Hídfő, 1976 (29. évfolyam, 704-727. szám)

1976-01-01 / 704-705. szám

1976 január HÍDFŐ Beszámoló az izraeli mezőgazdaságról Kibbuz és Moshavim — Gazda és katona egyszemélyben — Ahol mindenki egyforma (Az Osztrák Mezőgazdasági Klub egyik vezető tagja — Werner Peretz nemrégiben hosszabb tanulmányutat tett Israelben. Tapaszta­latairól érdekes cikket írt a Fáber György szerkesztésében megjelenő Magyar Gazda Híradó legutóbbi számában. A mindenképpen tárgyi­lagos és érdekes írást teljes egészében közöljük már csak azért is, mert igen sokszor teljesen hamis és az igazságnak meg nem felelő — hol túlzó, hől aláértékelő — írások jelennek meg a világsajtóban az israeli mezőgazdaságot illetően.) A parasztok fele zsidó, a fele arab ... Izrael állam agrárszerkezete kü­lönbözik minden más országétól. Az agrár­kollektívák önkéntes társulá­sok és immáron félévszázados múlt­ra tekintenek vissza. A lakosság 85 százaléka városban él, a vidéki né­pesség településben csoportosul. Három fajta települést különböz­tetünk meg. Az első a Kibbuz, a második a Moshavim, a harmadik a magán­birtok. A lakosság 2,8«/1'a kibbuzban, 4,5*/0-a Moshavim-ban társult. Az önálló, magát fenntartó gazdák száma 60.000, a mellékfog­lalkozásra utalt gazdáké 10.000, a mezőgazdasági munkásoké 35.000. A parasztok fele zsidó, a fele arab. Ez azonban keveset mond, mert az arabok a kopár talajon küzködő hegyi parasztok. A termékeny sík vidéket a zsidók uralják. Települé­sük előtt maláriás, mocsaras terü­let volt, az arabok időnként legfel­jebb legelőnek használták. A zsidó telepesek olcsón megvásárolták a pusztaságot és kiszárításával, a víz­­gazdálkodás szabályozásával virágzó kertté varázsolták, felkeltve ezzel az arabok irigységét. Külföldi pénz­ügyi segítség nélkül persze ez nem ment volna, Rothschild­ék sokat ál­doztak. A kibbuz szigorúbb az orosz kolb­osznál A kibbuzok és a moshavimok bir­toka tulajdonképpen az államé, amelynek 99 évig jelképes bérleti díjat fizetnek. A valóságban tehát a kollektíváké, amelyek a mezőgaz­dasági terület 50o/o-át birtokolják. A másik 50o/0 magánbirtok. A kib­buz igazi kollektíva, szigorúbb az orosz kolhoznál. Viszont szabad akaratból alakult és demokratikus önkormányzatú. A kibbuzban nincs privát maradékgazdaság, mondhat­nánk háztáji gazdagság, minden életformában következetesebb a szo­cializálás mint a kolhozban. Nem­csak az üzemvezetés társadalmasí­­tott, hanem a tagok háztartása és a családi élete is. A közös életfor­mának alávetnek minden egyéni megnyilvánulást. A klasszikus kibbuz cionista vé­delmi település a front közelségé­ben. A kibbuz-tag gazda és katona egyszemélyben. A legtöbb kibbuz a határszélen és a meghódított terü­leten, a veszélyes sávon, a Golán­­magaslaton, a Holt-tenger partján alakult. A kibbuz az eszmei elgondolás szerint a nemzet iskolája, a külön­böző helyről származó zsidók egye­­sítője, az új izraeli népi közösség támasza. Az idea azonban javarész­ben illúziónak bizonyult. A kibbuz életét a tájékoztatás szerint csak olyan emberek bírják ki, akiket igen fejlett társadalmi öntudat jel­lemez. Nem véletlen, hogy a kib­buz alapítók európai bevándorlók voltak, magas képzettséggel. A cio­nista mozgalom a kibbuzokat több­ségükben nem tudta áthatni. A családi élet elfojtása