Hídfő, 1980 (33. évfolyam, 800-824. szám)

1980-02-01 / 804-805. (802-803.) szám

1980 február ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A budapesti téli könyvvásár kel­lemetlen meglepetést hozott az állami kiadónak. A muszályból kihozott szovjet írók könyveit úgyszólván senki sem vásárolta. Ugyancsak nem találtak vevőre az ún. vonalas köny­vek sem, melyek történelem átfor­máló céljával mindenki tisztában van és már nyakig unják a magyar történelmi múlt marxista átállítását teljesen elfogyott Sienkievic Quo va­­dis­a, a Bibliai kislexikon, no meg a nagy magyar klasszikusok — Krúdy Gyula állandó népszerűségéről nem is beszélve. A fekete könyvpiacon csillagászati árakért árulnak pár Nyugaton megjelent könyvet. Egy, már jó tucatszor elolvasott súlyos százasokat kell fizetni annak, aki el akarja olvasni azt — szobája négy fala között. A Numismatica Hungarica még eb­ben az évben óhajtja kibocsájtani Erdélyért —­ Pro Transylvania című érméjét. Eddig az 56-os Forradalom­ról, Mindszenty Józsefről készített érméket, melyek általános sikert arattak. Az érme megjelenését hirde­tő prospektusban a következőket ír­ja a kiadó: ,,Az érme, amely kiadás­ra kerülne Erdélyről — hitvallás az irgalmatlan jelenről, vallomás Erdély magyar múltjáról és üzenet a jövő­nek: voltunk és leszünk Erdélyben. Érdeklődők forduljanak az alábbi címhez: Numismatica Hungarica e. V. Postfach: 73-0302 D—6000 Frank­furt 73. d. A Vitézi Rend európai találkozóját december elején tartották München­ben. Az ökumenikus Istentisztelet után József Árpád főkapitány be­számolt a Rend munkásságáról majd felavatták az arra érdemes új tago­kat. Szakáts Istvánná az amerikai Charlston városának jelképes arany­kulcsát és díszpolgárságot bizonyító okiratot nyújtott át a Rend főkapi­tányának. Végezetül v. Radnóczy An­tal tartott előadást a világ jelenlegi katonai erőviszonyairól. 103 Gresiczky József kezdeményzésére elhatározták a svájci magyarok egy nyugdíjas klub létesítését. Cím: Birmensdorferstr. 138. CH8003 Zürich. A kezdeményező ugyanakkor 120 kötet könyvet ajánlott fel a Zü­richi Háznak is.­ A Magyar Atlétikai Club (MAC) külföldön élő tagjai ez év augusztu­sában tartják immáron 8. találkozó­jukat az olaszországi Bozen városá­ban Erősen szervezkednek a Schweiz­­ben élő magyar fiatalok is. Az utóbbi időben több kirándulást és táncos összejövetelt szerveztek és síiskoló iparkodnak az ottan élő magyar fia­talságot összetartani. Akiket érdekel a zürichi magya­rok élete, az a Magyar Házzal kap­csolatos kérdésekkel forduljon az alábbi címhez: Dr. Csihák György — telefon 01/66 16 32.­­ A Svédországban működő IM nevű segélyszervezet egyik főmunkatársa — Littomericzky Oszkár — érdekes cikket írt a szervezet lapjának leg­utóbbi számában. Írásában részlete­sen ismerteti az erdélyi magyarság helyzetét nagyban hozzájárulván ezzel az erdélyi magyarság szomorú sorsának svédországi ismertetéséhez.­ ­ A Hídfő egyik régebbi számában Mészáros Lázár, Kossuth Lajos had­ügyminiszterének sírja körüli esemé­nyeket. Az előkelő londoni napilap, a Daly Telegraph oldalas cikket írt az ügy­ről, megemlítvén, hogy a jelenlegi magyar kormány a tábornok ham­vainak hazavitelét célzó átiratot in­tézett az angol kormányhoz. A terv ellen az angliai magyarság tiltako­zását jelentette be, tekintve, hogy a jelenlegi magyar kormány nem kép­viseli sem a magyar népet még ke­­vésbé azt a gondolatot, amelyet Mé­száros Lázár képviselt mint Kossuth hadügyminisztere. Reméljük, hogy az angol kormány elutasítja Kádár Jánosék kívánságát. 