvárt öten nem tudták, melyik országba tegyék. 5. kérdés: — Nevezzen meg három ma élő magyar írót, vagy költőt a hazánkkal szomszédos országokból ? Felelet: ■— Hárman válaszoltak,— de csak két névik jutottak ezek is el. Maga Pásztor Emil a feleletekből ezt a szomorú következtetést vonja le: „Megdöbbentő ez a tájékozatlanság! A szomszédos országokban élő magyar kisebbségek irodalmáról, földrajzáról, egyáltalán létéről alig tud valamit a mai magyar ifjúság. E tragikus tényért elsősorban iskolai magyartanításunk, tanterveink, tankönyveink a felelősek, amelyekben szó sem esik a magyar kisebbségekről!“ „Gyakorlatilag a mai ,magyar’tanítás alatt a tankönyveink csupán a mai magyarországi irodalmat és irodalomtörténetet tárgyalják. Amagyar’ fogalmából kimaradt minden, ami külföldi magyar, — s ugyanakkor amodern külföldi irodalom’ körében sem adunk helyet a szomszédos magyar irodalomnak, minthogy ezek a magyar nyelvűségük miatt — úgy látszik — nem eléggé külföldiek.“ * Eddig tart Pásztor Emil cikke. A szerző a végső konklúziót ma, otthon nem vonhatja le. Ez ránk, az emigrációs magyarságra vár. Ezen a téren — a „magyar tanításban — a mai otthoni rendszernek nincs, nem lehet mentsége. Az elszakított területeinket — állítólag — nem követelhetik vissza, mert az megbontaná a szocialista tábor „egységét“. De azt se Moszkva, se Bukarest, se Belgrád, se Prága nem tilthatja meg, hogy a „magyar“ tankönyvek tárgyalhassanak az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyar irodalomról, történelemről. Ez már a Kádár-rendszer bűne, amely szótárából egyszerűen törölte a „magyar kisebbség“ fogalmát, azokat csak „hídépítőknek“ tartja a szomszédos népek felé, — feláldozva 4 millió magyart az internacionalizmus „oltárán“. Ilyen nemzetárulást — 4 millió vértestvérről való lemondást, — nemcsak a nagy népek nem követtek el a történelem folyamán, — hanem még az ún. „szocialista“ országok sem. A románok hangoztatják, hogy Besszarábia az övék, mert 2 millió román él ott szovjet uralom alatt,—■ a bulgárok visszakövetelik Jugoszláviától Macedóniát,— a lengyelek soha nem mondtak le Galíciáról, amelyet a Szovjetunió foglalt el a II. világháború után, — a csehek Kárpátalját a magukénak tekintik, amely ma szovjet megszállás alatt van, — csak Kádárék mondtak le az erdélyi, felvidéki és délvidéki 4 millió magyarról, — mintha olyan bőven volna elpazarolható magyar vér! A mai „magyar“ tankönyvek bűnös hallgatása a magyar kisebbségekről nem politika (ahogyan sokan mentegetik a mai rendszert) ,—hanem szándékos nemzetgyilkosság: a budapesti kommunista vezetőknek nem fáj az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarok sorsa, — ők internacionalisták, akikből kihalt (vagy sohasem is volt) nemzeti öntudat. Ezért vár ránk, az emigrációs magyarságra a szent feladat: ébrentartani magunkban, ifjúságunkban és a világ közvéleményében a tudatot. 4 millió magyar él idegen uralom alatt s ezek sorsáért „valaki felelős"! Zsigmond András Más szavakkal: Európa évizedek óta szabadságon van és nem akarja észrevenni, ami körülötte történik. Lusta a közügyekről gondolkodni és azt hiszi az élet célja, hogy minél tovább süttesse hasát a spanyol vagy dalmát partokon. Az étel jó, a bor ínycsiklandó, a szállodai szoba kényelmes és az értelem buta. Aki ma Európában lélekről, nemes célt szolgáló tettről beszél, arra úgy néznek mintha faiszta vagy ünneprontó Cassandra lenne. Amióta a Nyugat nyaralni ment, azóta a polgárok szellemi tudatlaságban szenvednek. Semmit sem lát csak néz. Azaz nem is akar látni...“ ---------------------------------------------------ч :__________________________________ A HÍDFŐ öt földrész magyarjaihoz szól, magyartól magyarig viszi a politikai és emigrációs értesüléseket. HÍDFŐ 1976 augusztus—szeptember ____________________________) Rupp László kirendelt fordító mindennemű írásbeli fordítást vállal magyar-német viszonylatban. 8000 München 1, Postafiók 162. Telefon (0 89) 300 2162. Ismeri már a KÉPES MAGYAR VILÁGHÍRADÓ-t ? Ha még nem, kérjen mutatványszámot a szabadföldön megjelenő egyetlen képes magyar folyóiratból. Társadalmi hírek, művészet, tudomány és irodalmi rész teszik gazdaggá. Megjelenik havonta egyszer. Szerkesztik: Füry Lajos és Evendtné Petres Judit. Ára egy évre 10.— US dollár. Az Egyesült Államokon kívül 12 US dollár. KÉPES MAGYAR VILÁGHÍRADÓ P. O. Box 332 — Twinsburg, Ohio 44087 USA