Hídfő, 1976 (29. évfolyam, 704-727. szám)
1976-01-01 / 704-705. szám
1976 január HÍDFŐ Beszámoló az izraeli mezőgazdaságról Kibbuz és Moshavim — Gazda és katona egyszemélyben — Ahol mindenki egyforma (Az Osztrák Mezőgazdasági Klub egyik vezető tagja — Werner Peretz nemrégiben hosszabb tanulmányutat tett Israelben. Tapasztalatairól érdekes cikket írt a Fáber György szerkesztésében megjelenő Magyar Gazda Híradó legutóbbi számában. A mindenképpen tárgyilagos és érdekes írást teljes egészében közöljük már csak azért is, mert igen sokszor teljesen hamis és az igazságnak meg nem felelő — hol túlzó, hől aláértékelő — írások jelennek meg a világsajtóban az israeli mezőgazdaságot illetően.) A parasztok fele zsidó, a fele arab ... Izrael állam agrárszerkezete különbözik minden más országétól. Az agrárkollektívák önkéntes társulások és immáron félévszázados múltra tekintenek vissza. A lakosság 85 százaléka városban él, a vidéki népesség településben csoportosul. Három fajta települést különböztetünk meg. Az első a Kibbuz, a második a Moshavim, a harmadik a magánbirtok. A lakosság 2,8«/1'a kibbuzban, 4,5*/0-a Moshavim-ban társult. Az önálló, magát fenntartó gazdák száma 60.000, a mellékfoglalkozásra utalt gazdáké 10.000, a mezőgazdasági munkásoké 35.000. A parasztok fele zsidó, a fele arab. Ez azonban keveset mond, mert az arabok a kopár talajon küzködő hegyi parasztok. A termékeny sík vidéket a zsidók uralják. Településük előtt maláriás, mocsaras terület volt, az arabok időnként legfeljebb legelőnek használták. A zsidó telepesek olcsón megvásárolták a pusztaságot és kiszárításával, a vízgazdálkodás szabályozásával virágzó kertté varázsolták, felkeltve ezzel az arabok irigységét. Külföldi pénzügyi segítség nélkül persze ez nem ment volna, Rothschildék sokat áldoztak. A kibbuz szigorúbb az orosz kolbosznál A kibbuzok és a moshavimok birtoka tulajdonképpen az államé, amelynek 99 évig jelképes bérleti díjat fizetnek. A valóságban tehát a kollektíváké, amelyek a mezőgazdasági terület 50o/o-át birtokolják. A másik 50o/0 magánbirtok. A kibbuz igazi kollektíva, szigorúbb az orosz kolhoznál. Viszont szabad akaratból alakult és demokratikus önkormányzatú. A kibbuzban nincs privát maradékgazdaság, mondhatnánk háztáji gazdagság, minden életformában következetesebb a szocializálás mint a kolhozban. Nemcsak az üzemvezetés társadalmasított, hanem a tagok háztartása és a családi élete is. A közös életformának alávetnek minden egyéni megnyilvánulást. A klasszikus kibbuz cionista védelmi település a front közelségében. A kibbuz-tag gazda és katona egyszemélyben. A legtöbb kibbuz a határszélen és a meghódított területen, a veszélyes sávon, a Golánmagaslaton, a Holt-tenger partján alakult. A kibbuz az eszmei elgondolás szerint a nemzet iskolája, a különböző helyről származó zsidók egyesítője, az új izraeli népi közösség támasza. Az idea azonban javarészben illúziónak bizonyult. A kibbuz életét a tájékoztatás szerint csak olyan emberek bírják ki, akiket igen fejlett társadalmi öntudat jellemez. Nem véletlen, hogy a kibbuz alapítók európai bevándorlók voltak, magas képzettséggel. A cionista mozgalom a kibbuzokat többségükben nem tudta áthatni. A családi élet elfojtása