1§3 A Németországban megjelenő Stern c. folyóirat érdekes írást közölt a magyar fiatalok történelmi tájéko­zottságáról. A cikk a Budapesten megjelenő Ifjú Kommunista című lapra hivatkozik, amely szerint: a 14—30 életkorú megkérdezettek kö­zül 17% nem tudta, hogy ki volt Le­nin. 31% sohasem hallott Sztálinról, sőt többen azt mondották, hogy Sztá­lin Hitler generálisa volt. A legfur­csább válaszok azonban Nyikita Chruscsov személyét illető kérdések­re érkeztek. Az egyik megkérdezett azt vála­szolta, Nyikita Ch. amerikai elnök volt a hatvanas évek elején. Egy má­sik szerint ő volt az első ember, aki a világűrbe repült. Nyilván az ilyen kérdés-felelet já­ték miatt állították vissza a történe­lemtanítást a magyar iskolákban. A magyar gyermekek kétfajta tör­ténelmet tanulnak. Az egyiket ott­hon a szülőktől, a másikat az isko­lában. (A Kecskeméten, megjelenő Forrás című hetilapból.) Hídfő notesz HÍDFŐ Dr. KOVÁCS ERNŐ (Kanada): A történelmi tudat elvesztése nemzeti öngyilkosság Ha a történelmi tudatot kiölik egy nemzetből, akkor az fizikai és erköl­csi végveszélybe kerül Ez történik a vasfüggöny mögötti magyar ifjúság­gal és az azon innenivel egyaránt. Egy neves, otthon kitartó magyar tu­dóst felkeresi kisebbségi sorban élő művész barátja harminc éves felesé­gével : — Csak azt ne kérdezd tőle, ki volt Rákóczi Ferenc, mert azt nem tudja szegény, h így mutatta be a férj a szép ifjú asszonyt. Hasonlóan szomorú, de igaz történet a követ­kező Pesten egy csoport fiatalembert kalauzol egy idősebb tanár és fia. A Honfoglalók szobránál az idős vezető felmutatva mondja: Árpád és a hét vezér. Amikor továbbmennek, az egyik ifjú megkérdi félhangosan a fiatalabb útikalauztól „Mondd, ki az az Árpi ürge?“ A trianoni s párizsi békéket, mint a román történelmi jogokat helyreállító intézkedéseket tanítják. Csehszlová­kiában, mint Szvatopluk örökét visz­­szaadó osztó igazságot. De a szabad nyugati magyar ifjúságnak „bölcs“ vezetői nem merik fölfedni, hogy a két világháborút követő békék szé­gyenletes, erkölcstelen világcsalás következményei. Románia kétszeres árulás jutalmaként kapta meg Er­délyt, 1918-ban és 1945-ben! Benes pedig elárulta Európát és muszkave­zető szerepéért (már 46-ban lepak­­tált Sztálinnál) jutalmul visszaállí­tották az egyszer már életképtelen­nek bizonyult torzszülöttet, Csehszlo­vákiát. A „nagy okosok“ azonban azt mondják, ne beszéljünk történelmi jogokról. Ne zavarjuk a világon dúló szép harmóniát ( ?) revíziós hangok­kal. Csak emberi jogokat követeljünk — szajkózza a másik és a hatalmon levők berzenkednek, hogy ez belügye minden országnak és ne avatkozzon senki az ő legbensőbb dolgaikba. És míg hatalmi szóval elzárják kisebb­ségi fiataljaink elől az igaz magyar történetet, az anyaország kultúrá­ját, addig öreg hazánkban és a tenge­ren túl önként dobjuk el elődeink em­lékét, hogy történelmi tudat nélkül, mint színtelen tömeg ellenséges po­litikai erők játékszereként őrlődjünk fel és emésztődjünk meg idegen né­pek tengerében. Északamerikában sok magyar 13. oldal

Next