Roppant érdekes és tanulságos volt a látogatás a Gesher Haziv­­kibbuzban, ahol a kirándulók a kib­buz vendégházában éjszakáztak. Ez a vendégház elsőosztályú hotel. A kibbuzban minden tag kap család­jával együtt: lakást, élelmet, ruhát, orvoslást és iskolázást. Nem kap rendszeres munkadíjat, hanem ha­szonrészesedést, amely kb. évi 11.000 osztrák Schilling. Továbbá 3 napi szabadságot valamely kibbuz üdülőhelyen. Nem bőkezűek a sza­badsággal. A tagokat nem különböztetik meg rang és képzettség szerint. Mindenki egyforma. Ezért is nincs egyéni bérezés. Minden tagot a ké­pessége és a szükségszerűség alap­ján foglalkoztatnak. Gondoskodnak az öreg szülőkről is. Büszkék a ki­képzésre. Az iskolákban általában harminc gyerek esik egy tanítóra. A kibbuzban csak tizenöt. Fizetik a főiskolát is, de minden iskola­évet egy év ingyen munkával kell visszafizetni. A felsorolt előnyökkel szemben nyomasztó — legalább is a mi íz­lésünk szerint — a családi élet el­fojtása és az individuális szükség­letek korlátozása. Pl. magánautó tartása tilos. Televíziót csak akkor vehetnek, ha arra a kibbuznak hiányzik a pénze. A gyerekek csak az estét töltik szüleikkel, éjszaka vissza­viszik őket a közösségi há­lóterembe. Mindennek az a célja, hogy kioltsák a családi fészek me­legét, a kisgyermeket elszakítsák anyjától. Több kilobuzban azonban felhagynak ezzel a kegyetlenséggel. Hátrányos, hogy a személyes be­vétel csekély és az egyenlőség ér­dekében a pénzért vásárlás erősen korlátozott. A Moshavim Tipikus zsidó falusi település, pa­rasztszövetkezeti formában a Mo­shavim. Minden családnak van bir­toka, de az egész település közös tervgazdálkodást folytat. A föld vagy az állam tulajdona, vagy a zsidó talaj­ Fonds-hoz tartozik. Az egyes gazdaságok jelképes bért fi­zetnek és a többcélú szövetkezet útján üzemek közötti összefogás­ban dolgoznak. A Moshav Beit Yitz­hak, nem messze Tel-Aviv-től 1939- ben 140 telepessel alakult, éspedig német származású, mezőgazdasági képzettség nélküli szabad hivatást űzőkből. Az üzemegységek átlaga 2,5 ha, amelyen belterjes öntözéses gazdálkodással, baromfitartással, te­henészettel tisztességes jövedelmet biztosítanak maguknak. 5 hektáron felüli üzemegység ritka. Ma 210 tag­család különböző specializált üzemben dolgozik, 90-en nem a me­zőgazdaságban, hanem szövetkezeti szolgálatban munkálkodnak. 200 hektáron Jaffa-narancsot, grape­­fruitot, diót, főzeléket, földi­ diót és rózsát termelnek. Ezekből sokat ex­portálnak. Évente 25 millió tojást, 1200 tonna csirkét, 400 tonna puly­kát, 1200 szarvasmarhájuk van, amiből 800 tehén. A fejési átlag 5800 kg. 3. oldal . , Újra kapható Bartha Miklós: KAZÁRFÖLDÖN című könyve. A század elején is­meretlen tettesek lelőtték Kár­pátalja kormánybiztosát , Egán Edét. Hogy kik követték el a gyilkosságot az még ma is titok. Bartha Miklós támadta a gyil­kos nagybirtokot. Támadta a hi­vatali szellemet és megrázó írás­ban számol be a magyar felvi­dékre beszivárgott, kazároknak nevezett lengyel zsidók pusztító munkájáról. A régi Magyarország fehér folt­jának titkait írta meg könyvé­ben Bartha Miklós. Ára kötve 5.­ USA-dollár vagy annak megfelelő valuta. Megrendelhető a Hídfő londoni és San Francisco-i kiadójánál. .._____________________________________________)

Next