Roppant érdekes és tanulságos volt a látogatás a Gesher Hazivkibbuzban, ahol a kirándulók a kibbuz vendégházában éjszakáztak. Ez a vendégház elsőosztályú hotel. A kibbuzban minden tag kap családjával együtt: lakást, élelmet, ruhát, orvoslást és iskolázást. Nem kap rendszeres munkadíjat, hanem haszonrészesedést, amely kb. évi 11.000 osztrák Schilling. Továbbá 3 napi szabadságot valamely kibbuz üdülőhelyen. Nem bőkezűek a szabadsággal. A tagokat nem különböztetik meg rang és képzettség szerint. Mindenki egyforma. Ezért is nincs egyéni bérezés. Minden tagot a képessége és a szükségszerűség alapján foglalkoztatnak. Gondoskodnak az öreg szülőkről is. Büszkék a kiképzésre. Az iskolákban általában harminc gyerek esik egy tanítóra. A kibbuzban csak tizenöt. Fizetik a főiskolát is, de minden iskolaévet egy év ingyen munkával kell visszafizetni. A felsorolt előnyökkel szemben nyomasztó — legalább is a mi ízlésünk szerint — a családi élet elfojtása és az individuális szükségletek korlátozása. Pl. magánautó tartása tilos. Televíziót csak akkor vehetnek, ha arra a kibbuznak hiányzik a pénze. A gyerekek csak az estét töltik szüleikkel, éjszaka visszaviszik őket a közösségi hálóterembe. Mindennek az a célja, hogy kioltsák a családi fészek melegét, a kisgyermeket elszakítsák anyjától. Több kilobuzban azonban felhagynak ezzel a kegyetlenséggel. Hátrányos, hogy a személyes bevétel csekély és az egyenlőség érdekében a pénzért vásárlás erősen korlátozott. A Moshavim Tipikus zsidó falusi település, parasztszövetkezeti formában a Moshavim. Minden családnak van birtoka, de az egész település közös tervgazdálkodást folytat. A föld vagy az állam tulajdona, vagy a zsidó talaj Fonds-hoz tartozik. Az egyes gazdaságok jelképes bért fizetnek és a többcélú szövetkezet útján üzemek közötti összefogásban dolgoznak. A Moshav Beit Yitzhak, nem messze Tel-Aviv-től 1939- ben 140 telepessel alakult, éspedig német származású, mezőgazdasági képzettség nélküli szabad hivatást űzőkből. Az üzemegységek átlaga 2,5 ha, amelyen belterjes öntözéses gazdálkodással, baromfitartással, tehenészettel tisztességes jövedelmet biztosítanak maguknak. 5 hektáron felüli üzemegység ritka. Ma 210 tagcsalád különböző specializált üzemben dolgozik, 90-en nem a mezőgazdaságban, hanem szövetkezeti szolgálatban munkálkodnak. 200 hektáron Jaffa-narancsot, grapefruitot, diót, főzeléket, földi diót és rózsát termelnek. Ezekből sokat exportálnak. Évente 25 millió tojást, 1200 tonna csirkét, 400 tonna pulykát, 1200 szarvasmarhájuk van, amiből 800 tehén. A fejési átlag 5800 kg. 3. oldal . , Újra kapható Bartha Miklós: KAZÁRFÖLDÖN című könyve. A század elején ismeretlen tettesek lelőtték Kárpátalja kormánybiztosát , Egán Edét. Hogy kik követték el a gyilkosságot az még ma is titok. Bartha Miklós támadta a gyilkos nagybirtokot. Támadta a hivatali szellemet és megrázó írásban számol be a magyar felvidékre beszivárgott, kazároknak nevezett lengyel zsidók pusztító munkájáról. A régi Magyarország fehér foltjának titkait írta meg könyvében Bartha Miklós. Ára kötve 5. USA-dollár vagy annak megfelelő valuta. Megrendelhető a Hídfő londoni és San Francisco-i kiadójánál. .._____________________________________________)